A mentős és a rendőr sem tabu

2023.03.07. 08:07

Gázolástól késelésig – A hivatalos és a közfeladatot ellátó személyeket többször ért erőszak Győr-Moson-Sopronban

Az egész országot megrázta Baumann Péter tragikus halála: a fiatal rendőrt egy őrjöngő férfi késelte halálra év elején a fővárosban. A drámai eset után portálunk arra keresi a választ, hogy Győr-Moson-Sopronban hány hivatalos és közfeladatot ellátó személyt ért fizikai atrocitás az elmúlt években.

Szeghalmi Balázs

A rendőröknek a munkájuk során gyakran van dolguk olyan, magukról megfeledkezett, agresszív emberekkel, akik akár súlyos sérüléseket is okozhatnak. Fotóillusztráció: MW-archívum

Fotó: Teknős Miklós

  • Bár a súlyos bántalmazások nem gyakoriak, azt sem állíthatjuk, hogy ritkák volnának térségünkben. A Győri Járásbíróságon 2017–2022 között nyolc büntetőügy indult emiatt.
  • Ebből négy ügy hivatalos személlyel szembeni erőszak, négy pedig közfeladatot ellátó személlyel szembeni erőszak bűntettét jelentette – tudtuk meg dr. Máté Kingától.
  • A Győri Törvényszék szóvivője hozzátette: a Soproni Járásbíróságon tavaly egy olyan ügyet tárgyaltak, amiben hivatalos személy volt érintett sértettként.
  • Itt a fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság most a napokban hozott az ügyben érdemi döntést és súlyosította az elsőfokú bíróság ítéletét.

Kemény börtönévek

A gyakorlatban a hivatalos személy sérelmére elkövetett cselekmény sértettjei jellemzően a rendőrök, míg közfeladatot ellátó személy esetén – a teljesség igénye nélkül – a mentőszolgálat, a tűzoltóság munkatársai, az egészségügyi és a postai dolgozók, pedagógusok, kalauzok, buszsofőrök.

Amit kevesen tudnak: a Büntető törvénykönyv szerint ugyanúgy kemény börtönévek járhatnak annak, aki a bűncselekményt hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy védelmére kelt személy ellen követi el. Márpedig a Győr-Moson-Sopronban működő bíróságok előtt terítékre került ügyek fő tanulsága: aki hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyre emeli a kezét, óriási bajba kerül, s minden esélye megvan a szabadságvesztésre.

Egyetlen felmentő ítélet

Az utóbbi években összesen 12 üggyel kellett foglalkozniuk a bíróságoknak – a már említett győri és soproni ügyek mellett a további három büntetőügyet Csornán tárgyalták –; ezek közül egyetlen esetben bizonyítottság hiányában hozott a bíró felmentő ítéletet. Erről hamarosan bővebb szó esik. A befejezett tíz ügyből kilenc esetben szabott ki szabadságvesztést a bíróság, igaz, hat esetben a büntetés végrehajtását próbaidőre fel is függesztette. Itt jellemzően 1–2 év hűvös vár az elkövetőkre.

„Azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság ténylegesen végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki, halmazati büntetést alkalmazott azért, mert a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy bántalmazása mellett a vádlott más bűncselekményt is elkövetett – jellemzően közlekedési bűncselekményt –, vagy mint többszörös visszaesőt ítélte el” – emelte ki dr. Máté Kinga.

Megkéselte tanárát

Két ügyben nincs még ítélet, ezek első fokon zajlanak jelenleg. Bár a szomorú témában a közvéleménynek borítékolhatóan a jedlikes tanárnővel szemben elkövetett szörnyű késelés jut az eszébe – a diákot első fokon öt év, fiatalkorúak börtönében töltött szabadságvesztésre ítélték –, tény, hogy két másik durva ügy is történt Győr-Moson-Sopronban. Mindkét esetben rendőrök voltak érintettek.

A tanára ellen kést fordító győri Jedlik-középiskolás diákot első fokon öt év fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Az országosan is nagy port felverő ügy másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik.
Fotós: Rákóczy Ádám

Szándékosan elütötte a rendőrt

„Az egyikben a vádlott a vele szemben intézkedő, őt igazoltató rendőrt autójával szándékosan elsodorta, itt a bíróság első fokon 3 év 2 hónap szabadságvesztést szabott ki. Ezt a döntést a másodfokú bíróság helybenhagyta. A másik ügyben a vádlottat, miután kivonta magát a szondáztatás alól, a rendőrök üldözni kezdték. Ugyan sikerült feltartóztatniuk az egyenruhásoknak, mire az önkontrollt vesztett ember előbb nekitolatott az egyik szirénázó autónak, majd az egyik rendőrt szándékosan elütötte. A Győri Törvényszék ebben az ügyben az elsőfokú bíróság által kiszabott három év szabadságvesztést négy évre súlyosította” – tudtuk meg dr. Máté Kingától.

Az egyedüli ügyben, amelyben a bíróság felmentő ítéletet hozott, a vádlott a lakásához érkező rendőrökre támadt. A döntés első fokon emelkedett jogerőre úgy, hogy a bíróság a vádlott kényszer-gyógykezelését rendelte el.

A tanára ellen kést fordító győri Jedlik-középiskolás diákot első fokon öt év fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Az országosan is nagy port felverő ügy másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik.
Fotós: Rákóczy Ádám

Kalauzok sérültek meg

Sokszor a kalauzok is veszélyben vannak. A MÁV sajtóosztálya kérdésünkre közölte: 2021-ben Győr-Moson-Sopronban két, Komárom-Esztergomban öt alkalommal ért atrocitás jegyvizsgálót. A hét esetből öt alkalommal történt tettlegesség, kétszer becsületsértés. 2022-ben Győr-Moson-Sopronban három, Komárom-Esztergomban szintén három alkalommal bántalmaztak kalauzokat. A legsúlyosabb esetekben a lökdösődésben a jegykezelőknek a könyöke vagy a lába sérült meg. Pedig a két vármegyében már közel száz kalauz használt testkamerát.

Pszichiátriai betegség járhat agresszióval

„Az elmúlt két évben Győr- Moson-Sopronban öt, Komárom-Esztergomban négy esetben bántalmazták annyira bajtársunkat, hogy rendőri feljelentés lett a vége” – mondta Győrfi Pál. Az Országos Mentőszolgálalat szóvivője hozzátette: „Sajnos mindig benne van a pakliban, hogy a segíteni érkező mentőst inzultálják. Számos pszichiátriai betegség járhat agresszióval, de a részeg vagy drogot fogyasztó emberek sem mindig képesek kontrollálni indulataikat.”

Az Észak-Dunántúlon történt kilenc súlyos esetből nyolc alkohol és kábítószer számlájára írható. Mindössze egyetlen olyan ügy volt, amikor pszichiátriai betegségben szenvedő ember támadt mentősre 2021 óta.

Mit mond a Btk.?

Jó tudni: a hivatalos és közfeladatot ellátó személy elleni erőszak esetén a büntetési tétel azonos. A bűncselekmény alapesete 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel járhat, minősített esetben, amikor csoportosan és/vagy fegyveresen követik el az erőszakot, 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában