Nem tiszta a lap

Nem igaz, hogy 365 tiszta lap áll előtted, ahogyan nem igaz az sem, hogy bármit elérhetsz. Van egy gyermekszobád értékekkel és sérülésekkel tele, mely mint egy belső puttony utazik veled, hiába is költöznél a világ túlsó végére. Van élettapasztalatod szintén kincsekkel és lehúzó béklyókkal. Attól, hogy cseréltünk naptárat, még nem vedletted le az életedet meghatározó dolgokat: a képzettséged, a társadalmi beágyazottságod, a jellemed. Ideje leszámolni az amerikai álmot hajszoló üres szólamokkal, hogy bármi lehetsz.

Ezek miatt az ideák miatt meggyőződésem, hogy legalább annyian szorulnak pszichés segítségre, mint a tragédiáik miatt. Irreális elvárásokat és álmokat festünk, amiken csak elbukni lehet, belebetegedni az elégedetlenségbe. Ami igaz, hogy a kereteiden belül van mozgástér. Talán több is, mint gondolod. Talán idén le tudod futni az elsős félmaratonod úgy, hogy korábban sosem futottál, vagy olyan művészeti produktumra leszel képes, amire senki nem tartott alkalmasnak. Szerezhetsz új állást, képzettséget, barátokat. Csak egyik ilyentől se reméld azt, hogy átírja azt, aki vagy. A legtöbb, amit remélni lehet, hogy önmagad jobb verzióját tudod adni.

És bár sokkal látványosabb az, ha jelentősen lefogysz, ha tortacsodákat csinálsz vagy megmászol egy veszélyes hegyet, mégis a megmutathatatlan nagyobb teljesítmény: kevesebb önostorozás, több nagylelkűség magaddal és másokkal szemben.

Kincs az önmagadon való szórakozás és az önmagadról való megfeledkezés képessége. Nem véletlenül mondta Teréz anya: „Ha meg akarod változtatni a világot, menj haza és szeresd a családod.” Ez valóban reményteljes és jelentős változás, mely túlmutat az öncélúságon: kihat a szomszédra, a munkatársra, rajtuk keresztül pedig ki tudja, meddig.