2023.04.13. 07:33
Soproni Nyugdíjasegyetem: Lehet-e nyereséges egy olimpia?
A nemzetközi sportesemények rendezésének társadalmi és gazdasági hasznáról tartott előadást dr. Paár Dávid egyetemi docens a Soproni Nyugdíjasegyetem legutóbbi rendezvényén.
Sportnemzet vagyunk, de legyünk sportoló nemzet is! – szólította meg a hallgatóságot az előadó. Fotó: Szalay Károly
A sport és a közgazdaságtan kapcsolatáról szólt dr. Paár Dávid, a Lámfalussy-kar Nemzetközi Kapcsolatok Intézete docensének nyugdíjasegyetemi előadása. Azt taglalta, hogy miért vannak a viták kereszttüzében és mit hagynak örökségül az olyan nagy sport- események, mint például az olimpia, a Forma–1 vagy a labdarúgó-világbajnokság. Kitért rá, hogy milyen szerepet tölt be Magyarország a nemzetközi sportesemények rendezése terén, és mik az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok. Egyáltalán kinek éri meg üzletileg belevágni egy akkora megaprojektbe, mint az olimpia?
Minél többen megnéznek egy közvetítést, annál nagyobb üzlet az adott esemény a közvetési jogok és a reklámbevételek miatt. Az előadó adatokat mutatott a 2008-as pekingi, a 2012-es londoni, a 2016-os riói és a 2021-es tokiói olimpia nézettségéről. Látványos volt a növekedés, Tokió esetében már meghaladta a 14 milliárd főt. Kiderült, hogy legtöbben még mindig televízión követik a közvetítéseket, de rohamosan nő a digitális nézettség. A közvetített órák száma és a közvetítési jogok bevétele is dinamikusan emelkedik, amiből arra következtethetnénk, hogy jó üzlet olimpiát rendezni. Ennek ellenére a jelentkező városok száma egyre kevesebb. Míg a 2004-es rendezés jogáért Athénnal együtt tizenegyen indultak, addig 2024-re már csak Párizs és Los Angeles adott be érvényes pályázatot.
Vajon miért? Alapvetően azért, mert ezek a nagy nemzetközi rendezvények csak elvétve rentábilisak. Az az ország tud belőle jól kijönni, ahol már adottak a lebonyolításhoz szükséges létesítmények, illetve a későbbiekben fenn tudja tartani az újonnan megépített csarnokokat, pályákat. A görög gazdasági válság is az olimpiával kezdődött, stadionok, uszodák omladozó torzói emlékeztetnek még mindig az átgondolatlan tervezésre.
Más a helyzet a kisebb volumenű nemzetközi rendezvényekkel. Ezek rentábilisak lehetnek, főként, ha a járulékos hasznukat is nézzük. Ilyen például a turizmus élénkülése, az elkészült és ott maradó infrastruktúra, a korszerű sportlétesítmények. A nem tárgyiasult előnyökről sem szabad megfeledkezni, arról, amit az emlékezetben örökségül hagynak a sportesemények. Az utóbbi évtizedben Magyarországon stratégiai ágazattá vált a sport, évente több nemzetközi rendezvénynek adunk otthont.
Bogdán Jánosné a Soproni Nyugdíjasegyetem oszlopos tagja. Érdekesnek tartotta az előadást, többet kapott, mint amit eredetileg gondolt a témáról. Az unokái is sportolnak, de a versenyek gazdasági vonatkozásaiba eddig nem gondolt bele.
