3D virtuális tudásterek, videopéldatárak az oktatás szolgálatában a Széchenyi-egyetemen Győrben

A tananyag elsajátításának elősegítése újszerű megoldásokat kíván a XXI. században. Sokat emlegetik, hogy a mai generációk már máshogyan gondolkodnak, és ez valóban így is van. Például kevesebb ideig tudnak intenzíven fókuszálni, jobban elvárják a vizuális megjelenítést, és a régi, hagyományos tankönyvet, mindegy, hogy nyomtatott vagy digitális kivitelről van szó, már nehezebben tudják feldolgozni. Ezért hoztunk létre videopéldatárat a Széchenyi István Egyetemen, ami jelentősen növeli a tananyag-elsajátítás eredményességét"

– mondta Dr. Horváth András rektorhelyettes azon a projektrendezvényen, amelyet a hallgatói lemorzsolás csökkentésre fókuszálva rendeztek a győri campus Új Tudástér épületében.

A kilenc kar több mint száz munkatársa dolgozik az „Intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében a Széchenyi István Egyetemen" címet viselő projekt megvalósításán. A teljes költségvetés meghaladja az 1,2 milliárd forintot. Az EFOP 3.4.3-16-2016-00016 azonosítójú projekt szakmai vezetője Ablonczyné Prof. Dr. Mihályka Lívia (ő köszöntötte a résztvevőket a rendezvényen), projektmenedzsere pedig Ivánné Szabó Tímea.

Ilyen 3D virtuális tudásterekben is tanulhatnak a hallgatók a Széchenyi István Egyetemen.

Horváth András, a széchenyis videotórium egyik legnépszerűbb, legnézettebb oktatója elmondta, hogy a videopéldák fejlesztésének egyik fő célja a hallgatói lemorzsolódás csökkentése volt. A videotananyag készítő oktatóknak az a feladatuk, hogy a tantárgyukhoz illeszkedő módon, egyszerűen csak papír és toll használatával, vagy filces táblán, vagy képernyőmentésekből összefűzött videóval, magyarázó szöveggel mutassák be a példák megoldásait. Az a tapasztalat, hogy ezeknek az új típusú tananyagoknak a rövidsége, konkrétsága, folyamatos hozzáférhetősége, visszapörgethetősége jelentősen javította az ismeretelsajátítás szintjét. Eddig a 741 videót csaknem 400 ezerszer tekintették meg egy év alatt. A videotorium.hu-n a legnézettebb anyagok között rendszeresen és dominánsan jelen van a Széchenyi István Egyetem.

Ezáltal még a legnehezebb, úgynevezett buktatótárgyakat is jóval nagyobb arányban tudták teljesíteni a hallgatók. Kijelenthetjük, hogy a videopéldatár javítja a tantárgyak elsajátítását, és a hallgatóktól is csupa pozitív visszajelzés érkezik"

– hangsúlyozta Dr. Horváth András.

Dr. Kallós Gábor, a Matematika és Számítástudomány Tanszék oktatója az informatika tárgyakról készült videopéldatárakkal kapcsolatban adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy nemcsak a tárgyakat teljesítők száma, hanem a jobb érdemjegyek százalékos aránya is érzékelhetően nőtt. Megugrott a négyesek, ötösök száma, ami azt jelenti, hogy értékesebb tudásra tettek szert a hallgatók a videopéldáknak köszönhetően.

Dr. Horváth András rektorhelyettes maga is nagyon népszerű oktató a videotóriumban. Fotó: Májer Csaba József

Dr. Giczi Ferenc, a Fizika és Kémia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense csaknem száz feladatot dolgozott fel a videopéldatárban, több mint négyszáz percben. 68 ezer megtekintést regisztrált, átlagosan hétszázan, a tananyagban érintett hallgatók nyolcvan százaléka nézte meg a videókat. „Jók a videotóriumos feladatmegoldó videók, kellően szájbarágósak, áldás a levelezősöknek" – kapta a visszajelzést egyik hallgatójáról.

Lampert Bálint, az oktatásinnovációs alprojekt vezetője a 3D virtuális tudástérben történő oktatásról adott áttekintést, ami újfajta megjelenítést, és könnyebb értelmezhetőséget biztosít a hallgatóknak. A négyszáz diák bevonásával végzett felmérésük szerint ötven százalékkal gyorsabbá válik az információhoz való hozzájutás abban az esetben, ha virtuális tudásterekben rendezik el a tananyagot. A MaxWhere komplex VR-learning háttere kapcsolódik a Széchenyi-egyetemen az oktatásinnovációhoz. A cél az, hogy 130 magyar és 80 angol nyelvű tárgy jelenjen meg a virtuális tudástérben. A magyar nyelvű oldal már el is kelt, az angol nyelvű részben vannak még szabad helyek tananyagkidolgozásra. A legkisebbtől a legnagyobb, a rövid előadások megtartására alkalmas terektől a projekt- és csoportmunkára alkalmas tereken át az átfogó „spaces"-ekig négyféle térben mozoghatnak az oktatók és a hallgatók.

Dr. Szőke Júlia egyetemi docens egy angol nyelvű tananyagot, a „Study skills" virtuális tudástérre készült változatát mutatta be a nemzetközi tanulmányok szakról, ami egyféle bevezetést ad a külföldi hallgatóknak a győri tanulmányokba. A témákra bontott tantárgyban huszonkét okostáblát használnak a virtuális térben, amiben bármikor elérhető, visszanézhető PPT-oldalak, videók, internetes tartalmak, linkek váltakoznak, és üres okostáblák is a hallgatók rendelkezésére állnak.

A 2021-ben záruló projektben az e-learning és a VR-tér fejlesztéséhez a tavalyi évben több mint félszáz magyar és angol nyelvű tananyagfejlesztés kapcsolódott, 18 tantárgyhoz 122 órányi hosszúságban készült el video-megoldástár. A digitális tananyag tartalmak készítése 2019-ben is folyamatosan zajlik, jelenleg 17 tárgyhoz készítik oktatóink a hallgatókat eredményesen segítő videopéldatárakat, és a VR térben alkalmazható tananyagok fejlesztésén is több mint 60 oktató kolléga dolgozik jelenleg. Érdemes az EFOP 3.4.3 projekt egyéb tevékenységeit is említeni, eddig több mint száz oktatói nemzetközi tanulmányút, konferencialátogatás valósult meg projekttámogatással, és 223 számítógép segíti többek között a VR-tananyagfejlesztést és a korszerű oktatási infrastruktúra megteremtését"

– mondta helyzetértékelésként Ivánné Szabó Tímea projektmenedzser.