Erről írtunk 20 éve: A női esélyegyenlőségről a rendvédelemben Győrben

60 éve - Izotóplaboratórium a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán

Az utóbbi évtizedekben a mezőgazdasági kutatómunkában az izotópok alkalmazása nagy méreteket öltött. Az izotópok segítségével sikerült számos olyan kutatási témát megoldani, amelyeket a régebbi módszerekkel, nem lehetett. Ma már az izotópokat — mint indikátorokat — a növényvédelemben, az agrokémiában, a talajtanban, a növényélettanban, a növénynemesítésben, az állatok takarmányozásában és állatgyógyászatban egyaránt alkalmazzák.

Hazánkban 1955-ben az akkori Agrokémiai Kutatóintézetben — jelenleg a MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében — megalakult az ország első mezőgazdasági izotóplaboratóriuma. Ez lett később a magyar mezőgazdasági izotópkutatásoknak a központja. Itt folytak az első hazai kísérletek az izotópok mezőgazdasági felhasználására. Ettől az időtől kezdve a különböző mezőgazdasági kutatóintézetekben, agrár felsőoktatási intézményeinknél egymás után létesültek izotóplaboratóriumok.

A Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán is a mezőgazdasági tudományoskutatómunka színvonalának emelése céljából kormányzatunk izotóplaboratórumot létesített. A régi Növénynemesítő és Növénytermesztő Kísérleti Intézet kertjében épült meg az izotóp-laboratórium, melynek felszerelése lehetővé teszi mind az élettani, mind pedig a biokémiai vizsgálatok végzését. A laboratórium mellett üvegház, illetve izotópos tenyész telep épült. Itt a tél folyamán tenyész edényben növelik azokat a növényféleségeket, amelyek a téliidőjárástól függetlenül lehetővé teszik a folyamatos kísérletezést. Így tehát a kutatók célkitűzésemet hamarabb megvalósíthatják és eredményeiket a gyakorlatba is hamarabb ültethetik át.

A főiskola növénytermesztéstani tanszékének munkatársai, dr. Varga János lektor, egyetemi tanár irányításával már évek óta foglalkoznak a takarmánybázisnövelésének lehetőségeivel, különös tekintettel a rétek és legelők terméshozamának növelése céljából. Izotópokkal köztes anyagcsere-vizsgálatokat végeznek abból a célból, hogy a gyepet alkotó pillangós virágú növényekben lévő táplálóanyagok — foszfor, szén, stb. — átvándorolnak-e a pázsitfűfélékbe és viszont. Céljuk azonkívül megállapítani azt is, hogy az elvándorlás milyen mértékű és milyen hatással van a takarmány mennyiségére és minőségére. Így kívánják a rétek és legelők fűhozamának megjavításával a nagyüzemi állattenyésztés további színvonal emelkedését elősegíteni.

Az izotóp-laboratórium vezetője, Dorogi Imre pedig a foszfátműtrágya érvényesülésének hatásait vizsgálja. A P32 izotóp segítségével kimutatható, hogy mi lesz a sorsuk, a talajba került foszforvegyületeknek, és magyarázatot kapunk arra, hogy a foszfátok egy része könnyebben, a másik részük pedig nehezebben oldhatóalakba mennek át. Többmás kutató ugyancsak a P32 izotóp segítségével vizsgálta a növények gyökereinek növekedését és behatolását a különböző talajrétegekbe adagolt foszfor hatására. Ezenkívül a foszfátműtrágya talajjavító hatását is kimutatták a talaj meszezésénél. Az izotópokkal végzett kutatások során a sugárveszély ellen ma már teljes biztonsággal tudunk védekezni. A laboratóriumot és a hozzátartozó üvegházat drótkerítés veszi körül, ahol kifüggesztett táblák hívják fel a figyelmet arra, hogy ott csak a beosztott dolgozók tartózkodhatnak. Az izotóp-laboratóriumban dolgozó kutatók és műszakiak teljes biztonságban végezhetik munkájukat, miután a sugárzások ellen a legkorszerűbb védőberendezések teljes biztonságot nyújtanak. A laboratóriumdolgozói rendszeres orvosivizsgálaton vesznek részt és kormányzatunk a legmesszebb menőkig gondoskodik arról, hogy a veszélyeztetetthelyen dolgozó kutatók zavartalanul végezhessék munkájukat.

40 éve - Kereskedelem és vendéglátás

Közérdeklődésre számot tartó témát tűzött napirendjére legutóbbi ülésén Mosonmagyaróvár város Tanácsa. Olyan témát, melynek alakulását, változásait naponta észlelhetjük, hol érzékenyen, elszomorkodón, hol örömmel nyugtázva. Év végéhez közeledve — a nagyvásárlások időszakában — még inkább „kirakatba kívánkozik” a vizsgált téma: a város kereskedelmi ellátottságának helyzete.

