Fizetés nélküli szabadságot nem lehet egyoldalúan elrendelni

-A munka törvénykönyve önmagában nem tudja rendezni a most kialakult rendkívüli helyzet összes kérdését, több jogszabályt is figyelembe kell venni. Emellett felértékelődött a munkavállalói érdekképviselet szerepe, amely tárgyalhat a dolgozók nevében. Ugyanis az a legjobb, ha a munkahelyeken megegyeznek a felek, a mindenkinek legjobb megoldást keresve. Több cégnél már folytattunk, folytatunk is ilyen egyeztetéseket – mondta el Molnár Ákos, a Vasas Szakszervezeti Szövetség régióvezetője és hozzátette: a munkaadóknak a járvány miatti gondokra adott reakciói sok veszélyt rejthetnek a munkavállalók számára. Ezért az a legfontosabb tanácsa, hogy semmilyen dokumentumot ne írjanak alá addig, míg nem mutatták meg szakembernek.

Szakértőnk szerint a szabadság kiadása megoldás lehet, de fennáll a kockázata, hogy ha a munkaviszony megszüntetése indokolt lesz a járványhelyzetet követően, vagy a munkavállaló akar távozni a munkahelyéről, akkor visszafizetési kötelezettsége keletkezhet. Nem is tudjuk, meddig tanácsos a vírus terjedésének akadályozása miatt otthon maradnunk, miközben a szabadság célja a rekreáció, azt pedig nem az szolgálja, ha az év első felében a kívántnál többet pihenhetünk, a másodikban pedig alig lesz erre módunk.

A “home office”, az otthonról végzett munka jó átmeneti megoldás lehet, ha a munkaadó így tudja garantálni munkatársa biztonságát. A másik megoldás a fizetés nélküli szabadság, viszont ezt nem lehet egyoldalúan elrendelni, igényelni se. Azaz csak akkor működhet, ha a dolgozó is akarja, a főnöke is megengedi, az egyezséget mindkét fél aláírja. Nem muszáj annak ebbe beleegyeznie, akinek ezt akarja a munkaadója, de neki ez nem előnyös. S a fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a társadalombiztosítás.

Tudni kell azt is, hogy a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége van, azaz ha nem tud munkát adni, ha azt mondja embereinek, maradjanak otthon, akkor a legtöbb esetben állásidőre járó juttatást, alapbért kell nekik fizetnie. Jelenleg még nem hivatkozhatnak a cégek elháríthatatlan külső körülményekre, mert még nem rendeltek el zárlatot, kijárási tilalmat, ám a helyzet változhat.

Fel is mondhatnak dolgozóiknak a foglalkoztatók, de nem a járványra hivatkozva, hanem például arra, hogy amiatt nem kapnak megrendeléseket, nincs bevételük. A munkavállaló pedig nem teheti meg, hogy a vírus miatti félelmében nem megy be dolgozni, viszont a munkáltató kötelezettsége továbbra is a biztonságos munkafeltételek megteremtése, a védőfelszerelések biztosítása, így van döntési felelőssége a dolgozónak. Ha pedig azért akar otthon maradni, mert gyermekére kell vigyáznia, most ez különlegesen méltánylandó szempont lehet. De ez csak arra jogosít, hogy mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól, fizetés nélküli szabadnapokat kaphat.

Egy targoncás például nem tud otthonról dolgozni, de utasíthatják arra, ne menjen be munkahelyére, mert a járvány miatt nem tudják biztonságát garantálni. Ilyenkor állásidő, alapbér jár neki, amíg nincs elrendelve kijárási tilalom. Szakértőnk szerint az a legjobb, ha megegyeznek a felek egy mindenkinek jó megoldásban. Például meghosszabbítható a munkaidőkeret. Akkor annak ellenére, hogy most egy ideig nem dolgozik a munkavállaló, megkapja havi bérét, s majd ha bejárhat munkahelyére – mert bízunk abban, hogy pár hónap alatt elmúlik a járványveszély -, akkor több időt kell munkával töltenie. Molnár Ákos szerint most ez lehet a legemberségesebb kompromisszum.