Ilyen lett a strandformám

Ezt a formát tudtam kihozni magamból 6 hét alatt. Meg kell mondjam őszintén, jobban sikerült, mint azt reméltem.


A diéta alatt sokan kérdeztétek tőlem, hogy megéri-e. És én sokszor azt válaszoltam, hogy nem tudom. A képeket elnézve már biztosan tudom válaszolni, hogy igen, megérte.



A többi fotóért KATTINTS IDE >>

Az előző blogposztban már beszámoltam az utolsó hétről, így nem maradt más hátra, mint a köszönet.

Tudnotok kell, hogy egy ilyen diétát támogatás nélkül szinte lehetetlen, de legalábbis borzasztóan nehéz végigcsinálni. És én sokaknak tartozom köszönettel és hálával. Hogy mellettem voltak, biztattak, támogattak, és egyengették az utamat.

A családomnak. Ők kapják a javát. :D

Most is Anyukám volt az, aki nap mint nap mellettem volt, ápolta a lelkemet, és meghúzta a határokat a túlzás és az észszerűség között akkor, amikor nekem már nem ment. Szerintem neki nehezebb volt ez a hat hét, mint nekem. Ennek ellenére mindig tudta mit kell mondani, azt is hogy mikor. Borzasztóan hálás vagyok a támogatásáért és azért, hogy annak ellenére is egyengetett az úton, hogy nagyon féltett. Mert tudta, hogy ez nekem most mindennél fontosabb.

Dórinak, a húgomnak, és kedves (leendő, KHM) sógoromnak, Norbinak, akik minden erejükkel azon dolgoztak, hogy vidámabb legyek a sz*rabb napokon. Elvittek csomó király helyre. Például a novákpusztai falunapra. (Bár igazából oda pont nem vittek, hanem magamtól mentem, hogy taxizhassam őket.) És akkor is gondoltak rám, amikor nélkülem söröztek, mindig küldtek fotót. A chipsükről is. Szóval kösz mindent (test)véreim. Igazán sajnálom, de többet nem isztok nélkülem.

Bencének, hogy nem egymás mellett, hanem együtt küzdöttük végig magunkat az úton. Meg a sok mogyivajért. :D

Apunak és Maminak, akik csendben támogattak és büszkélkedtek velem.

Sanyinak és Zolinak a szakmai segítségért, a lelki fröccsökért és azért, hogy motiváltak és felvidítottak, amikor nagyon kellett. Sanyinak egyébként is örökös köszönöm jár azért, hogy segített azzá válni, aki most vagyok. Ezért sohasem lehetek neki elég hálás.

Ritusnak a fullos estetizes barnításért, a sminkért, és a gyönyörű fotókért!

Évikének, aki jó tanácsokkal látott el edzésről, diétáról és nap mint nap emlékeztetett arra, hogy mennyire erős vagyok. És hogy menni fog. És azért is, hogy pózolt velem az utolsó napomon. És vett nekem egy rakat csokit. :D

A Botondos lányoknak: Boginak, Dórinak, Kittinek, Rebinek és Vivinek, mindenért. A biztató szavakért, a hűtősvízért, a diéta utáni nasikért, és hogy mindig ápolták a lelkemet a nehezebb napokon.

A drága kollegáimnak. Tűrőképességetek határtalan! :D Tudom hogy voltak napok, amikor nehéz volt elviselni a nyűglődésemet. Hálás vagyok, hogy ilyen emberekkel dolgozhatok együtt, mint ti! <3

Nektek, az olvasóimnak! Akik írtok, vagy odajöttök hozzám a teremben, és mindig van hozzám egy-egy jó szavatok. Nekem ez rengeteget jelent! És nektek, akik miattam kezdtetek el edzeni. Ti vagytok nekem a legnagyobb elismerés. És a ti sikereitek nagyobb boldogsággal töltenek el, mint a sajátjaim.

A Scitec Nutrition-nek a minőségi táplálékkiegészítőkért, a SteelFit Hungary-nek pedig a szuper zsírégető-krémekért!

Hogy mi lesz a folytatás? Meglátjuk. Járom tovább az utamat, és segítek másoknak. Szeptemberben startol az újabb 12 hetes Életmód Club, Mosonmagyaróváron és Győrben is. Szívből remélem, hogy sokatokkal találkozhatok majd a leendő csapatom tagjai között!