2023.08.08. 20:13
Megcsodálhatják a csillagokat Győrben és a város környékén - Érdemes az eget kémlelni a héten
Ábrahám Csaba tanító, amatőr csillagász. Az Androméda Közösségi Csillagászat körrel Győrben és környékén szervezett előadó és észlelő alkalmakat az Egy Hét a Csillagok Alatt országos ismeretterjesztő akció keretein belül, hogy minél többeket érjen utol az az élmény, ami az ő szemeiket az égre tapasztotta.
Az előadások résztvevői megismerhették a távcsöveket is. A felvételen Ábrahám Csaba tanító, amatőr csillagász. Fotók: Bella Violetta
- Ábrahám Csaba korábban is szervezett már járdacsillagászatot és egyéb programokat érdeklődőknek iskolákban vagy azokon kívül, de pár éve szegedi csillagászok úgy gondolták, hogy segítenek az amatőrök munkáját megmutatni, majd a Magyar Csillagászati Egyesület is melléjük állt.
- Ilyen támogató háttérrel idén már hat alkalmat szerveznek Győrben és környékén, melyben egy előadást – jó időjárás esetén – távcsöves észlelés követ.
- Üstökös estélyijéről leszakadt flitterek a hullócsillagok, a napokban pedig sokat lehet látni.
- Már az magában csoda, ahogyan a fény a világegyetemből eljut a szemünk elé.
- Ábrahám Csaba őseink csillagokról szóló tudásáról és a legmodernebb felfedezésekről egyaránt beszél.
Szeretnék megadni a gyermekeknek és felnőtteknek a világra való rácsodálkozás lehetőségét. Az alkalmakra jönnek olyan családok is, akik vettek távcsövet, de nem tudják, hogyan használják – nekik is szívesen segítenek a csillagászok. Ábrahám Csaba azt mondja, már az magában csoda, ahogyan a fény a világegyetemből eljut a szemünkbe.
– Győr közelében látunk 1000–1200 csillagot, és ahogy haladunk kifelé, Ravazd környékén szabad szemmel már 2000–2500 körülit. Ahogy távolodunk, kevesebb a fényszennyezés. De a távcsövek segítségével elérhetjük, hogy a látómezőben több száz csillagot lássunk akkor, amikor szabad szemmel csak egyet-kettőt. Természetesen azért ezen a héten tartják az égkémlelő eseményeket, mert az augusztusi égbolt bőven kínál izgalmas látnivalót. – A legnevezetesebb csillaghullási jelenség az augusztusi Perseidák meteorrajhoz kötődik, ami 12–13-án lesz a maximumán, de már most is látható. Sokan nem tudják, hogy a meteorraj valójában egy üstökös levetett ruhája. Egy üstökös elhalad a Föld pályája mellett és veszít az anyagából, gázból és porból.
Ezek a szemcsék hullanak be a légkörbe és égnek el ott. Azért nevezik Perseidáknak őket, mert az égen nem értelmezhető a jobbra vagy balra: az irányokat a csillagképek felől értelmezzük, a meteorrajt pedig a Perseus csillagkép irányából látjuk szembejönni, ami északkeletről kel fel este. Ugyanígy a Lyridák a Lant csillagképből, az Orionidák, vagy a Drakonidák. – Lehet vizsgálni ilyenkor jó néhány nyári mélységi objektumot, a gyűrűs ködöt a Lant csillagképben, de kettős csillagokat is. A Jupiter éjfél után kel. Ezek állandó célpontjai a csillagászoknak, de néhány üstökös is látható távcsővel. Egyetlenegynek van esélye felfényesedni annyira, hogy talán szabad szemmel is lehet majd látni. Amire érdemes még figyelni, hogy a Hold fogyóban van, és a napokban a Szaturnusz elég közel kel fel a Holdhoz. Érdemes benne gyönyörködni.
Gyerekkori hűhaélményei, amiket igyekszik átadni az előadások alkalmával, és amelyek a csillagászathoz és a természettudományhoz kapcsolták egy életre Ábrahám Csabát, épp a Szaturnusz gyűrűi és az Androméda-köd látványa. – Két és fél millió fényév távolságról gyűjti be a fényt a szemünk a spirális ködről, ami nagyon hasonlít a Tejútrendszerünkre, tehát olyan, mintha tükörbe néznénk és a saját csillagvárosunkat látnánk benne. A Szaturnusz gyűrűi másfél milliárd kilométernyi távolságra vannak egy óriásbolygó körül, s látszik a legnagyobb holdja, a Titán is.
A Titán azért izgalmas, mert a következő űrmissziók az Európára és a Titánra igyekeznek. – Felszín alatti óceán található az Európán, a Titánon pedig hegyek-völgyek, tengerek, tavak vannak – csak nem belélegezhető a levegő –, meg metánóceánok és tavak. Az Európát jégpáncél borítja, de gejzírkitörései is vannak. Mintha a Balatonon járnánk télen, rianások is megfigyelhetők, ezért meleg vízi óceánokat sejtenek ott, ahonnan még sosem szabadult ki az élet, de nincs kizárva, hogy az évmilliárdok során élet keletkezhetett.
Az élet építőkövei a világegyetemben sokfelé jelen lehetnek. A jövőre induló Orion-programról pedig elmondja, hogy a Hold déli sarkára igyekeznek a kutatók, ahol vízjég van. – Ha valóban azt találják, amit eddig mértek, akkor lehet helyben hidrogént és oxigént előállítani, tehát készen áll az üzemanyag. Azért jelentős ez, mert onnan sokkal könnyebben tudnak elindítani űrhajót emberrel a Mars felé.
