Kisalföld logö

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Magyar-e a ˝magyar termék˝?

Nagy divat lett manapság a termékek hazai eredetére utaló védjegyekkel, címkékkel, lógókkal és különféle, ilyen jellegű megkülönböztetésre alkalmas információkkal ellátott áruk preferenciája. A legkisebb zöldségestől a legnagyobb áruházláncig bezárólag sokan kihasználják a magyar termékek rehabilitációját célzó kezdeményezéseket, melyek célja a hazai áruk piacának visszahódítása.
A Teszt Plussz legutóbbi lapszáma Védjegykörkép címmel átfogó képet kíván adni a fogyasztók számára arról a kaotikus helyzetről, aminek legfőbb ismérve, hogy a nem kevés tanúsítóvédjegy mellett gombamód szaporodnak az olyan eredetmegjelölések is, melyek nyilvánvaló célja a fogyasztók befolyásolása: lassan nem találunk olyan termékkatalógust, ami ne lenne tele trikolorba öltöztetett, figyelemfelkeltő szlogenekkel ellátott, „magyar termék" feliratokkal, s ugyanezt a jelenséget tapasztaljuk magukon a termékeken is.

De vajon tényleg magyar minden „magyar termék"? Ki és milyen módon ellenőrzi, hogy az az áru, aminek csomagolásán ott látható ez a felirat, az valóban magyar-e? Ki által megalkotva és milyen kritériumrendszerre alapozva kerülnek bejegyzésre az eredetvédjegyek, és van-e jogszabályi és hatósági kontrolljuk?

A Teszt Plussz Magazin a nyolc legpatinásabb, legelterjedtebb védjegyet (Kiváló Magyar Élelmiszer, Magyar Termék Nagydíj, Magyar Baromfi, Premium Hungaricum, Magyar Termék, Minőségi Magyar Sertéshús, Koronás tojás és az Alföldi Tej „Magyar" termékcsaládja) vette górcső alá, sokrétű információt közölve a védjegytulajdonosokról, a védjegykibocsátás céljáról, a védjegyhasználat feltételrendszeréről, külön kiemelve a minőségi kontrollt és a magyar eredet nyomonkövethetőségét.

A bejegyzett védjegyek mögött alapjában véve követésre méltó célkitűzés, viszont minden esetben egységes, központi normatíva és jogszabályi szabályozás híján a kibocsátó feltételrendszere rejlik. Jelenleg ugyanis a „magyar minőség" törvényi meghatározása, a származás és a magyarság pontos definiálása és definiálhatósága terén a jogszabályalkotók között még mindig útkeresés folyik, annak érdekében, hogy egységes feltételrendszer kereteibe szorítsák az eredetmegjelölések rendszerét. A szabályozatlanságból eredően ma még „teljesen" magyarnak minősül - és magyar-védjeggyel, magyar-megjelöléssel ellátva forgalomba hozható- az a termék is, amit vendégmunkásokkal, külföldi alap- és csomagolóanyagokból egy külföldi tulajdonú, Magyarországon bejegyzett cég állít elő. A legtöbb esetben kritériumként mindössze annyit szab a védjegytulajdonos a védjegyhasználatra jogosultakkal szemben, hogy a magyarnak aposztrofált termék hazai előállítású legyen, és előállítási értékében ötven százalék feletti belföldi részaránnyal rendelkezzen. Ez a fajta liberalizmus -vagy nevezzük üzletpolitikának-, előbb-utóbb egyfajta káoszt szül, mert ebből egyenesen következik egyebek mellett az, hogy beszélhetnénk „kicsit magyar", „nagyon magyar" és „teljesen magyar" termékről is: ráadásul a különbséget például magyar és nem magyar alapanyagból készített termék között a fogyasztó nem láthatja, hiszen mindhárom felhozott példa esetében az árun lévő védjegy ma még ugyanaz lehet.

Tovább fokozza a zűrzavart, hogy a bejegyzett védjegyek „oldalvizén" sok áruházlánc folytat kampányt ilyen-olyan, a belföldi eredetet hirdető áruválasztékkal, melyek nem biztos, hogy kiállnák a magyarság próbáját. Ez pedig fogyasztóvédelmi szempontból is aggályos magatartás.

Az előkészületi stádiumban lévő hungarikum-törvény, és a szakhatóságok folyamatos egyeztetései révén talán hamarosan változó törvényi szabályozás feltehetően mihamarabb rendezni fogja a jelenlegi, átláthatatlan helyzetet. Addig csak bízhatunk abban, hogy ha egy termék kívül magyarnak látszik, legbelül is az.

Olvasóink írták

  • 4. CsabaKiraly 2010. augusztus 27. 01:14
    „Rubik kocka is Kinaban keszul :-)”
  • 3. CsabaKiraly 2010. augusztus 27. 01:12
    „Meg a piros-paprikai se tiszta magyar, Spanyolorszagbol es Delamerikabol jon aztan itt orlik es Magyar cimke alatt aruljak a boltokban. Nevetseges, NINCS olyan aru ami TISZTA MAGYAR.”
  • 2. csompi1 2010. augusztus 25. 19:37
    „nyusz, a fokhagyma a legegyszerűbb eset: ha túl szabályos a formája, s a normálisnál kétszer nagyobb, az tuti, hogy kínai:-) .....amúgy meg a szigorú ellenőrzés púder: a paradicsomon nincs "alvázszám".....vagy fegyveres őr kíséri a termőhelytől a boltig?”
  • 1. nyusz 2010. augusztus 25. 12:53
    „A kinai gén modositot fokhagyma is magyar cimkével van ellátva. Ezt senki nem ellenőrzi?!És még sorolhatnánk a sok külfölröl hozzott,szemetet ,magyar szinekbe feltüntetve”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálra késelte a játékvezető a szabálytalan játékost

A rendőrség keresi azt a bírót, aki a brazíliai Barreirában, egy általa vezetett amatőr… Tovább olvasom