Kisalföld logö

2017. 08. 23. szerda - Bence 14°C | 22°C Még több cikk.

Emlékezet a vérző Magyarországról

Koltay Gábor: ˝Trianon olyan nemzeti sorskérdés, amelynek következményeit mind a mai napig viseljük.˝

A trianoni diktátum 90. évfordulójára új filmet készített Koltay Gábor rendező. A ˝Vérző Magyarország˝ című alkotás nem történészi magyarázatokkal, hanem elsősorban az érzelmekre hatva azt mutatja fel, hogy a mindenkori magyar társadalom hogyan viszonyult ehhez a kérdéshez.

A letiltásból mégiscsak sugárzás lesz


– Mi motiválta, hogy a nagyszabású és majdnem betiltott ˝Velünk élő Trianon˝ után ismét ezzel a témával foglalkozzon?

– Mindenekelőtt pontosítanám: a ˝Velünk élő Trianon˝ című filmsorozatom nem ˝majdnem betiltott˝, hanem mindmáig ˝letiltott˝ film és filmsorozat. Ugyanis a Magyar Televízió kétezer-négyben és azóta is meggátolta, hogy a tizennégy részes filmsorozat adásba kerüljön. Nem tűzte műsorára a Duna sem, az a televízió, amely Trianon nélkül nem is létezne.

Kétségkívül ma már nincs egy ˝betiltó˝ szervezet, de van sok ˝letiltó˝ szervezet. Mindenesetre hat esztendő alatt annyit azért változott a világ, hogy a letiltásból most úgy tűnik, mégiscsak sugárzás lesz. Persze nem helyes, hogy Trianon ügye aktuálpolitikai megközelítés tárgya legyen.

Trianon a teljes magyar nemzet tragédiája, olyan nemzeti sorskérdés, amelynek következményeit mind a mai napig viseljük. Az egzisztenciális félelem nagy úr, és valószínűleg ez is közrejátszhatott abban, hogy azóta sem készült film Trianonról. Ez elég nagy szégyen. Ezért is gondoltam, hogy a kilencvenedik évfordulón, ha más nem csinál, nekem mindenképpen kötelező olyan filmet készíteni, amely ezúttal nem tartalmaz történészi magyarázatokat, hanem elsősorban az érzelmekre hat, s azt mutatja fel, hogy a mindenkori magyar társadalom hogyan viszonyult ehhez a kérdéshez.

Koltay Gábor
Koltay Gábor


A magyar nemzet szétesett


– Hogyan épül fel a „Vérző Magyarország" című film?

– A filmben a magyar irodalmi élet értékes képviselőitől idézek, közismert színészek tolmácsolásában, akikkel hosszú idő óta együtt dolgozom. Így a filmben közreműködik Csurka László, Ferenczy Csongor, Götz Anna, Koncz Gábor, Miller Zoltán, Rékasi Károly, valamint hangfelvételről Czikéli László, Szeleczky Zita és a közelmúltban elhunyt nagyszerű színész, Selmeczi Roland, aki oly emlékezetes alakítást nyújtott a Trianon- és a Wass Albert-filmemben. Ők tolmácsolják Czigány Lóránt, Cseres Tibor, Csoóri Sándor, József Attila, Karinthy Frigyes, Klebelsberg Kunó, Márai Sándor, Padányi Viktor, Papp-Váry Elemérné, Ratkó József, Reményik Sándor, Sajó Sándor és Wass Albert műveit. A film narrátora Szélyes Imre, és néhány koncertfelvételével a Kormorán együttes működik közre. A film arról szól, hogyan igyekeztünk kényszerűen alkalmazkodni a trianoni diktátumhoz, majd felkapaszkodni a szakadék mélyéről, és főleg: mit kell tennünk a XXI. század elején a határok feletti nemzetegyesítés érdekében?


– A magyarság számára mit jelentett egykor és mit jelent ma 1920. június 4.?

– Egykoron azt jelentette, hogy egyik napról a másikra elveszítettük területünk több mint kétharmadát, lakosságunk egyharmadát, három és fél milliónyi, magát magyarnak valló országlakost. Tehát a magyar nemzet szétesett. Meggyőződésem, hogy kilenc évtizede ennek a trianoni diktátumnak a következményeit nyögjük. A Trianont követő több rendszerváltozás okán ma a legteljesebb szellemi és lelki válságban van a magyar társadalom. A nagy átlagnak ismeretei sincsenek Trianonról, határozott elképzelése pedig a sebek begyógyításáról az eddigi politikának nem volt. Soha nem fogjuk tudni feldolgozni napjaink kínzó ellentmondásait, ha nem ismerjük meg történelmünket s az abból fakadó feladatokat.


Kendőzetlen őszinteséggel


– Miért nem tudja feldolgozni, vagy másként közelítve, hogyan próbálja feldolgozni a magyar szellemi élet a XX. századi történelmünket meghatározó, fájdalmas diktátumot?