A testület elé került beszámoló áru-főcsoportonként vette nagyító alá a kereskedelmi helyzetet, s eszerint készült az átfogó látlelet. A lakosság áruellátásának döntő területe az élelmiszerkereskedelem, ahol létfontosságú a kiegyensúlyozott kínálat — kiváltképp az alapvető cikkekből-. A tej- és tejtermékekből jó az ellátás, bosszantó viszont a rosszul záró tejeszacskók serege: a kifolyt tej rontja a bolti higiéniát, s kisebb boltoknál mennyiségi és ezáltal ellátási hiányt okoz. A Tejüzem az elmúlt hónapokban — éjszakai átvizsgáló műszak létrehozásával — sokat javított e gondon-. Kedvező az utóbbi években az egyre növekvő kenyérválaszték, kedvezőtlen viszont a finompékáru kínálat csökkenése. A tőkehús ellátás megfelelőnek értékelhető a Lajta-parti városban, nem mondható ez viszont az úgynevezett szárazáru-kínálatról. Ez utóbbinál szerepet játszik a növekvő idegenforgalom, a bevásárló-turizmus. A tényre való tekintettel a Belkereskedelmi Minisztérium 3,4 százalékkal emelte a város ilyen jellegű keretét, ám még ez sem fedezi az ilyen vásárlásokból adódó hiányt. Sokat javult a zöldség-gyümölcs kínálat, de még ma sem éri el az elvárható szintet. A vegyi cikk-ellátás rapszódikus, akárcsak a papírcikkek forgalmazását.

A Szigetköz és a Zöld Elefánt sikere

A legnagyobb mérvű hálózatbővülés a vendéglátás területén következett be. Az új üzemeltetési formák is itt kezdték elsőként térhódításukat. A dinamikus fejlődésen belül igen kedvező a városközponti „Szigetköz” étterem előfizetéses étkeztetési tevékenysége, melyet naponta átlagosan kilencszázan vesznek igénybe. Gondot okoz viszont, hogy a saját vállalkozásból nyílt vendéglőkben nem az ételforgalmazásra fordítják a legnagyobb hangsúlyt, holott épp a speciális ételválasztékot nyújtó családias kisvendéglők hiányoznak a város üzlethálózatából. A Zöld Elefánt kisvendéglő példája mutatja, hogy az ízletes ételkínálat előtérbe állítása üzleti és szakmai sikert eredményezhet.

E témához kapcsolódva a testületi ülés résztvevői közül többen felvetették, hogy túlontúl sok a borozó a városban.

Hiányos méretválaszték ruhákból és cipőkből

A ruházat iránt mérséklődött a kereslet, pontosabban az igényesebb cikkek iránt tolódott el. A kisszériás termékekből viszont nem megfelelő a méretválaszték. A cipőválaszték kialakítóit meg az a vád érte, hogy egyes méretek viselőiről megfeledkeznek. Divatos lábbelikkel legtöbbször csak a bemutatókon találkozhat az ember. Ugyancsak gond, hogy a cipőkellékek forgalmazása szinte teljesen visszafejlődött.

A vegyes iparcikkekkel folytatva a sort: kevés a hűtőszekrény, nem kielégítő a melegvíztárolók kínálata, a tüzelőanyag kínálat sem teljes, és kritikusnak mondható az építőanyag-ellátás.

Már az élelmiszercikkeknél szóba hoztuk az idegenforgalmat, érdemes erről kissé bővebben szólni. A külföldi turizmus legjellemzőbb vonása a termálfürdőzés és a bevásárlás összekapcsolása. Míg az előbbi egyértelműen örvendetes, az utóbbi esetenként jelentős gondokat is okoz. A bevásárló turizmus az export sajátos formája. Mint valutatermelő jelenség, üdvözölendő. Ám annak érdekében, hogy az ebből fakadó negatív jelenségek megszűnjenek, a keresett cikkekből olyan árualapot kellene biztosítani, amivel a város lakosságának igényét is ki tudnák elégíteni.

A gondok enyhítésének lehetőségei

Panaszlistának is tűnhet a beszámoló, ám nem erről van szó. Csupán arról, hogy valós képet felmutatva a gondok kerültek előtérbe, a ma még meglévő gondok, melyek csökkenőben vannak a korábbiakhoz képest, mégsem szabad a viszonylagos fejlődés ismeretében megnyugodni. Keresni kell a gondok enyhítésének lehetőségeit, hisz ezért kerültek a nagyító alá. A beszámolóból kitűnik, hogy az élelmiszerüzlet-hálózat, jelenlegi terheltségén egy 643 négyzetméteres ABC áruház megépítésével akarnak enyhíteni. A tervek szerint ez az üzlet a városközpont mosoni városrész felőli oldalán épülne meg 1985-ben. A városközpont műszaki cikkekkel történő ellátását javítja majd az 1986-ban átadásra kerülő 300 négyzetméteres műszaki bolt.

Akárhányszor napirendre kerül e téma, mindig szóba kerül a kereskedők udvariassága, illetve udvariatlansága. Persze nem csak a kereskedőkre, a vendéglátásban dolgozókra is vonatkoztatták, hogy közönyösek a vendégek iránt, immel-ámmal szolgálják ki őket. Gyakorta bosszantó, hogy a külföldi vendég más — jobb — kiszolgálásban részesül, mint a helyi. Ezek az észrevételek nem általánosíthatók, mégis tenni kéne ellene. Nem a tanácsnak, hanem a szakmában dolgozóknak.

