Gyógyító adomány a Győrben unokájával és férjével élő családnak

Boldogságot hozott a Jóakarat hídja egy győri szoba-konyhás, 36 négyzetméteres önkormányzati lakásban hatéves unokájával és férjével élő nagymamának.

kisalfold.hu

Ildikó unokájának vitaminról is gondoskodik.

Fotó: Nagy Gábor

Hetek óta tartó rosszullétei után örömmel fogadta olvasóink támogatását, hogy fellélegezhessen egy kicsit nyomasztó anyagi és egészségügyi gondjai közepette.

– Eddig a férjem keresetéből tartottuk fenn magunkat. Sajnos nemrégiben elveszítette az állását, így kilátástalan helyzetbe kerültünk. Több közüzemi tartozásunk keletkezett, ami jelenleg 60–70 ezer forint. Ugyan férjem folyamatosan próbál munkát keresni, de ebben a járványügyi helyzetben nagyon nehezen talál. Ha alkalmi munka akad, azt is elvállalja. Nekem több krónikus egészségügyi problémám van, ami miatt nem tudok elhelyezkedni – írta levelében Lászlóné Bogdán Ildikó, aki férjével és szemük fényével, a hatéves unokájukkal, Tihamérral él egy szoba-konyhás, harminchat négyzetméteres önkormányzati lakásban. Rend és tisztaság mindenütt és sok-sok gyógyszer a polcokon.

Nem szabad fel- adnom, harcolnom kell még.Ildikót sok betegség sújtja régóta. Nyitott gerinccel él, a tüdejével is nagy a probléma. Van sérve, miómái is, amiket műteni kellene, de a Covid miatt erre most nincs lehetőség. Erős pánikbetegség is gyötri.

– Ha nem vagyok olyan rosszul, hogy ágyban kell maradnom, akkor mindent megcsinálok a háztartásban. Mosok, főzök, ha van miből. Szerencsére a kis unokám hét közben az óvodában étkezik, a hétvégén pedig mindenképpen főzök. Sajnos az elmúlt hetekben olyan beteg voltam, hogy semmi sem maradt meg bennem, rengeteget fogytam, felkelni is alig volt erőm. Teszteltek, nem vagyok covidos, de hogy mitől vagyok ilyen rosszul, nem tudják az orvosok sem. Úgy éreztem, itt a vég, megyek én is a nemrég elhunyt édesapám után. Nem volt erőm tovább küzdeni. De összeszedtem magam, mert a kis unokámnak szüksége van rám. Nem szabad feladnom, harcolnom kell még – mondta elszántan a nagymama.

 

Jelenleg csak a családi pótlékból és férje alkalmi keresetéből van bevételük. – Soha nem volt ilyen bizonytalan a helyzetünk – mondja Ildikó, aki abban bízik, hogy legalább legkisebb fia, Tihamér édesapja szerencsével jár a munkahelykeresésben. Látogatásunk napján volt egy cégnél oktatáson, ahol a gyár téli leállásáig tudna dolgozni.

A család a lakbért mindig kifizeti, a közüzemi számlákkal vannak elmaradva. Az alapítvány támogatásából rendezik ezeket és jut élelemre is. Ildikó hálás szívvel köszönte meg családja nevében a Jóakarat hídja 200 ezer forintos adományát.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában