Bélyegen a győri zsinagóga

Magyarországi zsinagógák V. - Győri zsinagóga, Pécsi zsinagóga

A két címletből álló bélyegsoron a győri és a pécsi zsinagóga oltára és belső részletei szerepelnek, az alkalmi borítékokon jellegzetes díszítő elemek láthatók. A két címletből álló alkalmi bélyegsorozatot Nagy Péter bélyegtervező grafikusművész tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomda gyártotta. Az újdonság

Szeptember 5-től vásárolható meg az elsőnapi postákon, a Filapostán.

Győri zsinagóga ● A Benkó Károly tervei alapján készült, iskolaépületet és imaházat tartalmazó épületegyüttes iskolai részét 1869-ben nyitották meg, az imaházat pedig 1870-ben avatták fel. Az épület a neológ mozgalom egyik legelső képviselője és egyik alapműve. A késő historizmus és a szecesszió szellemében épített templom hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez, a nagyvárosi környezetbe illeszkedő, nagy befogadóképességű zsinagógák méltó előképe lett. A belső tér keleti oldalán található a kék oszlopokkal és lapos kupolával díszített tóraszekrény. A templomot látogató nők imahelyei a nyolcszögletű tér hét oldalán körbefutva, két emelet magasságban kaptak helyet. A zsinagóga belső díszítését az építés időszakában divatos historizáló minták jellemzik, az épület szerkezete azonban a 19. század második felének modern, vasszerkezetes építésmódját követi.1927-ben az ún. téli templommal bővítették az épületet, amely 1960 óta részben üresen állt. Az iskolai szárnyban a Zeneművészeti Főiskola kapott helyet, illetve jelenleg is itt működik az imaterem. A zsinagóga 1968-ban állami, 1993-ban városi tulajdonba került, végül a teljes műemléki helyreállítás 2006-ban fejeződött be.

Pécsi zsinagóga ● A Magyarországon fennmaradt és működő vidéki zsinagógák közül az egyik legszebb a pécsi zsidó templom, amit 1869-ben avattak fel. A Dunántúl legnagyobb zsinagógája romantikus stílusban, a korszak legkiválóbb építésze, Feszl Frigyes, valamint Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján épült, később 1905-ben kibővítették.A templom homlokzatának jellegzetessége a félköríves timpanonba elhelyezett díszes óra, meghatározó elemei a nagyméretű díszes ablakok és az épület sarkaira kihelyezett kis hagymakupolák. A kék, a barna és a vörös színek által meghatározott imatér gazdag ornamentális díszítése mind egy tőről fakad, így egységes hatást kelt. A fából készült padok a férfiaknak kínálnak ülőhelyet; a két oldalt húzódó kétszintes, karcsú oszlopokkal alátámasztott, faragott famellvédű karzat pedig a nőknek biztosít lehetőséget imádkozásra.A zsinagóga hármas tagolású belső tere az eredeti állapotát őrzi és a felújítások során törekednek is ezen műemléki értékek védelmére, továbbá az itt található orgona ipartörténeti emlék, mert az egykor híres pécsi Angster Orgonagyár elsőként épített orgonája