Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Galambszépségek a kifutón

A hétköznapi embernek a galamb repül, s kétfélét különböztet meg: a postagalambot, meg azokat, amelyeket a tereken etetnek a gyerekek és a nénikék.

Holott a díszgalamboknak külön szakosztálya van.

Magyarország nagyvárosaiban, Békéstől Győrig a galamb- és kisállattenyésztő szövetségnek a szépségkategóriában 120 egyesülete van mintegy háromezer taggal. A hazánkban kitenyésztett Komáromi bukó világszerte ismert, a legnagyobb klubhálózat Németországban alakult ki, de Ausztriában és az Egyesült Államokban is külön klubja van e fajta tenyésztőinek.

A V–66-os Galambtenyésztő Egyesület elnöke, Rajna István szerint a magyar galambnak nagy elismertsége van külföldön is. Ő maga is a Komáromi bukót tenyészti – galambjaiból van Amszterdamban és Moszkvában is –, s mint mondta, Európában mindenhol ezen a néven ismerik a fajtát.

– A szakirodalomban az amerikai standard is megvan. Ők nem változtatnak, mi három-öt évenként próbálunk változtatni, finomítani, hogy elegánsabb, esztétikusabb legyen a galamb. Szüleink, nagyapáink a hosszú csőrű galambot nem kedvelték, mert a hosszú csőr a fejformát megnyújtja, míg a rövidebb, kerekebb elegánsabbá teszi a madarat – magyarázta Rajna István.

Rajna István Komáromi bukót tenyészt.
Rajna István Komáromi bukót tenyészt.

– A szépségverseny más, mint a reptetés, ahol a repült távok, idők számítanak. A díszgalamboknál a lábtól a madár fejéig az izomzatra, tollazatra, fejre, fésűre, szemgyűrűre, sok mindenre pontoznak galambfajtától függően. A pávagalambnál a farokalakzat sokat nyom a latban, míg a begyesnél az, mennyire fújja fel a begyét ingerlésre. De lehetne sorolni, hogy a vizsgázott szakbírálóknak mi alapján kell minősíteniük a galambokat.

A szépségversenyeken a legmagasabb adható pontszám a 97, amely közelít a százpontos ideál standardhoz. Azt sosem adják ki. Kiváló minősítést már 96 ponttal el lehet érni.


Sokat számít, hogyan készítette fel a galambot a tenyésztő

– A szépségversenyes kiállításra – némi túlzással – éppúgy kell készülni, mint a hölgyeknél. Ott is először megtanulnak magas sarkú cipőben sétálni a lányok, fodrász, manikűrös foglalkozik velük. Itt ugyanúgy. Én a hétvégi verseny előtt már szerdán kiveszem a galambot a dúcból, beviszem a műhelybe, elkezdem hozzászoktatni a ketrechez. Az a galamb, amelyik nem szokja, hogy ott kell díszelegni, pompázni, hátránnyal indul.

A galambnak a csőrét, karmait és a tollszerkezetét is rendbe hozzák a verseny előtt. Van egy megengedett határ, amikor még a beavatkozás nem látszik, addig ki lehet húzni a tollat bármelyik színes, rajzos fajtánál. Úgy jobban érvényesülnek a kontúrok.

A versenydíszgalamboknál nincs akkora pénz, mint a reptetett postáknál. Mintegy 20–50 ezer forintot lehet kérni egy jó tenyésztésű galambért.

A Lengyel hiúz fajtájú galamboknál a világon elfogadott nyolc szín megtalálható Somjai Róbert mintegy 130 egyedes tenyészetében. Az országban hárman vannak, akiknél mindegyik szín megtalálható.

– Ezeknél a galamboknál a sárga, a fekete, a vörös és a kék, valamint ezeknek a szalagos, illetve pikkelyes változatai teszik ki a nyolc színt. A bírálatoknál mindig arra törekednek, hogy a szalag, illetve a pikkelyezettség szabályos legyen. Ez minősíti a galambot. Az idei vörös pikkelyes galambom tiszteletdíjas lett – büszkélkedett Somjai Róbert.

Arra a kérdésre, hogy mi jó a galambtenyésztésben, a következő válasz hangzott el: – Amikor kiülök közéjük, figyelem, hogyan etetik a fiókákat, hogyan állnak párba, vagy meggyűrűzöm a fiókákat. Élvezem, ahogyan a törődést meghálálják, s hogy egy kiállításon megfelelnek, a fajtastandardok megjelennek a saját állományban. Amikor egy hozzáértő vagy kevésbé olyan elcsodálkozik rajta. A karácsonyt is velük töltöttem, egyedül vagyok. A gyertyagyújtás is a galambok között volt...

– Nem elég csak kukoricát vagy búzát adni nekik. Nyolc-, tízféle magból – apró magokból, kölesekből, borsókból, napraforgóból és piros-sárga kukoricából – áll a takarmány. Meghálálják szépségükkel s ragaszkodásukkal. Amikor hazamegyek, felélénkülnek. Egészen másként viselkednek, amikor egyedül vagyok vagy idegennel megyek be hozzájuk. A legidősebb galambom tizenegy éves, ez nagyjából az életkoruk is. Nagyon öreg, nem termékeny, de megbecsülésből tartom – mondta Somjai Róbert.

Somjai Róbert Lengyel hiúz fajtájú galambokat tenyészt.
Somjai Róbert Lengyel hiúz fajtájú galambokat tenyészt.

A galambok 7–8, a kisebb testűek 10 éves korukig termékenyek, 2 és 5 éves kor között a legtermékenyebbek és a legjobb fiókákat nevelik, évente 4–5-ször két fiókát.


A jó tenyésztő nemcsak tartja, de meg is eszi a galambot

– Egy jó tenyésztőnek selejtezni is tudni kell. Amelyik a fajtastandardnak nem felel meg, s elajándékozni sem lehet, meg kell válni tőle. Nem jó érzés, de ha meghagyom, az állomány tenyészértéke mindig csak csökken – magyarázta Somjai Róbert.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kisalföld Vágta: az első indulók

Lipót az első nevezők között volt, s már a ló és a lovas is megvan, akik starthoz állnak a Nemzeti Vágta helyi előfutamán. Tovább olvasom