A Csallóközben jártunk - Azt is megnéztük, mit érdemes ott vásárolni magyarországiként - fotók

• Ravazd friss testvérvárosa Szilas, a negyedik legmagyarabb csallóközi falu a maga 96 százalékos magyarságával.
• Szlovákia dunaszerdahelyi és a komáromi járása a magyarok hetven százalékos arányával ezer szállal kötődik Győr-Moson-Sopronhoz
• Riport mindennapjaikról, a győri térséghez fűződő kapcsolatról.

A határ túloldalán hétköznap délben nagy a forgalom, teherautók sora vánszorog előttem. Lassan befejezik az egy éve tartó útfelújítást Medve (Medvedov) és Nagymegyer között. A medvei Vass Attila Medve szélén éppen a füvet gyomirtózza a helyi menekülttábor megbízásából.

- Hol itt jobb vásárolni, hol ott. Az autó is olcsóbb Magyarországon, mint nálunk, de októberben például Bükre megyünk wellnesselni, ott 500 helyett csak 350 eurót fizetünk majd - legyint érdeklődésemre Vass Attila, sűrűn jár-e át a néhány percre fekvő határon. - Az euró semmit sem ér, a benzin ugyanannyi, mint nálunk. Folyamatosan nézzük, hol kedvezőbb az ár. Kolbászért, kenyérért, ruhákért megyünk át, megnézzük, hol van az akció, mert azok jobbak, mink nálunk. Az Audiban sokan dolgoznak, én is voltam három évig rábás Győrben, de nem szeretem a gyári munkát. Mindenhol meg lehet találni a jó munkát - fejtegeti.

Kávé, mosópor

Szabó Mónika a balonyi önkormányzatnál dolgozik, ő műkörmös-cuccokat vesz Győrben, kolléganői szintén wellnessellnek. Az egyik nagymegyeri élelmiszer-áruházlánc dolgozója, Klaudia kérdésünkre úgy felelt: nagyon sok a magyar vásárlójuk, a sört ládaszámra veszik, aztán az édességet, a klasszikus Horalky-t, kávét, mosóport. Főleg az akciókra utaznak, figyelik őket az applikációnk keresztül. Szlovákiában is bevezették az üvegdíjat, 13 vagy 15 cent, de sokan azt is összegyűjtik a kiürült palackokat, és visszahozzák. Neki Magyarország drága, de azért olykor bevásárol élelemből. Már Szilason elegyedünk szóba Hury Zsuzsannával - rokona a kereskedelmi tévékben is szereplő Markó Róbert koreográfus. Sosem érezte, hogy magyarsága miatt hátrány érné. Ahogy mondja: nekik Győr a nagyváros, a szórakozás helye, hétvégén mindenki ott tölti az idejét. Fele útra van, mint Pozsony, és mindenki magyarul beszél.

Az ősi Szilas

A környék négy falujában 2300-an laknak, a komáromi és a dunaszerdahelyi járásban is hetven százalék felett van a magyarság aránya. Az ősi Szilas 500 lelkes, Tóth Péter a 2010 decembere óta polgármester. Van tavuk, cukrászda, textilbolt, bájos, nem túl nagy szecessziós kastélyuk, 140 éves tűzoltóságuk, a millenniumi ünnepségre, 1896-ban ültetett nyárfájuk. Az óvodába ősztől 14-en járnak. Néhány éve építettek két bérházat, oda fiatalok költöztek, az meglendítette a népességet. Polgármestersége óta óta több mint másfélmillió euró fejlesztés érkezett Szilasra. Azzal kezdi, hogy Ravazdot azért választották testvértelepülésüknek, mert megmaradt otthonosnak, családiasnak, olyan, mint ők. Szilas zárt falu, ahová kevesen költöznek az ország keleti feléből a gazdag Pozsony környékén új életet kezdők közül.

- Nagymegyerre, Komáromba, Győrbe sokan járnak a környékről dolgozni, a helyi szövetkezet is munkát ad több embernek, Dunaszerdahelyen nyílt egy nagy ipari park. Aki dolgozni akar, talál munkát. Sokan dolgoznak a győri Audiban, és nekik nem éri meg visszaváltani a forintba kapott fizetésüket euróba, inkább elköltik Magyarországon. A győri Árkád, a fürdő látogatottságához sokat teszünk hozzá - mondta Tóth Péter polgármester.

Ingatlan Győrben

Beszélünk a fiatalokról: nekik a Trianon, a világháború utáni kitelepítések, de már a szocializmus is csak történelem. A két nép békésen él egymás mellett: gyakran az is a baj, hogy a magyar szülők a szlovák iskolába íratják gyermekeiket, mert úgy gondolják: a többségi társadalomhoz tartozás segíti az karrierépítést. De Tóth Péter irodája falán a szlovák és az uniós zászló mellett ott lehet a Nagy-Magyarország térkép, senkit sem zavar. A két térség szoros kapcsolatára szép példa, hogy náluk dolgozik főellenőrként a Dunaszerdahelyen élő dr. Hulkó Gábor, a győri egyetem tanszékvezető-helyettese.

- Ahogy mi átjárunk Magyarországra, onnét is jönnek hozzánk. Néha mi megyünk oda tankolni, néha ők ide. Néhány éve még olcsóbbak voltak a lakások Győrben, mint Dunaszerdahelyen, mert Szlovákiában sokáig 30 év törlesztéssel, egyszázalékos kamattal adták a hiteleket, és ezzel sokan éltek, építkeztek. Most az a trend, hogy a környékről Győrben vesznek lakást, főleg befektetésként. A győri fürdő felújítása óta pedig még felkapottabb lett közöttünk. A nagymegyeri fürdőbe meg lengyelek és csehek járnak, hogy összeérjenek a szálak.

A végén körbejárjuk még a csendes, hangulatos települést, aztán irány haza, a határ: közben felváltva előzgetnek minket magyar és a szlovák rendszámú autók.