Hétvégi séták Győrben – A Sárkányölő ünnepe

Szent György legendája elsősorban Bizáncban, s ennek nyomán a görögkeleti egyházban terjedt el. Kultuszát a keresztes lovagok hozták magukkal Nyugat-Európába s tették népszerűvé. Ő lett a lovagi ideál megtestesítője.

A középkorban nagyon népszerű volt. Magyarországi kultuszát igazolja, hogy már a Szent Korona alsó részén is az ő képe látható. Az első csanádi székesegyházat Gellért püspök az ő tiszteletére szentelte, és a veszprémi Szent György-kápolna is a magyar György-kultuszt hirdette a középkorban. I. István bolgárok elleni hadjáratából Szent György ereklyéivel tért haza, és a szent a középkorban virágzó nagy magyarországi népszerűségét tanúsítja az is, hogy számos nemzetségi monostor és templom választotta patrónusául.

Az ország legnépszerűbb védőszentje

A XVI–XVII. században a szent kultusza Magyarországon a törökök elleni küzdelemmel kapcsolódott össze, a barokk kor elején pedig az egyik legnépszerűbb védőszent volt az országban.

A magyarországi Szent György Lovagrend alapítását 1326. április 24-én, Szent György napján hozta nyilvánosságra a visegrádi palotában Károly Róbert magyar király. Ez a lovagrend a magyar történelmi örökség része, mely a világon a legrégebbi világi, királyi alapítású lovagrend. A rend ötven tagjának kötelessége volt a lovagi erények gyakorlása: foglyok kiváltása, szegények, elesettek istápolása, támogatása, a bajtársias érzület ápolása, a királyhűség, a haza védelme, az egyház és a kereszténység védelme. A lovagi közösséget Zsigmond új szabályzattal, Sárkányrend néven fejlesztette tovább 1408-ban.

A középkori főnemesség Szent György-kultuszáról tanúskodik, hogy a Báthori család is a Sárkányölőt választotta patrónusának. Nyírbátor 450 méter hosszú Várostörténeti sétánya e sárkánykultusz gyökereit és a Báthoriak történetét impozáns életnagyságú szoborillusztrációkkal mutatja be.

A népszokásokban él tovább

Noha Szent György tisztelete a XVIII. század végére elhalványodott, a néphitben és népszokásokban betöltött szerepe még ma is jelentős. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét ettől a naptól számítja. Magyarországon az állatokat ezen a napon hajtották ki először a legelőre. Ez a nap az év egyik legjelentősebb gonoszjáró napja, a rontás elkerülésére számos mágikus erővel bíró hagyományt őrzünk.

Festményekről és szobor formájában tekint ránk

Városunkban a bencés templom közelmúltban megújult Vértanúk kápolnájának falfreskói a legendás lovag életéről, oltárképe a fehér lovon vágtató és a sárkányra óriási kardjával lesújtó hős legismertebb legendájáról mesélnek.

Most azonban Győr sétálóutcáján járunk. A Baross út és a Kazinczy utca találkozásánál találjuk Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész Sárkányölő Szent György-szobrát, a múlt heti feladvány megfejtését. A lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentjének szobrát, mely a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár adománya városunknak, 1998. április 21-én avatták fel.

Játsszon velünk!

Kedves olvasóink! Játékra invitáljuk Önöket!

Győr jellegzetes épületeinek, utcáinak, szobrainak egy-egy érdekes részletét villantjuk fel, mutatjuk be egy-egy fotóval. A feladat egyszerű: amennyiben felismeri a fotók alapján hogy hol járunk, mit látunk a képen, írják meg nekünk a [email protected] címre és sorsoláson vehetnek részt. A megfejtéseket a megjelenést követő szerdán, 16 óráig várjuk. A helyes megfejtők közül minden héten egy szerencsés értékes Kisalföld ajándékcsomaggal lesz gazdagabb.

A játékszabályzatot megtalálja kisalfold.hu/jatekszabalyzatok oldalon.