A szent László koponyájából nyert DNS azonosításán dolgoznak a kutatók

Szent István jobbja és a Szent Korona mellett harmadik leghíresebb ereklyénk Szent László Győrben őrzött hermája. A győri bazilikában őrzött koponyaereklye tartóját eddig négy alkalommal nyitották fel: először Simor János győri püspök engedélyével 1861-ben, másodszor pedig 2011-ben a Győri Egyházmegye hozzájárulásával.

A 2011-es felnyitás alkalmával egy modern képalkotó technika segítségével sikerült lemodellezni a lovagkirály arcvonásait.

Öt esztendővel ezelőtt ismét felnyitották a fejereklyetartót, amikor már DNS-t nyertek az emberi maradványokból. A minta kis mennyisége, töredezettsége, illetve az akkori technikai felkészültség miatt a génkészlet meghatározása, azaz az archeogenetikai vizsgálatok sikertelennek bizonyultak.

Az igazi áttörés

A két kutatás között eltelt idő, illetve az új kutatócsoport által kidolgozott korszerűbb vizsgálati módszerek azonban nemrég sikerre vezettek. A Magyarságkutató Intézet archeogenetikai laboratóriumában a kutatók a nyáron elvégzett mintavétel alkalmával sikeresen kinyerték a DNS-információt, amelyből a teljes örökítőanyagot meghatározzák.

– A minták alapján beazonosított Szent László személye minden magyar számára fontos információ – nyilatkozta a médiának Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. – Az eredményes mintavételezés alapján a Turul-dinasztiához tudunk kapcsolni korábbi uralkodókat, leszármazottakat, illetve felmenőket.

Mérföldkő a végeredmény

– Magam is nagy figyelemmel kísérem a kutatást – jegyezte meg dr. Takács László, a Debreceni Egyetem Humángenetikai Tanszékének nyugdíjas professzora. – A jó minőségű emberi DNS-ből nyert hozzávetőlegesen pontos genomtérkép – amely a szervezet teljes örökítő információját tartalmazza – több szempontból mérföldkő lehet.

A szakember elmondta, hogy a több száz esztendős minta vizsgálatát megnehezítik más, állati vagy növényi maradványokból, például rovaroktól vagy baktériumoktól származó DNS-szennyeződések, esetlegesen más emberi anyagok, vér vagy élősködők. De az eredményt befolyásolhatják például a maradványokat ért extrém hőmérséklet-változások is.

A jövő generációk nevében

– Ez a történelmi, genomikai, genetikai, antropológiai és ar­cheológiai tudományokat egyesítő kutatás siker esetén valós genetikai adatokkal képes szolgálni népünk fontos, meghatározó alakjairól – tette hozzá dr. Takács László. – Legyenek meghatározó történelmi személyiségek vagy a magyar művészet és irodalom nagyjai.

Szent László hermája a győri székesegyház restaurálása idején a Szent László Látogatóközpontban tekinthető meg (Győr, Káptalandomb 13.).

Szent László három ereklyéje

I. László 1046-ban született, 1077-től magyar, 1091-től horvát király is volt 1095-ben bekövetkezett haláláig. Nagyváradon temették el, sírja csakhamar zarándokhellyé vált, csodás gyógyulásokat tulajdonítottak neki. Erkölcsös és vallásos élete miatt III. Celesztin pápa 1192-ben szentté avatta. Ekkor sírját felnyitották, testét díszes koporsóba rakták, fejét pedig testéről leválasztva díszes ereklyetartóba rakták. A régi tartó egy 1406-os tűzvészben megsérült, a ma ismert ezüstbevonatú hermát már Zsigmond király készíttette el. A XV. század végén az alsó állkapcsot elválasztották a koponyától, az ma vélhetően Bolognában található. A nyakszirtcsontból Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott, amit ott szintén díszes hermában őriznek.