Kisalföld logö

2016. 09. 26. hétfő - Jusztina 13°C | 20°C

Már csak a fiatal korosztály sportol

A sportolásra a legnagyobb veszélyt a számítógépek, játékkonzolok elterjedése jelenti.

Jelentősen csökken a lakosság által aktív sporttevékenységre fordított idő, valamint azok száma is, akik hajlandóak a testmozgásra – derül ki a GfK Hungária, valamint a GfK nemzetközi kutatási eredményeiből. Jelentős arányban csak a legfiatalabb korosztályokban találhatunk rendszeresen sportolókat, és már a fiatal középkorúak körében is rendkívül alacsony a mozgás iránti igény. A sportolásra a legnagyobb veszélyt a számítógépek, játékkonzolok elterjedése jelenti, hiszen egyre többen töltik szabadidejüket a képernyő előtt.

Gyakran halljuk a médiából, hogy nem sportolunk eleget. Ezt vetik szemünkre orvosaink is, sőt a politikusok is egyre gyakrabban hangoztatják sportkultúránk hanyatlásával kapcsolatos nézeteiket. Egyre több sportpályát láthatunk megszűnni, egyre kevesebb újat láthatunk átadni és a lakosság egészségügyi állapotát leíró mutatókat tekintve messze elmaradunk a fejlett országoktól. Vajon mennyire okolhatóak mindezekért a lakosság sportolási szokásai és mennyire tekinthető magyarnak ez a jelenség?

Nemzetközi viszonylatban – 6 nyugat-európai és 3 régiós ország adatait vizsgálva – a magyar 13 évesnél idősebb városi lakosság az észak- és nyugat-európai országok adatihoz képest havi átlagban jelentősen kevesebbet mozog, habár régiós viszonylatban és a fejlettebb dél-európai országokhoz képest nem töltünk jelentősen kevesebb időt testmozgással –derül ki a GfK Roper Riport eredményeiből.

Milyen gyakran sportol? Forrás: GfK Hungária – Ipsos: Nemzeti Médiaanalízis
Milyen gyakran sportol? Forrás: GfK Hungária – Ipsos: Nemzeti Médiaanalízis


„Ezen adatok tükrében feltehetnénk a kérdést, hogy akkor mégis, mi itt a probléma? A válaszhoz az alábbi két tendenciát érdemes figyelembe venni: az elmúlt tíz évben rendkívüli gyorsasággal kezdett el csökkenni a lakosság sportolási kedve, másrészt, hogy az aktív sporttevékenységet folytatók aránya a közoktatásból kikerülők között rohamosan csökken" – mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
A 15 éves és idősebb lakosság körében 1999 és 2009 között 56-ról 69 százalékra emelkedett azok aránya, akik semmilyen említésre méltó sporttevékenységet nem végeznek. Ezzel párhuzamosan 25-ről 16 százalékra csökkent a többé-kevésbé rendszeresen (legalább havonta többször) sportolók részaránya.

Számos tényező befolyásolja azt, hogy milyen gyakorisággal sportol valaki. A sporttevékenység leginkább az életkor és az ezzel szoros összefüggésben lévő gazdasági aktivitás függvénye. Megállapítható, hogy a sportolási statisztikákhoz jelentős mértékben a tanulók (és egyben 18 éven aluliak) járulnak hozzá, míg a 60 év feletti korosztályban a legritkább a sportoló nyugdíjasok előfordulása.

A sporttevékenység rendszerességét mindenképpen befolyásolja a lakóhelyünk természete, illetve az iskolai végzettségünk is. A városokban élők hajlamosabbak testmozgást végezni, mint a vidékiek, és hasonlóképpen a magasabb iskolai végzettségűek körében is elterjedtebb a rendszeres edzés.

„A csökkenő sportolási aktivitásunk mögött többféle ok húzódik meg. A szabadidő-eltöltési formák között egyre nagyobb teret nyernek az otthon végezhető tevékenységek, a tévénézés, a számítógép- és játékkonzol-használat, valamint egyéb otthoni tevékenységek" – tette hozzá Bacher János.

A sporteseményre járás gyakorisága viszont kisebb mértékben csökkent, mint a sportolás gyakorisága. Közel annyian hajlamosak nézőként sporteseményen megjelenni, mint ahányan tíz évvel ezelőtt tették ugyanezt. A sporteseményekre a sztereotípiáknak megfelelően főleg a férfiak járnak. Több, mint háromszor annyi férfi tekinthető rendszeres meccsre járónak, mint ahány hölgy.

