Téglákon a történelem

A Monarchia Bélyegestégla-gyűjtők Egyesülete még 2007-ben alakult meg, hogy országos szinten egyesítse a téglák iránt érdeklődőket. Az egyesület ma közel 200 tagot számlál, és 30.000 darabos gyűjteménnyel büszkélkedhet. – A téglabélyegtan nem hivatalos tudomány illetőleg elnevezés, ugyanakkor mégis nagyon fontos történeti segédtudomány, ami hasznos kiegészítője lehet olyan kutatási területeknek, mint a várostörténet, az ipartörténet vagy éppen a családfakutatás – kezdte az előadását Albert Zsolt, az egyesület elnökségi tagja.

Ahogy megtudtuk az elő­adásból, az első tégla formájú építőköveket még tízezer évvel ezelőtt Babilonban kezdték el készíteni, a mai formáját a tégla pedig már a Római Birodalomban elnyerte. A téglákon található szimbólumok, monogramok és jelképek a jelölés mellett építkezési célokat is szolgáltak, hogy az egyik tégla jobban tapadjon a másikhoz. – Egy téglán számtalan dolog megjelenhet, lehet az egyházi jelkép, egy település neve vagy szimbóluma vagy egy nemesi család jelölése. A nyulat ábrázoló téglák például Nyúl községben készültek, az elefántosok pedig a szlovákiai Felsőelefánton. De nagyon sok monogramos tégla maradt fenn az itt élő Héderváry, Pálffy vagy Batthyány családoktól is – hangsúlyozta Albert Zsolt.

Érdekesség, hogy a megyében viszonylag könnyen kideríthető, mikor készültek a téglák, aminek nagyon egyszerű oka van. – A mindenkori pannonhalmi főapát volt a téglaégetés adószedője már az 1600-as években. S az ország több más régiójától eltérően komolyan is vették a feladatot. Így minden téglába évszámot is kellett égetni, hogy tudni lehessen, mikor égették, és kevésbé lehessen kibújni az adózás terhe alól.