Regényújság

2018.12.24. 07:00

Útra keltek az Angyalok

Csodák nélkül nem lehet élni.

Péntek Marica

Karácsonykor minden rohanás ellenére mégis megállunk.

Ebben az ünnepben van valami csoda.

Legyünk bárhány évesek is, mindig hiszünk benne, mindig várjuk a csodát.

Talán nincs olyan ember a Föld kerekén, veled és velem együtt, aki ne várná a karácsonyt.

Talán azért, mert csodák nélkül nem lehet élni.

Talán azért, mert néhány nap pihenő után az Angyalok újra szárnyra kelnek és aranyporral szórják utunkat vigyázva ránk.

Talán ezért rakom tele a karácsonyfát göndör aranyfürtökkel, mert el akarom hinni, ők hagyták itt nekem.

Talán vagy talán minden bizonnyal örökre gyerek maradok, legalábbis a karácsony tekintetében, mert napok óta fürkészem az embereket és keresem a szemükben a csillogást, a titkot, a csodát.

Talán Te is hiszed a csodát, és várod is, mert szükségünk van ajándékaira.

Talán fent tudják, hogy mi mindannyian szeretnénk megpihenni, szeretnénk pár napra hátradőlni, mert csodavárók vagyunk, mert gyermeki énünk nem adja fel a misztériumot, amit hordoz magában ez a legszentebb ünnep.

Csodák nélkül nem lehet élni!

Útra keltek az Angyalok.

Piruettet járnak mindenfelé, láthatatlanul járják szeretettáncukat. 

Különös érzés költözik általuk mindenhova. Kizárnak minden zavaró érzést, körülményt, csak a szívverés hallatszik, ott, ahol hallani akarják. Dobog, lüktet, és nem kockáztat, mert csak szeretni akar.

Az édes titkok alig várják, hogy kiderüljenek, számolják a perceket.

Éjjel érkeznek leginkább, ott maradnak holnapra is. Ott maradnak, ott vannak mindig, csak nem mindig vesszük észre Őket.

Vigyázzanak Rád mindig, mindennap!

Boldog, békés, hittel és szeretettel teli táncukat viszik hozzád is.

Engedd, járják csak táncukat és maradjanak nálad örökre! 


(Részlet Péntek Marica Bézs című könyvéből.)

 

Ezek is érdekelhetik