Folytatódik a Fertő-parti fejlesztés: jövő tavasszal az északi kikötőt birtokba vehetik a vitorlázók - fotók

A Fertő-parti fejlesztés ügyében Farkas Ciprián soproni polgármester, Ágh Péter Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára és Nyul Zoltán magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkár tartott sajtótájékoztatót. Mint mondták, a fejlesztés alapvető célja továbbra is az, hogy a Fertő tó magyar részének egyetlen idegenforgalmi célokra használható partszakaszán egy olyan turisztikai központot hozzanak létre, amely a hazai és külföldi igényeket is magas színvonalon kiszolgálja.

- A nyár folyamán Lázár János miniszter jelenlétében tettünk arra vállalást, hogy egy ideiglenes infrastruktúra kiépítésével jövő tavaszra átadjuk az itt látható északi kikötőt, hogy a soproniak mielőbb birtokba vehessék a megújuló Fertő-partot. Ezen dolgozunk, a vállalást pedig be is tartjuk - kezdte Farkas Ciprinán. - A vállalásnak megfelelően a minisztérium kiírta az új közbeszerzési eljárást, így jövőre megkezdődhet a strand, a hajóállomás, az ökocentrum és az ökopark kivitelezése is. Ezért köszönet jár a magyar kormánynak, hiszen a kihívások ellenére is a soproniak mellett áll. A soproni emberek ugyanis várják a Fertő part megújulását. Éppen ezért nem fogjuk hagyni sem a baloldali politikusoknak, sem a Soros által pénzelt NGO-knak, hogy ellehetetlenítsék ezt a régóta várt fejlesztést. Azért fontos mindezt kihangsúlyozni, hiszen jól tudjuk, hogy az elmúlt négy évben milyen nemtelen politikai támadásoknak, összehangolt lejáratókampánynak volt célpontja ez a fejlesztés, ami a Covid-válság és a háború mellett nagyban hozzájárult ahhoz, hogy még nem vehették birtokba ezt a fejlesztést a soproniak - nyomatékosította a polgármester. Hozzátette, céljuk változatlanul az, hogy a magyar emberek is végre ugyanolyan minőségben élvezhessék a Fertő tó adottságait, ahogyan azt az osztrákok már évtizedek óta megtehetik.

Ágh Péter államtitkár azzal kezdte, hogy a Sopron környéki embereket nem lehet megtéveszteni. Jól tudják, hogy a tó osztrák oldalán a turisztikai fejlesztések több évtizeddel előttünk járnak. Ott kiépített partok, minőségi szálláshelyek, korszerű strandok, igazi víziparadicsom várja a látogatókat. Ezzel szemben ugyanennek a tónak a magyar részén egy hetvenes évek fejlettségi szintjén megrekedt vízitelep volt az egyetlen lehetőség a vízparti kikapcsolódásra.

- A magyar kormány ezt felismerve évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy a tó magyar oldalát is az osztrák partok szintjére kell emelni, minőségi turisztikai szolgáltatásokat kell nyújtani, mert a magyar emberek ugyanúgy megérdemlik ezt, mint a határ túloldalán élők. Mielőtt a szomszédunkban elkezdődött az orosz-ukrán háború, és annak következményei elérték a magyar gazdaságot, ez a beruházás rendben haladt a kiviteli tervek szerint. A beruházással kapcsolatos terület-előkészítési munkák 2018. decemberében megkezdődtek a környezetvédelmi előírásoknak és folyamatos természetvédelmi felügyeletnek megfelelően szigorúan a vegetációs időszakon kívül. A mélyépítési kivitelezés 2020. végén indult. A vízjogi létesítési munkák keretében a kotrási, tereprendezési, partfalépítési, közműépítési munkákat végeztek el. Lagúnák, belső tavak és iszaptározók létesültek, végig a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság, illetve a Természetvédelmi Hatóság szigorú felügyelete mellett - mondta az államtitkár. Ezután kitért a terület státuszára, amiről számos félrevezető információ látott napvilágot az elmúlt időszakban.

- A projekt terület a Fertő tó magyarországi részének egyetlen, nyílt vízfelülettel érintkező szárazulata. Nincs másik olyan partszakasz, ahol vízitelep működhet. Azért nincs, mert a tó magyar része, a vízitelep kivételével védett és fokozottan védett élőhely, több, mint hatezer hektár összefüggő nádas veszi körül a magyar oldalt. Ez a fejlesztési terület már a hatvanas évektől kezdve vízitelepként működött és saját infrastruktúrával rendelkezett. Bármennyire is elmaradott volt az állapota, elhelyezkedéséből adódóan fontos turisztikai célpont volt. A Fertő tavi fejlesztés kizárólagos állami területen, száz százalékban hazai költségvetési forrásból jön létre, a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A projekt területe része a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak, illetve a Fertő kultúrtáj világörökségi területnek, mely tényeknek figyelembevételével folytak le a projektet engedélyező, jogerős környezetvédelmi és örökségvédelmi engedélyek és vizsgálatok. A terület része továbbá a Sopron-Fertő kiemelt turisztikai térségnek is - hangsúlyozta Ágh Péter.

A beruházás folytatásáról azt mondta, minden olyan funkció, amely korábban is jelent volt ezen a területen, az a jövőben is elérhető lesz korszerűbb, modernebb minőségben. Ennek fényében megújul a strand a szükséges kiszolgáló létesítményekkel együtt és olyan színvonalú lesz, amilyenre az itt élők várnak. Hasonlóan megújul a vitorláskikötő, a horgászcsónak és sétahajó-kikötő és egy több hektáros zöld parkot alakítanak ki egy korábban illegális hulladékkal terhelt területen, amely bejárható lesz és valódi természetközeli élményt kínál majd a családok, látogatók számára. Megépül egy ökocentrum, amelyben láthatóvá és érzékelhetővé válik a természet, ahol a természeti nevelés megvalósulhat.

- A minisztérium kiemelt céljaival összhangban a Magyar Építészetről Szóló Törvény alapelveinek alkalmazására törekszik a projekt áttervezése kapcsán, emellett a világörökségi helyszín érintettsége okán folyamatosak az egyeztetések mind az osztrák féllel, mind pedig az UNESCO Világörökség Központtal. A korábbi elképzelések mentén haladva a tervek újragondolása és a szükséges újratervezés is azzal a céllal történik, hogy egy olyan kompaktabb, takarékosabb építészeti programot tudjunk megfogalmazni, amelyben a táj jelleg erősítése dominál, ugyanakkor a fenntarthatósági és környezettudatossági szempontok is érvényesülni tudnak. Gazdaságossági, társadalmi, világörökségi vetületei miatt a projektet változatlanul kiemelt beruházásként kezeli és gondozza a kormány - mondta végezetül az államtitkár.

- A mai sajtótájékoztató apropója, hogy a kormány október 24-én kiírta a beruházás folytatásához szükséges közbeszerzési eljárást, aminek a megvalósulását két részre osztotta - beszélt a részletekről Nyul Zoltán helyettes államtitkár. Az ütemezett fejlesztés célja, hogy a térségben élők minél előbb és fokozatosan egyre nagyobb részét használatba tudják venni a területnek. A közbeszerzést tervezésre és kivitelezésre írták ki. A helyettes államtitkár reményei szerint az ajánlatok év végéig beérkeznek és a jövő év első felében elkezdődhet a tényleges munka. Párhuzamosan folyik majd a tervezés és a kivitelezés, amire összességében 30 hónap áll rendelkezésre.