Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 3°C

Humor nélkül vesztes a szülő

Heti öt óra matek, egy óra ének vagy heti öt óra ének, egy óra matek. Kik tudnak év végén jobban számolni? Szenzációhajhász világunkban utóbbi változatra vágnák rá sokan az igent. De nem. Nem ez a jó válasz, hanem hogy egyformán. Azért így is elgondolkodtató, ugye?

A tőmondatokban felvázoltak nem egy fikció részei, Svájcban folytatták le a kísérletet kétszer ezer kisiskolás gyermeket figyelve. A magyarázatot pedig az adja az eltérő órarendű két csoport azonos matematikatudására, amit azok, akik foglalkoztak zenéléssel, tudnak is: nagy koncentrációs képességet igényel és a teret is jól meg lehet ragadni a zenén keresztül, meg az egyensúly-érzékelést is fejleszti. Ezek pedig kellenek a matematikához. Minderről Christopher Johannsen, a Nemzetközi Alternatív Tanártovábbképzések vezetője beszélt nemrégiben. Meggyőződése: a modern iskola több művészeti képességet kell közvetítsen, hogy a gyerekek intellektuális teljesítményre legyenek képesek.


Gondok a hátralépésnél

Johannsen Stuttgartból érkezett Győrbe és arról tartott előadást, hogy milyen iskolára van szüksége a mostani „kemény időkben" a gyerekeknek, mire van szüksége a mai diáknak. Már az is fontos szerinte, hogy ebből kell kiindulnia az oktatásnak, a nevelésnek. Két évtizedig maga is tanított és elmondta, hogy húsz éve Németországban úgy felvételiztettek, hogy megkérték a gyerekeket, lépjenek előre ötöt. Ezt szépen meg is csinálták. Aztán azt kérték, hogy lépjenek hátra ötöt. „Rükverc!" Itt jöttek a nehézségek, ugyanis oda kellett volna visszajutniuk, ahonnan elindultak, de alig botorkáltak hátrafelé, inkább helyben topogtak. Öt évvel később már a gyerekek többsége el is esett ennél a feladatnál.

Azt mutatják szerinte a tapasztalatok, hogy nem érzékelik a gyerekek a körülöttük lévő teret. Így érkeznek az iskolába, ezért ott csomó mindenre nem lesznek képesek. Szerinte az is megfigyelhető, hogy a hőmérséklet-különbségeket is egyre kevésbé érzékelik. Kifutnak a hidegbe anélkül, hogy felöltöznének, még ha ezért rájuk is szólnak és az a megdöbbentő, hogy tényleg szinte nem is fáznak. Ha az iskolaudvaron békésen játszók között vadul átfut valaki és a társait elsodorja, feldönti, hiába szólnak rá, hogy fellökött másokat, nem is érzékelte, hogy hozzájuk ért. Az előadó szerint tényleg nem veszik észre, mert ezek az érzékelési képességek is egyre inkább hiányoznak. Mindennek a következménye – annak, hogy nem érzik a teret, nem tudnak tájékozódni, hiányzik az egyensúlyérzékük – Johannsen szerint, hogy nem tudnak az iskolában sok mindent elsajátítani, ugyanis a matematikához például minderre szükség lenne, például a 3+4=7 megértéséhez, mert egyensúlyról van szó tulajdonképpen.


Zene, alvás vagy korrepetálás

– Minden iskola fő kérdése: mit kell tenni, ha az osztály többségének nem megy a matematika? Magyarországon nagy hagyománya van annak, hogy ilyenkor a negyedik, az ötödik órában is azt gyakoroltatják velük. De segít az ismétlés? Kialakul attól az egyensúlyérzék? – tette fel a válaszra célzó kérdéseit a stuttgarti. S érdemes visszagondolni a cikk elején említett svájci kísérlet eredményére, amihez azt is hozzátehetjük, hogy a nagyobb arányú zenei oktatásban részesülőknek – akiknek éppúgy fejlődött matematikatudásuk, mint a többnyire számtanórákon ülőknek – nyelvi képességeik sokkal jobbak voltak a vizsgálat végén, mint a másik csoportnak. Jobban fejezték ki magukat és szociális képességeik is jelentősen jobbak voltak. Magasabb volt koncentrálóképességük, erősebb a csapatszellemük.

A modern iskola egyik alapfeltételének tehát a több művészetet említette, a másikat alapfeltételt pedig szerinte agykutatások eredményei igazolják. Beszélt arról a megdöbbentő felismerésről, hogy a tanulási képesség alvás közben javul. Ennek ő személyesen örül egyébként, mert szeret aludni. A kísérletek pedig ezt úgy igazolták, hogy a három ujjuk gyors, számolással egybekötött mozgatását gyakorló gyerekeknek másnap, miután aludtak egyet rá, jobban ment ez a feladat. Ehhez persze a tudósok szerint egészséges, hosszú, mély fázist is tartalmazó alvás kell, amit a szülő esti mesélése, az esti olvasás segíthet. A tévézés és a számítógépes játékok viszont épp ellenkezőleg hatnak. S a kialvatlan gyerekeknek ráadásul energiájuk se lesz a tanuláshoz. A nyugodt alvás mellett viszont a napi fix ritmus, időbeosztás szerinti étkezés szintén elősegítette a gyermek iskolai eredményeinek javulását.


Az uncsi suli minden rossz kezdete

– Mindenkinél van ma már mobiltelefon. Magyarországon általában több is. De ez valóban kommunikációt jelent? – tette fel ismét csak költői kérdését Johannsen és elmondta, hogy egy felmérés szerint a felnőtt párok, akik régóta együtt vannak, átlagosan napi tizenöt percet beszélnek egymással. Abból is tíz percet az ágyban. Így a gyerek kevés mintát lát a szülői beszélgetésre. Márpedig leginkább minta alapján, másolással tanul.

˝A hallgató társadalom elsőszülöttei láthatók ma az utcákon, ők a mi gyermekeink. Nem véletlen, hogy a mai fiatalok már nem tudnak szemtől szemben párbeszédet folytatni, problémáikat sokszor agresszióval kezelik.˝

Beszélt felsőbb osztályok, kamaszodó gyermekek oktatásáról, neveléséről is, akiknek viselkedését néha a szülőknek is nehéz szeretniük, nemhogy a pedagógusoknak, akiknek egyszerre egy csapatnyival van dolguk. Johannsen szerint mégis fel kell kelteni az érdeklődésüket a világ dolgai iránt, mert ha az iskola unalmassá válik számukra, az minden rossz kezdete. Nemcsak a fiatalok számára, számunkra is, hiszen ők alakítják majd a jövőnket. A varázsszó a stuttgarti szerint a humor, ha az nincs meg a szülőben, akkor eleve vesztett.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hét olimpiai aranyérem és más ritkaságok

Párját ritkító és sokak által irigyelt impozáns kiállítás nyílt Győr belvárosában. A történelmi… Tovább olvasom