Kisalföld logö

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda 0°C | 7°C Még több cikk.

Szerelmem, Kenya

Egy táj, egy íz, egy élmény. Sokszor elég, ha felejthetetlenül megérint bennünket, azután egy életre visszavágyakozunk a szeretett helyre.

Jámbor Nóra ugyan járt már az unió néhány országában, ám a nagy szerelem, a vágyakozás mégis Afrikához köti. Ízekkel, élménnyel, tanulással.

A fiatal lány a napokban érkezett haza Kenyából, de a szíve már most visszahúzza a forró kontinensre. Nóra angolt tanított egy magániskolában, s ha választhatna – telepített idegenvezetőként –, bármikor visszatérne Mombasába.

Turistaként aligha ismerte volna meg ilyen alaposan Nairobit és Mombasát, éppezért Jámbor Nóra úgy döntött, tanít és egyben tanul is a távoli kontinensen. Fél-fél éves angliai, majd németországi tanulmányútját követően különleges kihívásnak érezte a földrész, az ottani emberek és az életmód megismerését.

– A télből a nyárba érkeztem, hisz ott az év első hónapjaiban is 36–40 fokos volt a hőség – mesélte Nóra. – Mindenhez fokozatosan hozzászoktam, ám amiért igazán mentem, megkaptam: megismerhettem az ottani életformát, találkoztam nagyon szegény emberekkel, a szegénynegyed lakóival, értékelni tudtam egy pohár friss vizet vagy a beszerzett élelmiszert, hisz a legközelebbi bolt is három kilométerre volt a szállásunktól.

Kenyát a szélsőségek, 10 gazdag és 10 millió szegény hazájaként tartják számon, ahol az embereket sok esetben a hakuna, azaz a „szép az élet
 Kenyát a szélsőségek, 10 gazdag és 10 millió szegény hazájaként tartják számon, ahol az embereket sok esetben a hakuna, azaz a ˝szép az élet˝ érzete tartja életben. Nóri itt az iskola igazgatójának és helyettesének társaságában.

Az állami iskolákban 60–70 gyerek is tanul egy-egy osztályban, szemben a magánintézményekkel, ahol mindössze 20–25 diákkal foglalkoztak. Míg az összeeszkábált épületekben egerek, rovarok mászkáltak és semmilyen felszerelésük nem volt a gyerekeknek, addig a magániskolákban szinte minden létező eszköz rendelkezésre állt. A nagybajcsi lánynak görög tanártársával együtt azzal is szembesülnie kellett: Nairobiban megállt az idő, azaz ott az órák, a napok sem az üzlet, sem pedig a tanulás szempontjából nem számítanak, erre nagy ívben tesznek az őslakók.

– Nagyban könnyített a helyzetemen, hogy egy görög lánnyal egy helyen könnyebben kezeltük a problémáinkat is, beosztottuk, amink van, és a feketék boldogságérzete, a „hakuna" érzete szinte bearanyozta a napjainkat – folytatta a végzős hallgató. – A tanuláshoz pénzre, mégpedig sok pénzre lenne szükségük, így aztán a többség megelégszik azzal, ami jut a családnak. Ez pedig a napról napra való túlélés, a reggeltől estig való robotolás a földeken. Egy törzsi nyelven beszél mindenki, aztán a szuahélit második anyanyelvükként elsajátítják, illetve az angolt, hiszen ez a hivatalos nyelve az országnak – de ez is édeskevés a tényleges kitöréshez, az előrejutáshoz.

Ahogy a fizetés kevés, úgy a megélhetés, a vízhez való jutás sokba kerül. Nincs mentő, tűzoltóság, a rendőrség korrupt, a gyógyszer pedig a legszegényebbeknek szinte elérhetetlen. A fiatal lány egész orvosi készlettel indult útnak, szerencsére ennek szinte az egész tartalmát hazahozta. Nagy kérdés, miért vágyik ilyen hamar vissza Mombasába, de hamar megkapom a választ: az emberek végtelen nyugalmáért, hogy az apróságoknak is végtelenül tudnak örülni. Nóra most másoddiplomázik a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai-karán, azután keresi az újabb lehetőséget, miként vághatna újra neki az útnak. Legszívesebben telepített idegenvezető lenne Kenyában, bemutatná az ország szélsőségeit, gyönyörűségét, amellyel egy új világgal gazdagodott.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zombifilmet forgatnak a Beatles együttesről

John Lennon megöli Paul McCartneyt, aztán végez a többiekkel is, de zombiként mind visszatérnek, és… Tovább olvasom