Erről írtunk 5, 10, 25 éve - Húszmillió műanyag a Rábában, kapuvári húsgyár tartozása, mozdonyvezetők találkozója Győrben

5 éve – Húszmillió műanyagdarab

Milliószámra úsznak a precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt parányi anyagok a Rábában: az itt kutatók szerint napi 20,7 millió plasztikrészecske kerülhet a folyóba – számolt be róla a Kisalföld. Megyei környezetvédők szerint a helyzetet súlyosbítják az illegális ártéri szemétlerakók. Az állapotvizsgálat a Dunán folytatódott.

A mesterséges anyagok a vízben hatalmas terhelést jelentenek az élővilágra, koncentráltan juttatják a szennyező anyagokat az élőlények szervezetébe. A fél milliméternél kisebb, vízben lebegő, szinte láthatatlan részecskék már globális kihívást jelentenek. Bordás Gábor, a Wessling Hungary Kft. projektmenedzsere, a Parányi Plasztiktalány szakmai vezetője beszélt a Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű konferencián nemrégiben a Rába helyzetéről. A vizsgálat partnere az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Rábán az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kollégái segítettek a mintavételi helyszínek kijelölésében, a csónakok biztosításában. A szivattyúzás közben a csónakot egy kifeszített kötél mentén lassan keresztülvontatva lehetővé vált egy keresztszelvény menti mintavétel – itt több mint 2000 liter mintát szűrtek át.

A mérések alapján a Rába egy köbméternyi vizében 12,1 mikroműanyag található, ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet. Kiemelendő, hogy ezek elsősorban nem (a Tisza vízgyűjtőjén is kimutatott) széles körben felhasznált anyagtípusok, hanem precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok (például polyoximetilén). „Nem lepett meg a hír, sajnos szinte minden folyóban rossz a helyzet, ezt súlyosbítják az illegális ártéri lerakók, melyből a szemét egy áradás közben a vízbe kerülhet” – kezdte Lajtmann Csaba,a Reflex Környezetvédő Egyesület munkatársa. „Kényelmesek vagyunk, miközben a műanyaghulladék sok gondot jelent. A nemrégiben indult világméretű műanyagellenes kampánynak egy oka van: Kína idén már nem veszi át – többek közt – Európa műanyag-, papír- és textilhulladékát.” A Rába vízminőségi és ökológiai állapotát egyébként interreges pályázat keretében Ausztriával közösen vizsgálja a regionális vízügyi igazgatóság is. A folyó műanyag-szennyezettségét bemutató múlt heti tanácskozást a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szervezte, hogy felhívja a jogalkotó, az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire. Ősszel a Dunán végeznek majd hasonló méréseket.

10 éve – A húsgyár tartozása

Tíz évvel ezelőtt arról írtunk, hogy a bíróság december végéig meghosszabbította a kapuvári húsgyár felszámolási eljárásának határidejét. A felszámolóbiztos szerint, ha az eladás második köre sikertelen lesz, borítékolható a kapuvári húsipar megszűnése.

A dolgozók járandóságának teljes kifizetésére akkor van matematikai esély, ha sikerül eladni a gyár vagyonelemeit. Ezenfelül mintegy 3,5 milliárdos beszállítói és négymilliárdos egyéb követelést tartanak nyilván.

A határidőig mintegy 120 hitelezői bejelentés érkezett, összesen körülbelül 7,6 milliárd forint értékben. Ehhez járul egy első fokon megítélt másfél milliárdos adóhatósági bírság. A Kisalföld információi szerint az álló gyár állagmegóvására szükséges pénz előteremtésére a kormány asztalán van egy kérelem, ám erre választ senki nem kapott, ugyanakkor a még működő pápai húsgyár stratégiailag kiemelt cég lett.

A megyei bíróság a napokban december 28-ig meghosszabbította a kapuvári húsgyár felszámolási eljárásának határidejét, mivel az eredetileg a stratégiailag kiemelt cégekre kijelölt 270 nap júliusban lejár – tájékoztatta a Kisalföldet a Kapuvári Hús Zrt. felszámolóbiztosa.

