Az üdvösség örök üzenete a kereszt

„Jézus az engedelmesség és az alázat útját tanítja az embernek, példát is mutat ebben. Amikor meghal a Golgotán, beteljesül a mondat: „Ha fölmagasztalnak a kereszten, mindeneket magamhoz vonzok." Ez az istenemberi példa megmutatja, miként kell elfogadni saját keresztünket, amely erőforrás számunkra életadó titok. A kereszt tehát az üdvösség örök üzenete." – Várszegi Asztrik egy éve leköszönt pannonhalmi főapát húsvét ünnepéről is mesél abban az önéletrajzi vallomásban, amit közösen készítettünk a bencés kiadóval. A könyv ötlete szinte abban a pillanatban megszületett, mikor bejelentette visszavonulását az egyházfő. Gülch Csaba újságíró baráti beszélgetésre szóló felkérést elfogadta Asztrik atya, nyáron elkészült a kézirat, A megajándékozott című könyv hétfőn megjelent – különleges húsvéti ajándék olvasóinknak.

A sajátos időutazás felöleli Várszegi Asztrik 74 évét, s kiderül, milyen hatások, élmények, események formálták kivételes intellektusát, emberségét. Fotó: Mészáros Mátyás

– Többeknek elmondtam, hogy bizonyos bűntudatom van a könyvvel kapcsolatban – kezdte kertelés nélkül Asztrik atya, mikor először kézbe vette a kötetet. – Csaba a maga kedvességével már a főapáti szolgálatom végén kérte, hogy csináljuk meg. Elhárítottam, hogy ez túl közel van, várjunk nyár végéig. Mint a kakukkos óra, augusztus végén már jelentkezett, szeptemberben elkészült a kézirat. Amikor azt végigolvastam, megrettentem. Minden szóért, minden mondatért vállalom a felelősséget és szívem őszinteségét, de arra gondoltam, túl közel vagyok még a hivatalhoz, nem szolgáltatok-e ki embereket?

– Visszagondolva arra a hétre, mikor beszélgettek, mennyire volt nehéz feladat ez a vallomás?

– Először az elméleti, eszmei hátterét mondanám el. Rám a tanulmányaim során és később is nagyon nagy hatással volt Szent Ágostonnak a Vallomások című könyve. Szent Ágostonnak a lelkével szembenézés nem indiszkrét, de érzékelteti az emberi törékenységet. Akinek a magyar történelemben ismert vallomásai vannak: Rákóczi Ferenc és Széchenyi István. Babits Mihály Az európai irodalom történetében azt mondja, igazából egy keresztény műfaj van, a vallomás. A bűneinket is megvalljuk, a szerelmünket is megvalljuk, szívből mondjuk és a hitünket: Hiszek egy Istenben... Szent Ágoston egy másik írása a Soliloquia, amit én magam is gyakoroltam magam számára, a párbeszéd a saját lelkemmel.

Menet közben rájöttem, ha eltitkolom és nem beszélek arról, hogy az én szüleim elváltak – mert egy mintaértékű katolikus ember erről nem beszél –, akkor súlyosan tévedek.

Várszegi Asztrik

– Azzal, hogy meg tudom mutatni fiatalnak, idősnek ezt a fajta sebemet, gyöngeségemet, hogy itt vagyok úgy, ahogy vagyok, az tulajdonképpen tanúságtétel. Isten jósága még ebben is tud győzni, ennek ellenére lehet józanul, kiegyensúlyozottan élni. Ezzel én az embertársaimnak is tudok példát, tanácsot is adni. Erről így gondolkodom és nem restelkedem. Arra törekszem, hogy megfelelő tapintattal ártani ne ártsak azzal, hogy kiteregetek olyat, ami nem rám tartozik.

Várszegi Asztrik A megajándékozott című hétfőn megjelent könyvvel. Fotó: Mészáros Mátyás

– Amit én nagyon szeretek a könyvben, azok a tanmesék. Mikor átélt helyzeteket és reagált rájuk, még ön sem tudhatta, hogy ezeknek tanulságot ad az idő és átminősíti.

– Igen, ez pontosan így van. Az ember élete láncolatok sorozata. Vannak helyzetek, amik visszatérnek és a már megéltet, megtapasztaltat a következő szituációban megint fel tudom használni. Azért vagyok nyugodt lelkiismeretben, mert az emberi kapcsolataimban és a lelkipásztori vagy apáti szolgálatomban nem az emberek ellenében, hanem élethelyzetekért, emberek megmentéséért próbáltam így cselekedni.

