Az ázsiai dolgozókat is vonzza térségünk - Tehenészetek, autóipari beszállítók foglalkoztatják a külföldi munkavállalókat Győr-Moson-Sopronban

Elérhetők a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai: eszerint 2022 végén Győr-Moson-Sopron- ban 920 harmadik országból érkezettnek volt érvényes munkavállalási engedélye, ebből tavaly 96-ot adtak ki (Komárom-Esztergomban 2541, illetve 1533). Ezenkívül Győr-Moson-Sopronban 3869 ukrán és 885 szerb (a szomszédos megyében 3821 és 62) dolgozott hivatalosan. A meg- kérdezett toborzó szerint ázsiaiak a régióban jellemzően autóipari beszállítóknál, tehenészetekben dolgoznak, átlagosan net- tó 250–350 ezer forintért. Győr- Moson-Sopront a munkaerő hiánya szorongatja: a munkavállalási korú népesség 1,05 százaléka nyilvántartott álláskereső, vagyis alig ezer fő a majdnem félmilliós népességből. Ez messze a legalacsonyabb arány az országban.

Magyarországon tavaly év végén 34.202 ázsiai, 2338 afrikai, 6814 észak- és dél-amerikai, 4573 nem uniós európai munkavállalási engedély volt érvényben (további adatok a táblázatban a címlapon). A legnagyobb létszámú állampolgárságok top 10-es listája ugyanazokat az országokat tartalmazza, mint 2021-ben, csupán a sorrend változott. Mongóliából 70, Dél-Koreából, a Fülöp-szigetekről és Thaiföldről 60 százalékkal többen jöttek. 

Vonzó az európai élet 

– A magasabb pénzkereseti lehetőség, a vonzó európai élet, a köz- és jogbiztonság, a jó éghajlat, a kedves emberek, a jó munkahelyi körülmények, a kiugrási lehetőség miatt vágynak elsősorban Magyarországra az Ázsiából érkező munkavállalók – mondta elöljáróban lapunknak Maier Dávid, akinek budapesti székhelyű cége, a Terendo Győr-Moson-Sopronba is közvetít főleg indiai dolgozókat. Térségünkbe ezeken kívül pedig főleg a nyugatias légkör, az országosnál magasabb bérek, az Ausztria elszívó hatása miatti munkaerőhiány csábítja a messziről érkezőket. A rendszerváltozás után Győr-Moson-Sopronba az első ázsiai munkavállalók 2010–2015 között jöttek a mezőgazdaságba, tehenészetekbe. 

Indiaiak Sopron mellett 

– Először Észak-Indiából toboroztunk, most pedig délről, Kerala és Tamilnádu államokból. Mások mongolokat, filippínókat, kazahokat, indonézeket, vietnámiakat szerveznek munkára, Győrben számos ázsiai országbeli dolgozó megtalálható már. Közülük sokan magasabb végzettséggel rendelkeznek, mint amit a munka megkövetel, vannak olyanok, akik oktatói, tanári végzettséggel jönnek a szalag mellé dolgozni. A hiedelmekkel ellentétben a magyarok túlnyomó többsége befogadó, még nem voltak rossz tapasztalataink – jegyezte meg az ázsiai­munkaerő-szakértő. 
Jellemzően a gyáriparba, így például autóipari beszállítókhoz, valamint tehenészetekbe érkeznek, továbbá az építőipar, a logisztika területén dolgoznak. Átlagosan nettó 250–350 ezer forintot kapnak kézhez túlórákkal, egy-két éves határozott idejű szerződést aláírva. Maier Dávid megjegyezte, túlnyomórészt ugyanannyit keresnek, mint a magyarok, és foglalkoztatásuk olcsóbbnak sem mondható a járulékos költségek miatt (mint szállás, repülőjegy, toborzási díj). Főleg férfiak jönnek, a családot hátrahagyva. Hazánkba kerülésük néhány hetes toborzással veszi kezdetét, majd a kiválasztás következik, az idegenrendészeti és munkaügyi ügyintézés, a vízumátvétel és beutaztatás, a hazai papírok intézése. Cége egy Sopron melletti településre küldi az indiaiakat, illetve a közelben Vasba, míg az országban még Budapestre, a Jászságba, Pest és Békés vármegyébe. 

Alacsonyabb fluktuáció, nagyobb termelékenység 

– Nagy szerencse, hogy érkeznek az ázsiai munkavállalók, mert elvégzik a nehezebb, kevésbé kedvelt munkákat, több műszakot is elvállalnak, ráadásul köreikben alacsony a fluktuáció, magas a termelékenység, új lendületet hoznak a cégek életébe, és esetenként jelenlétük miatt a hazai dolgozóknak sem kell annyit túlórázniuk – emelte ki Maier Dávid. Hozzátette: a mérleg másik serpenyőjében a nyelvi gondok, a diszkrimináció, a kulturális különbségek, az etnikai feszültségek jelennek meg. A témát a jövőben folytatjuk.