Januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni

Januártól jobban megéri  Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az  alacsonyabb bérkategóriában keresők évente több mint 183 ezer  forinttal többet vihetnek haza - mondta [namelink name="Cseresnyés Péter"], a  Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért  felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.    

Az alacsonyabb bérek emelése a felsőbb bérkategóriát is felfelé  nyomhatja, mindemellett pedig a közszférában is folytatódtak a  béremelések - tette hozzá.

Felidézte, a versenyszférában a  minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos  emelése révén közvetlenül 1,2 millió munkavállaló bére nőtt, akik  nettó jövedelme összesen 220 milliárd forinttal gyarapszik egy év  alatt. Az utóbbi hónapokban több cég is jelezte, hogy egyéb  bérkategóriákban is jelentős 10-20 százalékos emelésre lehet  számítani - mondta.

A közszférában is emelkedtek a bérek idén januártól, például a  rendőrök, tűzoltók, büntetés-végrehajtásban dolgozók és a katonák  jövedelme 5 százalékkal, a megyei kormányhivatalokban dolgozók  illetménye átlagosan 24 százalékkal nőtt, az adóhivatal dolgozói  pedig további 5 százalékkal, a felsőoktatásban oktatók, kutatók szintén 5  százalékkal keresnek többet - sorolta.

2016 első 11 hónapjában 7,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, idén pedig várhatóan 8-9  százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, ami szintén 7 százalék körüli  reálbéremelkedést jelenthet - hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

Az  államtitkár újságírói kérdésre jelezte, hogy tervezetten és  szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat, hogy a megállapodás  alapján érvényesítették-e a béremelést. Elmondta azt is, hogy az  első negyedév a tapasztalatszerzés időszaka, azok felülvizsgálata,  valamint a beérkezett jelzések, problémák elemzése után lehet majd  a következő lépéseken -így például ha szükséges, bértámogatáson -  gondolkodni.

[namelink name="Palkovics Imre"], a Munkástanácsok Országos  Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy 2019-re megszűnhet a  dolgozói szegénység Magyarországon, vagyis a szakmunkás bérminimum,  illetve az átlag minimálbér nettó értéke elérheti a létminimum  összegét.

A minimálbér feletti kategóriákban kialakult  bértorlódás véleménye szerint egyszerre kihívás és lehetőség a  tárgyalásra, miként lehetne a munkavállalók zömét adó, átlagbér  felett keresők jövedelmét is megemelni.

Arra, hogy miből telik  a béremelésekre a cégeknek az elnök kifejtette, a magyar családok  2015-ben a GDP-ben megtermelt jövedelem mindössze 59 százalékából  részesedtek a 2007-ben elért 65 százalék helyett, ami 700 milliárd  forintos jövedelem-kiesés, mindeközben a vállalatok részesedése 2  százalékkal nőtt, mintegy 500 milliárd forintos plusz nyereség áll  rendelkezésre.