2022.08.28. 11:47
A soproni kutató szerint hazánkban is küszöbön állhat egy ötös, hatos földrengés
Kovács István János a közelmúltban tartott előadást Badacsonytördemicen.
Maróth Miklós és Sierd Cloetingh professzor az állomás megnyitóján
Forrás: elkh.org
Kovács István János a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, az MTA Lendület-kutatócsoport vezetője a Badacsonytördemicen telepített Geodinamikai Állomás első évének tapasztalatairól számolt be.
A csoportvezető és a Földtani és Űrtudományi Kutatóintézet, Topo-Transylvania és MTA FI Pannon LitH2Oscope tagjai által készített beszámolóból kiderült, hogy miért építették ki az állomást és az az eltelt egy év alatt milyen információkat közölt a szakemberekkel - írja a veol.hu.
Előre jelezhetők a földrengések?
A legfontosabb kérdés az volt, hogy előre jelezhetők-e és ha igen, mennyivel a földrengések.
- Bizonyos módszerekkel látható, hogy a rengéseket tipikus jelek előzik meg. Az állomás beváltotta az e téren hozzá fűzött reményeket, de nem lehet megmondani, hogy pontosan mikor és hol következik be a rengés. Vannak azonban jelek, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a közelben egy nagyobb rengés a küszöbön áll – szögezte le az előadó.
Az elhangzottak szerint a Kárpát-medencében a világon egyedülálló jelenségek zajlanak, a fiatal földtani képződmény kedvező területet ad a hazai földtani szakembereknek. A medence területén nagyobb földrengések tapasztalhatók például a Kárpátkanyarban a süllyedő lemezek okozta feszültségek miatt. Ezért a közeljövőben ott is telepítenek egy hasonló állomást.
Mivel a nagyobb rengések valószínűsége 50 évente van, a korábbi földmozgások időpontja ismeretében hazánkban is küszöbön állhat egy ötös, hatos rengés. Román és holland kollégákkal vágtunk bele a kutatásba, hogy olyan információkat, találjunk, amelyek alapján előre jelezhetők a rengések. A pannon medencében sok széndioxidban gazdag feláramlás van, ha elkezdjük mérni a föld szilárd kőzetburkának szeizmikus tevékenységét, a kőzetek vezetőképességét és a föld belsejéből érkező gázokat egyszerre, akkor azzal a feltételezéssel élhetünk, hogy amikor a feszültség elkezd csúcsra érni a kőzetlemezek törése, a földrengés előtt, akkor ezekben a paraméterekben változást kell tapasztalni. Ezért építettük fel az állomást, amely méri a fenti adatokat és a meteorológiai paramétereket
– mondta az előadó.
Forrás: elkh.org
Hozzátette, hogy ha egy területet sokáig figyelnek és a közelében kipattan egy erős földrengés, akkor így tesztelni tudják a feltevést, adatokhoz jutnak. A legjobb hely erre a Kárpát-kanyar, Kovásznára telepítik az állomást.
Sok terepmunka után a legjobb helynek hazánkban Badacsonytördemic területe mutatkozott, a hegy közelsége, a területen levő jelentős törésvonalak miatt. A mérések szerint a szerkezeti törésvonalak mentén az átlagnál jóval magasabb a mérésekhez szükséges radon és szén dioxin koncentráció. A telepített műszer tízpercenként méri a levegőben a széndioxid értékét és a talajgázok összetételét.
Az egy éves eredmény szerint az állomás közelében több rengés is kipattant. A tavaly szeptemberi és decemberi, az idei júliusi répcelaki rengést is jelezte az állomás, mivel Répcelakot és Badacsonytördemicet a mélyben törésvonal köti össze. A mentén terjednek a gázok, ezért a répcelaki rengést joggal mérheti a tördemici állomás.
- A stabilan működő rendszer pontosan méri a talaj gázainak koncentrációját, az eredmények alapján már sejteni lehet, hogy milyen változás jelenik meg a gázkoncentrációban és nagyjából mennyi idővel az esemény előtt. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a rengés előtt egy nappal már elindulhat a folyamat – hangzott el a beszámolón.
