Szijjártó Péter: a jövőben is a beruházó, fejlesztő vállalkozásokat erősítjük

A jövőben is a beruházó, fejlesztő vállalkozásokat fogja erősíteni a kormány, ahhoz ugyanis, hogy Magyarország exportja továbbra is meghatározó legyen, és hogy a vírus okozta kedvezőtlen helyzetből mégis megerősödve jöhessen ki hazánk, új munkahelyekre és a meglévők megőrzésére van szükség. Mindezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondta lapunknak, amikor szerdán a győri Innovatív Raktárlogisztika Kft. lítiumion- akkumulátorok tárolására is alkalmas új raktárának építését bejelentő ünnepségen vett részt.

Eddig több mint harminc ágazatból 806 vállalat jelentett be 377 milliárd forintnyi beruházást, amelyet az állam 169 milliárd forinttal támogat. Ezekkel a fejlesztésekkel 143.618 munkahelyet védenek meg. Győr-Moson-Sopron megyéből 33 vállalat nyújtott be támogatás iránti kérelmet, amelyhez a kormány 7,2 milliárd forint segítséget ad. Ezekkel a beruházásokkal mintegy 4300 munkahelyet védenek meg.

– Az európai uniós költségvetés vitájában ön is elég markáns véleményeket fogalmazott meg. A döntés végül megszületett, hazánk számára sikeresen, hiszen mintegy ezermilliárd forinttal több forrást sikerült kiharcolni az országnak. Elégedett?

– Különleges négy nap volt ez, különleges feladattal. Az elmúlt öt évben az Európai Uniót alapjaiban megrengető kihívások érték, a migrációtól a koronavírusig. Nagyon fontos volt az unió egységének fenntartása, márpedig azt erőteljes támadások érték, érdekes módon néhány régi tagállam részéről. Az elmúlt években az is megfigyelhető volt, hogy egyes tagországokat kipécéztek, leckéztettek és kioktattak, büntetni akartak, és ezt megpróbálták a hétéves költségvetési keret vitája során is. Hogy ez nem sikerült, abban hatalmas szerepe volt a közép-európai összefogásnak, a visegrádi országok és Szlovénia közös fellépésének. Ami a markáns véleményt illeti, a politikai stabilitásunknak, a parlamenti erőnknek az is az előnye, hogy megengedhetjük magunknak az őszinteséget. Látom sokszor a más országbeli kollégáimon, hogy nagyon mondanának valamit, de nem tehetik, mert vagy a koalíciós kényszer, vagy kisebbségben kormányzás miatt nem lehetnek őszinték. Többször előfordult a külügyek tanácsában, hogy az ülés alatt biztattak SMS-ben a kollégák, hogy mondjam még, mi­­közben ők maguk nem szólaltak fel.

A versenyképesség egyik záloga a felsőoktatás

– Ide, ahol beszélgetünk, a Széchenyi István Egyetemről jött, ahol megalakult a működtető alapítvány kuratóriuma, amelynek ön is tagja. Miért tartotta ezt fontosnak, túl azon, hogy Győr nyilván közel áll nyilván a szívéhez?

– Végre megtörtént egy paradigmaváltás, és kimondjuk: a felsőoktatás az ország versenyképességének egyik záloga. Ennek minőségén is múlik, hogy a hazai gazdaság egy új dimenzióba tud-e lépni, hogy Magyarország egy termelés­orientált gazdaságból át tudjon lépni egy tudásalapú, a kutatás-fejlesztésre alapuló gazdaságba. Az is fontos szempont, hogy a felsőoktatás és a gazdaság között legyen szorosabb a kapcsolat. Győrben tettük le ennek az alapjait egykor a Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ létrehozásával, most ezt kell továbbfejleszteni. Azt szeretném, ha ez a gazdaságorientált gondolkodás eluralkodna az egyetem működésében, ezért is vállaltam a kuratóriumi tagságot.

A magyar emberek tudnak valamit

– Ha már gazdaság, Magyarország az egyike annak a 35 országnak, amelynek exportja meghaladja a 100 milliárd eurót. Mit lehet tenni, hogy a vírushelyzet után is az elit klub tagja maradjunk?

– Míg Magyarország a lakosságának számát tekintve 92. a világon, az exportkibocsátás terén a 34. Vagyis a magyar emberek tudnak valamit, ami sikert hoz számukra, ez pedig a szorgalom, a kreativitás, a munkaszeretet. A teljesítményhez viszont dolgozni kell, ahhoz pedig munkahely kell. Ezért amikor előjön az az ideológiai vita, hogy egy válság esetén a kormány szociális alapon vagy munkahelyteremtéssel adjon pénzt, akkor a válasz részünkről egyértelmű. Úgyhogy a jövőben is erősíteni fogjuk a beruházó vállalkozásokat. Minél több magyar ember dolgozik, annál jobb teljesítményt nyújt az ország, annál többet tudunk exportálni. Mivel nálunk az export-GDP aránya 85 százalék, ez alapvetően meghatározza az ország teljesítményét.

