Kisalföld logö

2018. 06. 20. szerda - Rafael 18°C | 29°C Még több cikk.

Munkácsy zsenialitása szenvedésből született

Gyermekként árván maradt, fiatalként elkapta a vérbajt, csak egy fia született, s az is meghalt – a sorscsapások ellenére is festőgéniusz lett Munkácsy Mihály.

Dr. Czeizel Endre orvos genetikus szerint épp azt bizonyítja élete, hogy az emberi zsenialitás sokszor a pokol bugyrainak megjárása nyomán születik. Munkácsy legnagyobb tragédiája mégis az volt, hogy az impresszionizmus korában fejlesztette tökélyre a klasszikus festészetet, így ma külföldön alig ismerik.

A gének és a géniuszok összefüggéseivel, a zsenialitás tudományos igényű megértésével Dr. Czeizel Endre több művész, tudós esetében is foglalkozott családfájukat, kórtörténetüket kutatva. A nagy koponyák életét vizsgálva arra jutott: a legtöbb esetben pokolra kell annak menni, aki igazán jelentős művészi vagy tudományos eredményt ad a világnak. Sokszor szenvedésből születik a zsenialitás, s bizony a nagy festőnknek tartott Munkácsy Mihály is megjárta a maga kálváriáját.

Szenvedésből zsenialitás. Apai ágon német sóbányászcsaládból, a Liebektől származik. Édesapja tipikus XIX. századi férfi volt, aki inasként kezdte, de rátermettségének köszönhetően vezető lett. Az életben is jól helytállt, gazdag lányt vett el. Második feleségétől született harmadik gyermekként a Munkácsy Mihályként ismertté vált festő, de még a fiú kiskorában meghalt az édesanya. Így Mihályt féltestvére, Cecília nevelte, a harmadik feleség ugyanis nem törődött a gyerekekkel és hamarosan Munkácsy apja is meghalt. Ekkor az árvákon a Reök család, Mihály édesanyjának családja segített, rokonok örökbe fogadták őket.

Munkácsy Mihály
Munkácsy Mihály

Czeizel szerint a burgenlandi osztrák családra is a társadalmi felemelkedés volt jellemző, a szitakészítő gyermekei már tiszttartók, ügyvédek lettek. Utóbbi foglalkozást űzte az a férfi is, aki örökbe fogadta a későbbi festőművészt. Reök István kiváló magyar hazafinak számított, Kossuth-hívő volt a szabadságharc idején és ez megtörte pályáját. Nevelőszülőként ellentmondásos figura. Verte Misit, aki az első négy osztályt is nehezen végezte el, mert nem akart tanulni, de mostohája nehezen ment bele, hogy asztalosinas legyen. Rá akarta venni, hogy képezze magát, nevelni próbálta és a későbbiekben is mindig figyelemmel követte sorsát, pénzt küldött neki.

– Sok szomorúságot élt meg már egészen kisgyermekként Munkácsy Mihály és árvaként testvéreitől is elszakították. Ráadásul családtagjai gyilkosságok áldozataivá is váltak – hangsúlyozta az orvos genetikus, mégis azt a bizarrnak tűnő következtetést vonta le: Munkácsyra még rosszabb sors várt volna, ha apja nem hal meg. „Annak idején az apa volt a családban a szuperego, a fő terrorista, aki akaratuk ellenére is döntött gyermekei sorsáról. Mihály például gyerekként szeretett kavicsot görgetni a zsebében, de ezt apja tiltotta és egyszer büntetésként megetette azt vele. Sok korábbi géniusz élete félárvaként kezdődött, s valószínűleg az is hozzájárult kibontakozásukhoz, hogy apjuk nem telepedett rájuk akaratával."