Érdekes, hogy ellentétben a televíziókban elérhető sportkínálat bővülésével, a lakosság sportközvetítések iránti érdeklődése inkább csökkenő tendenciát mutat az elmúlt egy évtized távlatából.

Sokak számára a sporttal kapcsolatos élmények egy része a számítógépeken, konzolokon keresztül érkezik. Minden hatodik megkérdezett szokott sport témájú számítógépes játékokkal játszani. A 15–17 éves korosztályban a legmagasabb ez az arány, közel 40 százalékos, de még a 60 év felettiek körében is minden ötvenedik honfitársunk érdeklődik a sporttal kapcsolatos számítógépes játékok iránt.

Olvasóink írták

  • 6. Petra87 2010. április 07. 13:59
    „Kedves Esther! Segítségedet kérném, mert hasonló témában írom én is a szakdolgozatomat és szeretném felvenni veled a kapcsolatot, hátha tudnál nekem segíteni. Ha lehetséges várom válaszod: garfield87@citromail.hu!Előre is köszönöm!!”
  • 5. Esther 2010. március 04. 17:11
    „A szülökröl jut eszembe...ott ahol a szülö 120kilo es csak a tv elött ül ott a gyerek se fog sokmindent mozogni...es sajnos nagyonsok ilyen csalad van igy. kivancsi lennek egy ilyen csaladfö kommentjehez ebben a temaban...
    2. igazad van hogy van a sportnak megfizethetö formaja is, de egy idö utan kell a gyereknek venni normalis felszerelest(megfelelö cipö,sportruhazat) ami szinten nem a megfizethetö arkategoriaba tartozik. de mondjuk nem akarasnak nyöges a vege!!!”
  • 4. arrabonem 2010. március 03. 15:49
    „3.
    Sajnos ezt is ismerem. Sportelvonás mint büntetés - nyíltan bevallva, hogy milyen kényelmes a dolog a szülőnek, mert nem kell a gyereket edzésre hordani...”
  • 3. megmindiggyöri 2010. március 03. 15:22
    „1. A Wii is játékkonzol, mégis meg tud izzasztani, még izomlázam is van.:))
    2. Sajnos sok cs ládban a spotnak nincs meg a helye, sokszor hallom, h. "ha rossz jegyet kapsz, nem mehetsz edzésre.". Sőt: Pár évvel ezelőtt az első általánosban a fiamat azzal büntették a napköziban, ha sokat izgett-mozgott, h. pl. 2 hónapig nem engedték le a fociedzésre, ami ott volt délután az iskolában. Pedig nem kell nagy pedagógusnak lenni hozzá, h. az ember tudja, h. pont a sokat izgő-mozgó gyereknek van szüksége a sportra. Hiába reklamáltam, azt mondták, azért így büntetik, mert nagyon szeret focizni, és ha oda nem engedik, abból majd tanul...”
  • 2. arrabonem 2010. március 03. 14:39
    „1.
    Van a sportnak megfizethető változata is. Klubszinten is (pl. kajak-kenu), magánszervezésben is (pl. futás a töltéseken). Nem csak pénzkérdés a dolog.
    A konzol meg a számítógép sem jelent önmagában "életveszélyt". Csak tárgyak, amelyeket lehet keretek, szabályok között is használni. Nálunk mind a két feketelistás tárgy előfordul, gyermekeim még sem függők. Heti 4-6 testmozgás. Kényszer nélkül.”
  • 1. Esther 2010. március 03. 13:13
    „En ebböl a temabol irtam a szakdogamat. es altalaban nem csak a szamitogepezes es a különbözö mellektevekenysegek miatt nem sportolnak az emberek/fiatalok. hanem mert keves a penz...mennyibe is kerül egy havi berlet az edzöterembe?mennyibe kerül egy havi Judo edzes??Sokan örülnek ha megelnek valahogy!es itt rakodik ra a nemsportolasra a nem megfelelö minösegü taplalkozas,mivel az is draga.
    Sajnos a szemleleten is valtoztatni kellene..mert a szülö összsporolja karacsonyra a jatekkonzolt,viszont nem tenne meg ugyan ezt mondjuk egy eves sportberletre...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Buharov tudatlan: Huszti magyar?!

Alekszandr Buharov, az orosz válogatott csatára eléggé középszerű csapatnak tartja a magyar nemzeti… Tovább olvasom