Mindenki érdeke a romák felzárkóztatása

Politikusok és az egyházak képviselői vettek részt „A Magyar Nemzeti Roma Platform megerősítése 2022−2023” program keretében megrendezett konferencián a napokban Szanyban. Győr-Moson-Sopron vármegyében idén először jelent meg a nemzeti program, amely más, a probléma által erősebben sújtott országrészekben már évek óta eredményesen működik, most pedig Radomszki Lászlóné helyettes államtitkárnak, a roma felzárkóztatási program országos koordinátorának köszönhetően hozzánk is eljutott. Vármegyénket Németh Zoltán, a vármegye önkormányzatának elnöke képviselte, aki szerint akkor is fontos beszélni a romák felzárkóztatásának kérdéséről, ha a vármegyénk ebből a szempontból nem tartozik az ország kritikus területei közé.

„Nálunk, Győr-Moson-Sopron vármegyében nem a számosságát tekintve, hanem az egyén, az egyes emberek szintjén jelent ez megoldandó feladatot. Azért kell ezzel a témával kiemelten foglalkozni, mert itt »nagyobb az olló«: a társadalom többsége az átlagnál magasabb színvonalon él, így aki leszakad, például elveszti a munkáját, vagy más miatt nincs jövedelme, az nagyon hamar kilátástalan helyzetbe kerül. Míg mondjuk Borsod vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a felzárkózáshoz egy árkot kell átugrani, náluk a Himaláját kell megmászni… Ez pedig segítség nélkül biztosan nem fog sikerülni” – mondja Németh Zoltán.

„Öncélú” szándék

A közgyűlési elnök szerint minden ember fontos, és mindenkinek meg kell adni az esélyt az emberhez méltó életre, a boldogulásra.

„Amellett, hogy keresztény kultúremberként alapvető értékként kell tekintenünk a szolidaritásra azzal szemben, aki szükséget szenved, valamilyen szinten »öncélú« is egy politikustól a szándék a helyzet javítására. Ha valaki még gyerekkorában elveszti az esélyt, az később a társadalom többségének fog gondot jelenteni” – mondja. „Ezt alátámasztják a statisztikai adatok is: míg 1893-ban még 100 ezernél is kevesebb roma élt a mai Magyarország területén, ma ennek a tízszerese, ezért nem nehéz belátni, milyen következményekkel jár, ha most nem lépünk és nem kezeljük megfelelően a romákat érintő problémákat” – teszi hozzá.

Szerencsére vannak előremutató és jól működő kezdeményezések a vármegyénkben is, mint a Tanoda-programok, a roma szakkollégium és ösztöndíjprogram, az „Út a diplomához” program vagy a „Biztos kezdet” gyerekházak, de a roma nőknek is segítséget nyújthatunk abban, hogy szakmát szerezzenek, és utána munkahelyhez is jussanak, így kapva esélyt egy új életre. Jó hír, hogy a közelmúltban pályázati lehetőségek nyíltak meg a tanodák és gyerekházak felújítására, így már nemcsak a működésüket, hanem az igényes környezet kialakítását, megőrzését is támogatja az állam.

A konferencia helyszíne nem volt véletlen, vannak ugyanis olyan települések a vármegyénkben is, ahol a leszakadó romák helyzete fokozott problémát jelent. Szanyban például a lakosság közel húsz százaléka roma, itt az önkormányzat egy mintaprogram keretében, az EFOP-pályázat segítségével méltó lakókörülményeket teremtett számukra a komfort nélküli ingatlanokból. A konferencián elhangzott, hogy egy roma esélye a kiemelkedésre, a boldogulásra gyakran már kisgyerekkorában eldől.

„Ha egy kisgyerek bekerül az iskolába, akkor pusztán az otthoni szociális körülményei miatt – például mert piszkos a ruhája, vagy furcsa a beszéde −, könnyen áldozattá válik. Kiközösítik, ennek pedig nem nehéz megjósolni a következményeit: nem lesz motivációja, hogy bejárjon az iskolába, felhagy a tanulással, perifériára kerül, könnyen rossz útra téved… Mert míg az egyik gyerek otthon a Google segítségével írja meg a házi dolgozatát, az osztálytársánál esetleg még villany sincs, nemhogy internet… Itt jut szerephez az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, hogy ezek a gyerekek esélyt kapjanak. Azonban ők sem érnek el mindenhova, ezért nagy az egyházak szerepe, amelyek országszerte számos programot valósítanak meg a felzárkóztatásra” − mondta Németh Zoltán.

Több mint munka

A közgyűlési elnök szerint a cigányságra tekinthetnénk jelentős erőforrásként is, hiszen egy munkaerőhiányos vármegyében minden munkáskézre szükség van, ezért is lenne fontos a többi között, hogy a romák közül minél többen szakmát szerezhessenek.

„Motivációt is kell adni nekik, mert ha nem látszik a cél, ha nem tudunk jövőképet, munkahelyet kínálni a roma fiataloknak, akkor a tanulás sem fog menni... Szerencsére a vármegyében munkalehetőség, munkahelyek tekintetében jó a helyzet, de vannak az országnak olyan részei, ahol generációk nőnek fel úgy, hogy a gyerekek nem látják dolgozni járni a szüleiket…”

A számok ebben a tekintetben is sokatmondók: 1989-ben még a munkaképes cigány lakosság 87,8 százaléka dolgozott, 93-ban − tehát négy évvel később − már csak a 28,6 százaléka! Ez azt jelenti, hogy romák tömegei kerültek minden szempontból a perifériára.

„Ez nem csupán magáról a munkáról szól, egy munkahely ugyanis egyben támogató, megtartó közösséget is jelent. Olyat, ahol egy roma segítséget kaphatott, ha például elakadt a hivatali ügyintézésben, vagy ha be akart jutni orvoshoz. Sok roma a munkája elveszítésével egyben elvesztette ezt a kapcsolati hálót is, és teljesen elszigetelődött a többségi társadalomtól, a közösségektől. Emiatt ma a romák nagy részének sokkal nagyobb nehézséget okoz a mindennapi élethelyzetek megoldása, mint korábban. Ha azonban van munka, akkor nemcsak megélhetés, hanem motiváció és önbecsülés is van, amely pszichésen, illetve mentálisan is felemelkedést jelent, ami a felnövekvő generációkra is kihat. Szerencsére erre is egyre több példa van” − zárta Németh Zoltán. (x)