– Valószínűleg azért nem tudjuk feldolgozni, mert nem tudunk nemzetként viselkedni. A XX. század során bekövetkezett többszöri rendszerváltozás következtében – amely mindig száznyolcvan fokos értékváltozást jelentett – szinte teljes mértékben elveszítettük nemzettudatunkat és játékszerévé váltunk a térség politikai folyamatait meghatározó nagyhatalmaknak. A Trianon körüli szenvedélyeknek sok oka van, de leginkább a második világégés utáni negyvenöt esztendő időszakát kell említeni, amikor lényegében tabutéma volt. „Csak olajat öntünk a tűzre" – hallottuk akkoriban, s teljes mértékben megfeleltünk a környező „baráti" országok elvárásainak. Ezt a kérdéskört feldolgozni csak úgy lehet, ha részletesen megbeszéljük a foltjaiban talán még létező magyar nemzettel a Trianonhoz vezető okokat és persze az azóta eltelt kilenc évtized történéseit. S mindezt kendőzetlen őszinteséggel.


Drasztikusan megcsonkolták az országot


– Mi az oka annak, hogy ez a Mohácshoz hasonlítható történelmi tragédia szinte a mai napig „suttogós" téma, amihez nagyon óvatosan, vagy csak nagy kerülővel közelítenek a történészek? Mi az oka annak, hogy még ma is „irredenta", „nacionalista", „magyarkodó" az, aki Trianonról ír vagy beszél?


– Trianon Mohácsnál sokkal nagyobb tragédia. Mohácsot követően tizenöt esztendővel három részre szakadt az ország, az önálló magyar államiság gyakorlatilag évszázadokra megszűnt. Trianonban ugyanakkor drasztikusan megcsonkolták az országot. A hallgatás oka nyilvánvalóan az, hogy a második világháborút követően, amikor a győztes nagyhatalmak negyvenhétben Párizsban újra lepecsételték a trianoni békediktátumot, kínos lett volna számukra, ha Magyarország jogos sérelmeit újra és újra megfogalmazza. Ezért aztán kiirtották a közbeszédből, az iskolai tankönyvekből, a sajtóból, helyette a bűnös nemzet kategóriáját sugallták. Visszatekintve azt kell mondani, hogy meglehetős sikerrel tették ezt. Az 1945 után hatalomra került politikai-társadalmi berendezkedés mindent „fasisztának", „irredentának" és „nacionalistának" bélyegzett, ami a magyarsággal a két világháború között történt. Évtizedekig tartotta magát az a begyepesedett álláspont, hogy a két világháború közti Magyarországon fasiszta diktatúra volt.

Tekintélyes történészek, akadémikusok írtak a „fasiszta" Magyarországról, annak „fasiszta" diktátoráról, Horthy Miklósról, és ezek az emberek ma is uralják a közbeszédet. Igaz, hogy közben álláspontot vagy inkább köpönyeget váltottak, de azért saját, jól felfogott érdekükben minden eszközzel lassítani igyekeznek a szellemi tisztulási folyamatot.


Törvény a nemzeti összetartozásról


– Milyen lehetőségei vannak a mai társadalmi és politikai viszonyok között a határokon átívelő magyar–magyar újraegyesítésnek?

– Meglehetősen sok lehetősége van, hiszen lám-lám, minden különösebb társadalmi ellenkezés nélkül, magától értetődő módon sikerült elfogadtatni az Országgyűléssel nem is olyan rég a kettős állampolgárság intézményét. A héten pedig a nemzeti összetartozásról fogadott el törvényt a parlament, tehát 2004. december 5-nek a gyalázatát máris sikerült némiképpen feledtetni. Egy világos és tiszta beszédű, gondolkodású politikai akarat nem fél a sajátjaitól, tehát mindent megad állampolgárainak itthon és nemzettestvéreinek a határon kívül. A cél az ott élő magyarok jogainak széles körű és folyamatos biztosítása, az autonómia feltételrendszerének megteremtése. És persze az ország összes iskolájában a trianoni emléknap megfelelő tartalommal való megtöltése minden évben. A tankönyvek átírása, kiegészítése, és minden olyan művészi vállalkozás támogatása, amely a határon túl élő honfitársaink sorsának megértését segíti elő és helyzetük javítását célozza.

Olvasóink írták

  • 1. hunlaprovo 2010. június 04. 13:52
    „Tisztelt Gülch Csaba!
    Nagyszerű a cikk! Ha ön nem írja meg ezt a cikket, hát nem vettem volna többet Kisalföldet. Nagyon hiányoltam, hogy nem jelent meg semmi itt ezidáig a témával kapcsolatban. Nagyszerű az interjú alany választás, méltó Koltay Gábor, hogy ő fejezze ki sokunk érzelmeit gondolatait. A film vetítésének apropója is jó mely ma este lesz.
    A nagysikerű Horthy életrajzi film után alig várom, hogy láthassam ezt az új filmet.
    Isten áldja Gülch Csaba!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Trianon: mítosz és valóság

Romsics Ignác történész beszél interjúnkan a békediktátum hátteréről és arról, volt-e esély… Tovább olvasom