– Három nappal a megjelenést követően mit tapasztalt a könyv fogadtatásáról?

– Meglepte az embereket és azonnal akartak belőle. Mondtam, hogy még én sem láttam, érdeklődjenek a héten. Én mindenkit türelemre intettem.

Egyszerű emberi példa: ha többször megtapasztaljuk, mit jelent túllépni önmagunkon, túllépni önzésünkön, kicsinyességünkön bocsánatkéréssel, bűnbánattal, akkor általa megérezzük a húsvét örömét.

 Várszegi Asztrik

 Az önéletrajzi vallomásba már született néhány személyes dedikáció. Fotó: Mészáros Mátyás

Húsvét titka a feltámadás

(Részlet a könyvből)

– Mit jelent a mai ember számára a kereszt misztériuma?

– A kulturális és tradicionális sokféleség ellenére a keresztények számára a kereszt nem nyakék, nem láncon vagy fülön függő cifra medál, hanem ma is az üdvösség jele. Ahogy a csodálatos ókori keresztény himnusz mondja: „Üdvöz légy, kereszt, egyetlen reménységünk!" Érdemes elgondolkodni azon, hogy mindegyikünknek, legkisebbnek és legnagyobbnak, hívőnek és nem hívőnek egyaránt meg kell tapasztalnia a szenvedést. Van, aki ezt letagadja, űzött vadként állandóan menekül szenvedései elől, mások pedig alázattal elfogadják. Ez utóbbi által, bármennyire is nehéz, a szív békéjéhez juthat az ember. Jézus tisztában volt azzal, hogy mi lakik az emberben. Ezért mondja azt követőinek: aki utánam akar jönni, vegye fel a keresztjét. Ritkán magyarázzuk ezt a mondatot. Jézus nem azt kéri, hogy az ő Atyától rendelt keresztjét vállaljuk, hanem a sajátunkat, ki-ki a magáét. Üzenetének lényege, hogy az ember ne meneküljön el saját keresztje elől. Ellenkezőleg: nézzen vele szembe, és ahogy ő tette, ölelje magához. S ha hordozni tudjuk keresztünket, akkor el tudjuk fogadni emberlétünket, annak korlátait is. El tudjuk fogadni a teremtő Atyától kapott ajándékokat, erényeinket, de fogyatékosságainkat, bűneinket is. Ettől tudunk kiengesztelődve élni. Ettől lesz szívünkben olyan béke, amit senki sem vehet el tőlünk. Jézus az engedelmesség és az alázat útját tanítja az embernek, példát is mutat ebben. Amikor meghal a Golgotán, beteljesül a mondat: „Ha fölmagasztalnak a kereszten, mindeneket magamhoz vonzok." Ez az istenemberi példa megmutatja, miként kell elfogadni saját keresztünket, amely erőforrás számunkra, életadó titok. A kereszt tehát az üdvösség örök üzenete. Elfogadása tesz minket alkalmassá arra, hogy megnyíljunk Isten országa előtt, hogy életünk Istennel az öröklétbe torkolljon. Nincs szakadás, ezt az isteni életet nem utalhatjuk át a túlvilágra. Ez itt kezdődik a Földön, mégpedig a vállalt kereszt által. Ettől lesznek igazak Jézus szavai: ha a búzaszem nem hull a földre, akkor termést sem hoz. Mert mit ér nekünk, ha az egész világot megnyerjük, mindent megszerzünk, de lelkünk-emberségünk a kárát vallja. Jézus mondja: „Aki köztetek első akar lenni, legyen mindenki szolgája. Aki a legnagyobb akar lenni, az legyen a legkisebb, aki pedig magát felmagasztalja, azt az utolsó helyre teszik." Ha a jézusi magatartást szemléljük, megállapítható: bármilyen módon szólal meg, mindig emberségre tanít, vagyis arra, hogy miként tudjuk megvalósítani igaz emberségünket a Teremtő elképzelése szerint. Ez csak úgy valósul meg, ha önzésünket, annak sokféle formáját – ez a keresztünk! – próbáljuk tudomásul venni és „megfeszíteni". Nem menekülünk előle, nem tagadjuk le, nem keressük a „jótékony" kábulatot, hanem szembenézünk vele és magunkhoz öleljük.

A Kisalföld előfizetői 5990 forint helyett 2990 forintért vásárolhatják meg a kiadványt a Kisalföld ügyfélszolgálati irodáiban. Megrendelni a 06-96/504-504-es telefonszámon, a [email protected] vagy a www.kisalfold.hu címen lehet.