Egyedülálló védelmet kapott a sajt, amely Mosonmagyaróvárról indult hódító útra

Egy hatéves folyamat eredményeként nyerte el a Moson Megyei Csemege (Ilmici) az Európai Unió oltalom alatt álló földrajzi megjelölését, majd nem sokkal utána hasonló védelmet kapott a Lajta sajt is.

– Húsz éve állt fel a Tradicionális Magyar Sajtok Egyesülete, benne olyan szakemberekkel, mint a tejüzem, a tejkísérleti intézet és az óvári kar képviselői – hangsúlyozta érdeklődésünkre dr. Unger András, a Tradicionális Magyar Sajtok Egyesületének elnöke.

– Mi kezdeményeztük, hogy a vármegyében született és csak itt gyártott sajtoknak védelmet nyújtsanak. Városunk sajtjai közül a Moson Megyei Csemege (Ilmici) után a Lajta is elnyerte az Európai Unió oltalom alatt álló földrajzi megjelölését. A törvény szerint ezek a sajtok csak vármegyénkben, az itt termelt tejből, hagyományos technológiával állíthatók elő – mondta az elnök, és kiemelte: Magyarországon csak ez a két sajt rendelkezik ezzel a védelemmel, mindkettőt Mosonmagyaróváron fejlesztették ki és tették immár európai hírűvé.

A napokban Budapesten megrendezett Termelői Közösségek Napján dr. Unger András Tarpataki Tamástól, az Agrárminisztérium helyettes államtitkárától vette át a megkülönböztető kitüntetést. 
– Az Európai Unióban nagyon sok sajtra kértek területi védelmet, ami azt jelenti, hogy azon a néven máshol nem állítható elő hasonló termék. A két sajt gyártása Mosonmagyaróváron kezdődött el, aztán Csermajorban, most pedig a ménfőcsanaki Tebikében készülnek. Mára egyfajta jelképekké is váltak ezek a sajtok Győr-Moson-Sopronban – emelte ki az egyesületi elnök.

Ma már Ménfőcsanakon gyártják

A Lajta folyóról elnevezett sajt a múlt század közepén Mosonmagyar­óváron és idehaza, a hetvenes években pedig már a külföldi piacon is nagyon kedveltté vált. A csermajori tanüzem bezárását követően 2009-től gyártja a ménfőcsanaki Tebike.