20 éve - Női esélyegyenlőség a rendvédelemben

Egyenruhában: A hölgyeknek mindennap meg kell küzdeniük az egyenlő rangért

A fegyveres testületeknél, akár a civil életben, a nőknek mindennap meg kell küzdeniük azért, hogy a férfiakkal egyenrangúan fogadják el munkájukat. Egyben azonban nincs különbség: a rendvédelemnél ugyanabban a beosztásban az illetmény egyforma nőnek, férfinek.

A belügyi szerveknél és a honvédségnél is kiemelten kezelik a nők esélyegyenlőségét. Ezt a belügyminiszter egy témával foglalkozó konferenciánjelentette ki, míg a Magyar Honvédség vezérkarifőnöke bizonyos rétegproblémák kezelésére tett lépéseket, egyben megalakult a nőügyi bizottság is.

Ritkuló előítéletek

A 12. légvédelmi rakétadandárnál hat különböző rendfokozatú és beosztású katona hölggyel beszélgettünk. Mindannyian egyetértettek abban, hogy ha ezen a pályán egy nő bizonyítani szeretne, sok esetben nem csupán a konkrét szakmai kihívással kell szembenéznie. Időnként- szerencsére egyre ritkábban - az előítéletekkel és a féltékenységgel, urambocsá! a férfisovinizmussal is. Egy nőnek először bizonyítani kell, hogy mit bír, mit nem, s ahhoz, hogy bizonyítson, legalább kétszer annyit kell tennie, mint egy férfinek. Sokszor az sem elég, ráadásul eléggé hátrányos helyzetből indulunk - mondta Koncz Zsófia hadnagy. - Erősödik a féltékenység, a szakmai hiúság, csak sokszor nem mondják ki, amikor esetleg egy nő ugyanúgy elvégzi a feladatot, mint a férfiak —fűzte hozzá Cseszreginé Csekei Juditszázados, aki elmondta még, hogy nem mindegy, hogy a civiléletből érkezik egy nő a seregbe, vagy katonai előélettel.

Elmosódik a pozitív megkülönböztetés

Jó ideje szolgál a honvédségnél Sipőczné Baksai Zsuzsanna, aki azon a véleményen van, hogy 15-20 éve, amikor még alig voltak nők a seregben, pozitív megkülönböztetésben volt részük. Most, hogy egyre nő a hölgyek száma, elmosódik a jó értelemben vett megkülönböztetés. Pedig egy gyakorlat során nemcsak az erőnléti különbséget kell figyelembe venni, hanem a fiziológiai adottságokból adódóakat is. Igaz, az utóbbi időben már erre is odafigyelnek -mondta a zászlós. A hölgyek egyetértettek abban, hogy a férfiak úgy tartják: a seregben nem nők, hanem katonák vannak. Abban is azonos a véleményük, hogy nem tudnak minden feladatot ellátni, következően fizikai adottságaikból. Viszont vannak kifejezetten nőimunkahelyek a honvédségnél. Hortobágyi Erika törzsőrmester úgy látja, hogy általában az alacsonyabb beosztásban lévő férfiak nem igazán fogadják el, amit egy nő mond, s ki kell vívni a tiszteletet - amit nehéz kiharcolni, de könnyű elveszíteni -, akkor nincs gond. — Reméljük, ahogy két év alatt is sokat változott a nők megítélése a hadseregben, úgy még ez tovább fog javulni — mondta Cseszreginé százados.

Meg kell küzdeni a tekintélyért

A rendőrségnél sem más a helyzet, a nőknekott is meg kell küzdeni a tekintélyért. Nem éreztem megkülönböztetést, hiszen megpróbáltam mindig megtalálni magam és bizonyítani, hogy helyem van a rendőrségen. A férjem, aki szintén ezen a pályán van, sokat segített abban, hogyan éljem meg, ha nőként megkülönböztetést tapasztalok. A nők egyébként is hajlamosak megsértődni, esetleg hisztizni, de én ezt nem tettem, mert ő ott volt a háttérben. Bizonyos családi indíttatás is segített, mert apukám is rendőr volt. Azt elmondhatom, hogy többet kell letenni az „asztalra”, mert nő vagyok. S aki ezt nem érzi, nem erre a pályára való - mondta Szalai Ritaőrnagy.

A város egyetlen női KMB-se

Győr egyetlen női körzeti megbízottja, Kovács Bernadett zászlós úgy látja, hogy az állampolgárok azt hiszik, nőként engedékenyebb, mint egyférfi. Ezért próbálkoznak. - A szolgálatvezénylésnél nincs megkülönböztetés. Ugyanazt csináljuk, miközben többet is kell teljesíteni, mert bizonyítanunk kell a „fiúknak”, hogy mi is meg tudjuk csinálni, amit ők. Egyébként nagyon jó a viszony, s elfogadnak bennünket.