Teljes díszében a mosonmagyaróvári hitközség tórája - Fotók

Különleges eseményre gyűltek össze szombaton a Mosoni Zsidó Hitközség meghívására a vendégek. Ligeti László, a hitközség elnöke tájékoztatása szerint a tórájuk még az tizenkilencedik századból származik, azonban annak több dísze is hiányzott.

A tóratekercs a mindennapi zsidó élet egyik legtöbbet használt tárgya, egyszersmind a legszentebb tárgyak egyike. Nem véletlen tehát, hogy a helyi közösség több erőfeszítést is tett a tóratekercs díszeinek felkutatására, tökéletesítésére, annak ellenére, hogy a díszek nem kötelező elemei a tóratekercsnek. Vagyis, ha egyik-másik hiányzik, az nem befolyásolja a tekercs használhatóságát.

Nagy István agrárminiszter, Mosonmagyaróvár térségének országgyűlési képviselője közbenjárására a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségénél azonban teljes pompájában lehet a mosonmagyaróvári zsidók különleges ereklyéje. A szombati eseményt megtisztelte jelenlétével Nagy István mellett Radnóti Zoltán, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége főrabbija, de a győri, soproni és szombathelyi hitközségek is képviseltették magukat.

– A Kossuth Lajos utcai épület a kilencvenes évek eleje óta otthonunk. Itt gyűlünk össze péntekenként imádkozni, különleges alkalom, amikor rabbi is tud közénk jönni, ilyenkor szombaton találkozunk. Ilyen volt a mostani esemény is, mely lehetőséget adott a tóra bemutatására, abból olvashatott fel hét férfi, s többek között elhangzott a tízparancsolat is – avatott be a szertartásba Ligeti László, aki szerint a közösség nagy öröme, hogy teljes díszében lehet a tórájuk.

– A Mosoni Zsidó Hitközség 1996-ban alakult újjá 27 taggal. Azóta mentek el és jöttek is új tagok. De nem is a számok a fontosak, hanem hogy őrizni tudjuk a hagyományokat, sőt új hagyományaink is vannak. Mára kineveltünk egy előimádkozót, akivel együtt el tudjuk mondani imáinkat akkor is, ha nincs köztünk rabbi. Vannak olyan imáink, amelyek közösségben mondhatók el, melyhez tíz férfi szükséges. Ilyen imák is elhangzottak ebből az alkalomból. Ha ezeket közösségben mondjuk el, többet jelentenek – részletezte Ligeti László.

A hitközség elnöke szerint a második világháborúig mintegy hatszáz zsidó élt Mosonmagyaróváron. A világégés után ötvenen térhettek haza, de az ötvenhatos forradalom után a legtöbben elvándoroltak. Két-három család maradt csupán.