Sok a munkabaleset - Az országban Győr-Moson-Sopronban az egyik legmagasabb a számuk

A munkabalesetek száma nemcsak országos átlagban csökkent az elmúlt időszakban, hanem Győr-Moson-Sopronban is. Régiónkban 2019-ben 1460, 2020-ban 1329, 2021-ben 1509, 2022-ben pedig 1281 munkabaleset történt a kormányhivatal tájékoztatása szerint. Tavaly Magyarországon összesen 21.273 munkabalesetet regisztráltak. Az elmúlt években megyénkben országos viszonylatban a harmadik-negyedik legtöbb munkabaleset történt, aminek az oka, hogy a foglalkoztatottsági mutató itt a legmagasabb. A legtöbb baleset a gép-, a feldolgozóipari, a szállítás, a raktározás, a posta és távközlés, a kereskedelem, az egészségügy, a szociális ellátás és az építőipari ágazatokban történik.

Országosan a legtöbb munka­baleset a 45 és 54 éves kor közöttieket érintette, terület szempontjából pedig elsősorban a gépipar és a feldolgozó­ipar volt a legveszélyesebb terület az előző évben, és ezen foglalkozások természete miatt elsősorban férfiak érintettek. A megyei 1281 balesetből egyetlen volt halálos kimenetelű, és kilenc járt valamilyen szintű csonkulással, melyből kettő minősül súlyosnak. 

A munkavédelmi hatóság, azaz a kormányhivatal ellen­őrzi a munkáltatókat, és intézkedik, amennyiben szabálytalanságot állapít meg. Kötelezheti a hiányosságok határidőn belüli pótlására a céget, bírságot szabhat ki, de akár a tevékenységét is beszüntetheti. 

A szigorítások és jogszabályváltozások mind azt szolgálják, hogy a munkabalesetek száma csökkenjen. Jung-Simon Eszter, a Simon Munkabiztonság Kft. ügyvezetője szerint az előírások betartatása nehezebb kérdés. – Várjuk, hogy a hatóságok segítsék a törekvéseinket, mert ha nincs retorzió, akkor a cégvezetők számára komolytalanná válik a munkavédelem – amíg nincs baj. 

A balesetek kockázatának csökkentésére elsődlegesen a kollektív védelmi eszközök szolgálnak. 

– A magasban végzett munkánál ajánlott például a korlát már kétméteres magasság felett, ami mindenkit véd, nem a dolgozón múlik a használata. De látunk időnként nem megfelelő korlátot, vagy kikötés nélkül dolgozókat a tetőn, igaz, főként olyan helyen, ahol nincs hova kikötni. Állványrendszert pedig nem állítanak fel, mert esetenként többe kerülne, mint az elvégzendő munka. 

Tapasztalatai szerint a „velem úgysem történhet meg” illúziója továbbra is sokakat az egyéni védőeszközök mellőzésére csábít. 

– Mi elsősorban a gyártóiparral foglalkozunk, ahol az emberek gépeket kezelnek, karbantartanak, itt a kézsérülés veszélye a legnagyobb. Az egyéni védőeszköz esetenként hátráltatja vagy kényelmetlenné teszi a munkavégzést. A munkavédelmis szakemberek erőltetnék ezek használatát, de természetesen a munkáltató ellenérdekelt abban, hogy a teljesítmény csökkenjen. Az a tapasztalatunk, hogy vannak ugyan olyan védőeszközök, amelyek ergonómiailag is megfelelők és védelmet is nyújtanak, de azok drágábbak. A vállalkozók nem szívesen kalkulálják bele a kiadásaikba. 

Az ügyvezető felhívta még a figyelmet a foglalkoztatáshoz kapcsolódó megbetegedésekre, amelyeket nem veszünk elég komolyan, ráadásul nehéz őket bizonyítani. 
– Ritka lelkiismeretes orvos az, aki egy gerincsérv esetén jelenti, hogy a munkáltató nem biztosított kellően ergonomikus széket, és azért következett be az egészségromlás. 
A szakértő szerint a jövő az, hogy ezeket az eseteket is egyre komolyabban vegyük.