2014.01.22. 09:57
Hirek a mozambiki diaklanyrol
Tegnap vegre sikerult meglatogatni a baratnomet. Meg mindig Beiraban van a korhazban. Mar tobb, mint egy honapja. Mult heten megmutottek es ugy nez ki, hogy a mutet jol sikerult, a teste befogadta a vert es a labaiban a verkeringes is megfelelo.
A tegnapi latogatas az olvasok segitsegevel sikerult. Az osszegyujtott osszeg egy reszet a Mozambikon beluli csomag (kerekesszek) szallitasara hasznaltam, masik reszet pedig a latogatasra. Megtankoltuk az egyik baratunk autojat es oten leutaztunk Beiraba. Vittunk neki gyumolcsoket, mangolet, narancslet, chipset, stb. Meglepetest akartunk, igy o semmmit nem tudott az erkezesunkrol. Amikor mar a korhaz elott voltunk, felhivtuk a noveret, hogy itt vagyunk, de ne mondjon semmit neki, csak jojjon le ertunk, mert nem tudtuk, hogy hol fekszik.
Amikor beleptunk Suria aludt. A testvere felkeltette, hogy latogatoja erkezett. Azt mondta, hogy hagyjuk, aludni akar. Ezutan a novere mondta, hogy a latogato aki erkezett nem akarmilyen hetkoznapi, megszokott, jobb lenne felkelni. Vegul kinyitotta a szemet es hatalmas mosollyal csak annyit mondott: “Veronika, Veronika!” Elkezdett sirni, en sem birtam visszatartani. Utana a munkatarsaim is sorra udvozoltek. Nagyon boldog volt. Sokat beszelgettunk, nevettunk. Vegig szoritotta a kezemet. Feltettem a karjara a magyar zaszlos karkotot es adtam neki egy kismacit, mert a szuletesnapja 5-en volt. Az etvagyaval meg bajok vannak, de amigott voltunk sikerult kivegezni egy fel literes mangolet, amit elotte nem nagyon tudott (testvere mondta).
A varratokat a heten szedik ki, es utana megkezdik a fizikoterapiat. A labai fel vannak dagadva, sebesek a sok fekvestol, meg nem erzi, csak neha magatol megmozdul, katetere van, de harcol, hogy helyrejojjon, jokedvu es ez a fontos. Mondta, hogy nagyon koszoni a kerekesszeket. Hasznos lesz majd amikor a fizikoterapiara jar es ide oda hurcolasszak. Amint felulhet, ujra odautazunk, mert a kerekesszeket meg nem vittuk oda. Mar alig varom, hogy felulhessen es kivihessem az ocean partra, ami a korhazzal szemben van. Terveket szottunk a kovetkezo latogatasra, hogy majd egyutt megismerjuk Beirat.
Roviden ennyit szerettem volna irni. Nagyon boldog vagyok, hogy lattam. Koszonom az olvasoknak a segitseget.