Az export táplálja az anyavállalatot

– Ez utóbbit egy újabb, exportot segítő pályázati forrás is erősíti, amelyből külföldön történő beruházásokat is támogat a kormány. Miért fontos ez?

– A kis- és középvállalkozások az exportpiacra történő kilépés alapfeltételeinek megteremtésére használhatják a forrást, a nagyvállalatok a külföldön végrehajtott beruházásokra vehetik igénybe. Jogosan merülhet fel a kérdés, miért külföldön történő beruházásokat támogatunk, miért nem az itthonia­kat? Azt is támogatjuk, eddig több mint harminc ágazatból 806 vállalat jelentett be 377 milliárd forintnyi beruházást, amelyet az állam 169 milliárd forinttal támogat. Ezekkel a fejlesztésekkel 143.618 munkahelyet sikeresen védtünk meg. Ez Győr-Moson-Sopron megyében 7,2 milliárd forint támogatást jelent. Ezekkel a beruházásokkal mintegy 4300 munkahelyet védünk meg, ma is éppen egy ilyen szerződést adtunk át egy győri logisztikai cégnek. Az exportpiacokon aratott sikerek egy bizonyos szintjéről viszont már csak akkor lehet továbblépni, ha a vállalatnak van helyi jelenléte. Azzal, hogy ezt segítjük, növelhetik az exportjukat, ezáltal a hazai anyavállalat eredményességét, amiből itthon is új fejlesztések, új munkahelyek jönnek létre.

A régió az átalakuló autóipar erős terepe

– Hogy látja, Győr-Moson-Sopron megyének, a régiónak milyen területen érdemes keresni az új külpiaci esélyeket?

– Itt nyilván meghatározó az Audi és a köré kialakult autóipari tudás, Komáromban pedig éppen most épül az elektromosautó-gyártás központja. Ez már elég erő ahhoz, hogy a megújuló, átalakuló autóiparnak az egyik világszinten jegyzett térsége alakulhasson ki itt.

Stratégiák és források a vírus elleni harchoz

– Újra több szó esik egy esetleges második vírushullámról. Hogyan lehet erre készülni?

– Az a felelősségteljes hozzáállás, ha a korlátozó intézkedések lazításával párhuzamosan felkészülünk az esetleges negatív forgatókönyvekre. Ahogy láthattuk, a vírus az emberek egészségét támadta, másrészt munkahelyeket sodort veszélybe, ezért a védekezésnek két frontját nyitotta meg a kormány. Az egyik az egészségügyi védekezés, amelynek első csatáját megnyertük. Az egészségügyi ellátórendszernek készen kell állnia a kapacitások és védőfelszerelések terén is. Szeretnénk megszüntetni a Kínával szembeni kiszolgáltatottságunkat, ezért elkezdődött a lélegeztetőgépek és a védőmaszkok magyarországi gyártása. A másik a gazdaság, ahol pont ilyenkor lehet versenyelőnyöket, új piacokat szerezni beruházásokkal, fejlesztésekkel. Ehhez többféle támogatás mellett több pénzügyi konstrukciót is a vállalatok rendelkezésére bocsátottunk az Eximbankon keresztül. Megvannak tehát a magyar emberek egészségének megőrzéséhez és a cégek megerősítéséhez szükséges stratégiák és források egyaránt.

Bencések a nyitottság szolgálatában

– Közben kisebb léptékű, de fontos fejlesztéseknek is örülhetünk, mint például a győri bencés gimnázium új épülete, amit egykori diákjaként is segített. Jelen lesz a rend sörözőjének átadásán is?

– A bencések magas szintű oktatása a nemzetgazdaságunk számára is fontos. Minél több helyük van erre, annál több gyerek kaphat esélyt, hogy kiemelkedő tudást szerezzen. A söröző átadására vannak nálam avatottabb személyek, de annak örülök, hogy amit egykor tapasztaltam, miszerint ez egy a világ felé nyitott, a világ jobb hellyé tételében aktívan részt vevő szerzetesrend, az továbbra is így van.

Erősödik Győrben a női kosárlabda

– Más téren is fejlődik Győr: az ön kezdeményezésére létrejött női kosárlabdacsapat Iványi Dalma személyében kapott új edzőt, a munkáját maga a női szövetségi kapitány segíti. Figyelemmel kíséri még az eredményeiket?

– Természetesen. A legjobb hír ebben, hogy a csapatnak köszönhetően már fiatalok százai űzik ezt a szép sportot a városban és környékén. Bízom benne, hogy ez a népszerűség az új edzőknek, az eredményeknek köszönhetően csak tovább erősödik.

Több Balaton, mint bármi más

– Ha csak az elmúlt napok helyszíneit nézzük, sokfelé járt munkája során. Taskent, Baku, Jeruzsálem, Toulouse, Párizs. A nyaralást is ilyen mozgalmasra tervezi?

– Ez még az országok koronavírus-kategóriájának változásai­tól is függ. A családom most a Balatonnál van, hétvégenként én is velük vagyok, nagyon szeretünk ott lenni, így egészen biztos, hogy a szabadságom egy részét is ott töltöm. Vagyis több Balaton, mint bármi más.