Jobb a helyzet, mint az Alföldön, de a Kisalföldön is gondban vannak a sertéstartók

– A Kisalföld valamivel jobb helyzetben van az alföldi vagy a közeli tatai térségnél. Nálunk a kukorica nem száradt el teljesen, vannak termékenyült csövek a növényeken. Ez azt jelenti, hogy a kérődzőknek, elsősorban a szarvasmarha-állományoknak lesz erjesztett silókukorica téli tömegtakarmánynak. Azonban jóval gyengébb minőségű és kevesebb, mint az előző években. Ez azt jelenti, hogy több abrakra lesz szükség az állatok ellátásához. Vagyis több szemes kukorica, búza kell az állományoknak a tej- és hústermeléshez – mondta lapunknak Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.

Bóna Szabolcs kifejtette: összességében elmondható, hogy országosan ugyan kevesebb búza termett, de ez is elegendő a belső szükségletek kielégítésére, sőt, valamennyi exportra is van lehetőség. Hozzátette, hogy a kukoricánál már nem ennyire jó a helyzet. 

A németekhez igazodva 

Az állattartók másik problémája, hogy a költségek növekedését nem tudják beépíteni az átadási árakba. Az energiaválság és a gyenge termésszintek is egyre emelik a költségeket. A legsúlyosabb helyzetben a sertéstartók vannak. A piac a német tőzsde árához igazodik, a szerződések a német hasított testre vonatkozó árat veszik alapul. Ez az ár jelenleg a 2020-as árszint közelében van, ami azt jelenti, hogy a forintban látható sertésár növekedése még nem a költségek emelkedését, hanem csak a forint euróhoz viszonyított gyengülését árazta be – foglalta össze Bóna Szabolcs. 

Szűkülhet a kínálat 

– Az állattenyésztő ágazatok a működésüket tartós veszteség mellett nem tudják fenntartani, ezért elkerülhetetlen, hogy sok termelő tönkremenjen és a kínálat szűkülni fog. Ez árnövekedéshez, illetve az importhúsbeszerzés bizonytalanságához vezethet – festett borús képet a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója. 

Mivel az Európai Unió több országa is küzd az aszállyal, az állattartók hasonló gondokkal néznek szembe Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban. Ha a probléma eszkalálódik, az élelmiszer-ellátási gondokhoz vezethet az unióban. Ennek következtében nagy valószínűséggel az élelmiszerek további áremelkedése nehezen lesz elkerülhető. 

Horváth István barbacsi sertéstartó 950 kocát és szaporulatát tartja. Úgy foglalta össze: az aszály mindent átírt, akinek nincs takarmánya, az keresztet vethet az állományra: a bértartók és a kisebbek nagy gondban vannak a takarmányárak emelkedése miatt. Azok leadhatják a disznóikat. 

Novemberi árrobbanás? 

– Mi a növénytermesztés hasznát rakjuk bele az állattartásba, de az állomány 20 százalékos csökkentését tervezzük. Az olcsó karajt el lehet felejteni. Két hónapon belül kiderül, a vásárló mit tud megfizetni. Novemberre árrobbanást várok. Eddig behoztuk az olcsó spanyol, német sonkát, de most ott is drága minden. Ehhez tegyük hozzá, a magyar termék még mindig biztonságosabb – mondta el. 

Hozzátette, hogy az állattartás költségei magasak. Például a telepet télen fűteni, nyáron hűteni kell. Eddig 28 forint/kilowatt volt az áram náluk, most 107 forintra kaptak ajánlatot. A hízótáp mázsája 17 ezer forint, ebből a disznó három kilót eszik meg egy kiló súlygyarapodáshoz. A kukorica ára mázsánként 13 ezer, a szójáé 24 ezer forint, és lesz még több.