Mozgóképen a vasfüggönyt ledöntő történelmi pillanatok: a megbocsájtás filmje

Telt ház előtt tartották meg a Nincs parancs! díszbemutatóját múlt kedden az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Szalay Péter filmjét Budapesten és több vidéki helyszínen is játszani fogják. Győrben a Rómer-házban vetítik október 15-én, Sopronban szintén október elsején lesz látható az Elit moziban, mindkét helyszínen közönségtalálkozóval egybekötve.

A vasfüggöny utolsó áldozata

– Küldetésünk, hogy minél szélesebb körhöz eljusson az alkotás. Ahová meghívnak bennünket, alkotótársaimmal együtt elmegyünk és a vetítést követően beszélgetünk a közönséggel. Nemcsak mozikban, hanem más helyszíneken is tervezünk bemutatókat. Szeretnénk megismertetni a fiatal generációval ezt az időszakot, és azt, hogy milyen fontos szerepük van a történelem alakításában az egyéneknek. Mennyire sok minden függ például egy határőrtiszt helyzetfelismerésétől, lélekjelenlététől, emberségétől. Nem titok, hogy érzelmi szálak kötnek a filmhez, meggyőződésem, hogy a Páneurópai Pikniknek és az azt követő eseményeknek valóban fontos szerepük volt az Európát kettészelő vasfüggöny leomlásában. A Nincs parancs! átmenet a játékfilm és a dokumentumfilm között. A vasfüggöny utolsó áldozatának történetével kezdődik, mégis azt mondom, ez a megbocsátás filmje – beszélt a filmről és a történethez való kötődéséről a Kisalföldnek Szalay Péter rendező.

Kétperces interjúval kezdődött

A témában első nekifutásra, tizenöt évvel ezelőtt egy rövidfilm készült el Határeset címmel, amely a magyar–osztrák határon lelőtt Kurt-Werner Schulz történetét meséli el. Özvegye, Gundula Schafitel először egy mindössze kétperces interjút adott, állhatatosságával azonban Szalay Péter elnyerte a bizalmát és rövid, fegyelmezett forgatásokkal elkészülhetett a Határeset. A félórás kisfilmnek jó volt a fogadtatása, díjat kapott a 2006-os Magyar Filmszemlén. Onnantól kezdve az alkotó dédelgetett terve maradt, hogy folytassa a történetet.

– Annyira erős volt a későbbi áldozatot és családját Magyarországra szállító fekete Trabant, az általuk ajándékba idehozott ajtó szimbolikája, olyan sok finomságot éreztünk még a történetben, hogy folytatni akartuk, de hosszú évek alatt jutott el odáig ez a koncepció, hogy egész estés mozifilm készüljön belőle – fogalmazott a rendező.

Alezredesek ideje

A Nincs parancs! másik párhuzamos szála: Bella Árpád és Harald Jäger határőrtisztek történetei, akik nagyon hasonló körülmények között nyitották meg a határt 1989-ben Sopron mellett, illetve Berlinben. Megdöbbentőek a párhuzamok: a Páneurópai Pikniken és a berlini falnál is egy-egy alezredes állt szemben a tömeggel konkrét parancs nélkül és mindkettejüknek saját elhatározásukból kellett meghozniuk egy mélyen emberi döntést. – A két határőrtisztre Nagy László, a Páneurópai Piknik egyik szervezője, s mondhatom úgy, nagykövete hívta fel a figyelmemet. Azt mondta: „eljött az alezredesek ideje” és valóban, ez a szál kellett ahhoz, hogy a film tárgyilagos és kiegyensúlyozott legyen. Azon voltunk, hogy egyik politikai oldal felé se billenjen ki a történet – tette hozzá a rendező.

Néhány napon múlt a szabadság

– A Nincs parancs! végigköveti a vasfüggöny utolsó néhány hónapját, a Sopron melletti és a berlini határnyitás emlékezetes pillanatai mellett azonban ellenpontként végigvonul a filmen Kurt-Werner Schulz tragikus története. Döbbenetes egymás mellé tenni a dátumokat: 1989. augusztus 19-én tartották a Páneurópai Pikniket, amikor először tudott több száz keletnémet állampolgár egyszerre átjutni a vasfüggönyön, majd augusztus 21-én történt Kurt- Werner Schulz és családja tragikusan végződött határátlépési kísérlete. Néhány héttel később, szeptember 11-én már megnyílt a magyar–osztrák határ a keletnémetek előtt, majd november 9-én leomlott a berlini fal is – pörgeti végig a történelmi eseményeket Szalay Péter. A képkockák között a soproni fotóriporter, Lobenwein Tamás Páneurópai Pikniken készített fotói is megjelennek, Bella Árpád és Nagy László pedig fontos szereplői az alkotásnak.

A filmzene gerincét Barabás Lőrinc trombitajátéka adja, mellette Sebestyén Márta, Rost Andrea, Jávori Ferenc, Szokolay Dongó Balázs is hallható és Hobónak a korhoz szorosan kötődő, Vadászat című lemezéről is idéznek.