Jendrolovics Pál hangsúlyozta: a tavaly őszi időszakban volt egy büntetőügy és egy felszámolócsere. Aztán zajlott közben a baconüzem felszámolása (mely szervesen kapcsolódik a Kapuvári Húshoz), így a bíróság határidő-módosítása akár jogosnak is tekinthető. A Kapuvári Hús Zrt. és a Bacon kft. felszámolási eljárása lényeges szakaszba érkezett. A vagyonelemek eladására már a második pályázatot írta ki a felszámoló (ennek benyújtási határideje július 25., 12 óra). Ebben a pályázatban – az első sikertelensége után ismét – egyben hirdették meg a felszámolók az egykori kapuvári húsgyárat működtető cégek vagyonát, de külön-külön is lehet ajánlatot tenni az egyes tárgycsoportokra – derül ki a felhívás szövegéből.

Jendrolovics Pál azonban a Kisalföldnek hangsúlyozta: a vagyontárgyakra vagyoncsoportonként lehet ajánlatot tenni, de elsőbbséget élvez az, aki a teljes meghirdetett vagyonra tesz. Másodsorban pedig az, aki a Kapuvári Hús Zrt. vagyonelemeire együttesen tesz ajánlatot. A tavaly ősszel leállt üzemet működtető Kapuvári Hús Zrt. és a Kapuvári Bacon Kft. vagyonát ugyanazon az áron hirdették meg, mint áprilisban: utóbbi irányára nettó 1 milliárd 611 millió forint, amiből a működéshez szükséges berendezések 595 milliót tesznek ki.

A részvénytársaság tulajdonában, annak telephelyén lévő Kapuvári Bacon Kft. eszközeit 452,3 millió forintért hirdették meg. A felszámolók jelezték, akárcsak az első körben, megfelelő ajánlat hiányában a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatják és új pályázatot írhatnak ki. Ám ez utóbbira nem lát lehetőséget Jendrolovics Pál. Mint lapunknak kijelentette, hiába a meghosszabbított felszámolási határidő, a második kör eredménytelensége vélhetően a kapuvári húsos álmok végét jelenti. Ezután szinte téglánként kell értékesíteni a gyárat, melyhez a kibővített határidő ad további lehetőséget –mondta a felszámoló.

A kapuvári húsgyár tavaly őszi leállása óta a felszámolók az állagmegóvásra is nagy hangsúlyt fektetnek. Ahogy Jendrolovics Pál lapunkban többször figyelmeztetett, az álló gyárban a megmaradt technológia (például az ammónia keringetése) fenntartása pénzt igényelne. A Kisalföld információi szerint ezen források előteremtésére a kormány asztalán van egy kérelem, ám erre választ az utóbbi hónapban senki nem kapott. Megjegyzendő, hogy például a még működő pápai húsgyár is a stratégiailag kiemelt cégek sorába lépett.

25 éve – Mozdonyvezetők találkoztak Győrben

A legtöbben persze vonattal jöttek. Csakhogy ezúttal nem ők vezették a vasparipát, hanem utasként élvezték a táj szépségét, és gondoltak mindarra, ami a hétvégén csakis rájuk várhat. Hagyomány ugyanis a vasutasnapot megelőző mozdonyvezetők országos találkozója, aminek mindig más város ad otthont.

Az áruszállítás növekedésnek indult, egyre inkább presztízs lesz jó vasutasnak lenni. A személyszállító kocsik felújítása folyamatos. A Hatvan és Budapest között közlekedő, úgynevezett elővárosi forgalmat bonyolító egységhez hasonló, legalább negyven szerelvényt adnak át várhatóan a következő két évben. A Mozdonyvezetők Szakszervezete nyolc éve alakult, ám elődeiknek tekintik a MOSZ-t (Mozdonyvezetők Országos Szakszervezete). Mint azt Sipos József, a vasutasok érdekvédelmi szervezetének elnöke elmondta: céljuk a magasabb béreken túl jobb és az európai normához közelítő munkakörülmények megteremtése. Jelenleg ötezer mozdonyvezető gurul a síneken, ezerrel kevesebben dolgoznak, mint nyolc éve, a rendszerváltás évében.