Házasságból üzleti viszony. Munkácsynak nem volt könnyű dolga asztalosinasként, verték, éjszaka a szabadban kellett aludnia. Mindaddig nem változott a sorsa, míg egy vándorfestő észre nem vette tehetségét. Erről általában többet tudnak képeinek csodálói, a kiállításlátogatók. Házasságáról is ismeretes, hogy egy őt mint művészt támogató arisztokrata megözvegyült feleségét vette el. Kapcsolatuk azonban egy vetélés és egy koraszülött elvesztése után gyermektelen maradt.

A feleséget, Cecíliát Czeizel úgy mutatta be, mint ragyogó kapitalista vállalkozót, aki Munkácsyból pénzgyártó automatát, jó menedzserként gazdag festőfejedelmet csinált. Ezt azzal példázta, hogy idézte az asszony levelét, amiben a festő ˝termelőképességéről˝ írt. Ekkoriban már műkereskedő értékesítette Munkácsy alkotásait és Czeizel szerint Cecília „nyüstölte" a művészt, házasságuk üzleti viszonnyá változott. Munkácsy pedig beleszeretett barátja feleségébe és ezért sok időt töltött velük. Az orvos genetikus szerint azért nem zavarta a felszarvazott férjet Munkácsy jelenléte, mert homoszexuális volt. A magyar festőnek így a kapcsolatból fia született, de fiatalon, kadétként egy lóversenyen meghalt.


Szerencsés malária. Hangulataira, egészségi állapotára kihatottak az inasévek szenvedései, de vulkáni erővel kitörő tehetsége, sikerei is kedélymegrendülést okoztak nála az orvosi magyarázat alapján. Nem ritkák nagy művészeknél az alkotói válságok: a túlzott aktivitás lelki részegségei után kiszipolyozva érzik magukat. Gyakran jellemző rájuk a kétpólusú depresszió, ami Munkácsynál is tetten érhető. Eksztázisban alkot, majd nem hiszi el, hogy szerencsésen sikert ért el.

A jóképű Munkácsyt, aki tetszett a nőknek, a vérbaj, a szifilisz korán megfertőzte, még csak tizenöt éves volt, de egyszerre maláriát is kapott, ami nagy lázzal járt, s ennek köszönheti, hogy még sokáig élt, a vérbajból adódó leépülés később jelentkezett nála. Amikor elérte a megtébolyodás, egy magyarországi elmegyógyintézetben élő halottként élt. De feleségére vall, még aláíratta vele összes művét. A sors fintora, hogy halála után nem sokkal betegsége gyógyíthatóvá vált.

Elment mellette a művészet. Harmadik tragédiája családi élete, betegsége mellett Czeizel szerint életművével függ össze. ˝Az nem vitatható, hogy már életében festőgéniusznak tartották, különleges talentuma volt ahhoz, hogy jól kifejezze az érzelmeket képein. Pedig ebben műveltsége nem segítette, csak empátiája. Az érzelgősség minden képén fontos. A baj az, hogy nem volt elég okos, elment mellette a festőművészet˝ – állítja a genetikus.

– Mesterségbeli tudása nem kérdéses, de az ˝új idők új tanaival betörni˝ időszakában, az impresszionizmus feltalálásának, a modern születésének korában Manet-t mázoló őrültnek nevezte. Ha több esze lett volna, ráébred, észreveszi konzervativizmusát, mert nem kérdés, hogy tudott volna az impresszionisták stílusában egyedit, maradandót alkotni. Ez például a Poros út című képén is látszik. De felesége hajtotta, nála csak „termékei" száma számított – szögezte le Czeizel. Így korának festőfejedelme a korabeli nemzetközi sikerek ellenére ma csak Magyarországon örvend nagy tiszteletnek. Szégyen, hogy jelenleg külföldön alig ismerik, korának újítói, az impresszionisták pedig igazán népszerűek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Houston, a Sas leszállt

˝Houston, a Sas leszállt˝ – jelentette Neil Armstrong, amikor holdkompja 1969. július 20-án… Tovább olvasom