Kisalföld logö

2016. 09. 26. hétfő - Jusztina 13°C | 20°C

Felvételi - A NYME-n 1100 a teljes intézményi keretszám

Közzétették a felsőoktatási intézményi keretszámokat és a kapcsolódó költségtérítéseket. A diákok február 15-ig dönthetnek arról, mely intézménybe és milyen képzési formára jelentkeznek.
A szeptemberben induló tanévben az alapképzésben teljes állami támogatás mellett 27 ezer 150-en tanulhatnak, további 15 ezer 550 diák részösztöndíjat kaphat. Az egységes osztatlan képzésben a teljes támogatásban részesülők száma 2420, a felsőfokú szakképzésben 3500 lesz. Ez összesen 48 ezer 620 olyan diákot jelent majd, aki állami vagy részben állami támogatással tanulhat.

A felsőoktatási intézményi keretszámokat és a kapcsolódó költségtérítéseket pénteken tették közzé, a diákok ennek ismeretében február 15-ig dönthetnek arról, mely intézménybe és milyen képzési formára jelentkeznek.

Az alapképzésben teljes támogatással az agrár szakokon 1300-an, a bölcsészképzésben 2700-an, a gazdaságtudományi képzésben 250-en, az informatikai képzésben 3600-an, a jogi képzésben 200-an, a műszaki területen 8160-an, a művészeti területen 740-en, a művészetközvetítésben 350-en tanulhatnak. Az orvostudományi képzésekben 2800-an, a pedagógusképzésben 1600-an, a sporttudományokban 450-en, a társadalomtudományokban 1000-en, a természettudományokban 4000-en mélyülhetnek el.

A részösztöndíjasok közül az agrárképzésben 100-an, az informatikai képzésben 4600-an, a műszaki képzésben 7600-an, az orvostudományi képzésben 100-an, a természettudományos képzésben 3150-en tanulhatnak.

Jogász szakon egységes, osztatlan képzésben 50-50 hallgató folytathat tanulmányokat teljes támogatással a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, míg ebben a formában jogi igazgatási területen - alapképzésben - Miskolcon, Pécsett és Szegeden lehet tanulni.

A Szegedi Tudományegyetem 2495 hallgatót vehet fel teljes támogatással, közülük 900 természettudományos, 230 orvosi képzésben vehet részt, 90 helyet kaptak a jogi, 270-et az informatikai területekre. A részösztöndíjasok száma 1235.

Az osztatlan jogászképzésre nem vehető fel Szegeden hallgató állami ösztöndíjjal, a 90 hely jogi és igazgatási képzési területre vonatkozik.
Gazdaságtudományok képzési területre sem kapott a Szegedi Tudományegyetem egyetlen államilag finanszírozott helyet sem.

A Budapesti Corvinus Egyetemen összesen 625 állami hely lesz, ebből az agrárképzésben 300, a gazdaságtudományok terén 75, az informatikai képzésben 100. Részösztöndíjjal 200-an tanulhatnak majd.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2730 teljes állami helyet kapott - ebből a műszaki terület 2200, az informatika 400, a gazdaságtudományok 30 helyet -, részben állami támogatással 2725-en folytathatnak tanulmányokat.

A Debreceni Egyetem keretszáma 2660, ebből az agrárképzés 150, a bölcsészet 250, a műszaki képzés 570, az orvosképzés 640, a természettudományok 550 helyet kaptak. Részösztöndíjjal 1350-en tanulhatnak, ebből 440-en természettudományos képzésekben.

Az ELTE-n 3410 állami hely van, ebből például a bölcsészeknek 1050, az informatikának 400, a pedagógusképzésre 530, a természettudományokra 1140 hely jutott. A résztámogatás 1400 helynek jár, ebből az informatika 500, a természettudományok 900, a jogi képzés 50 helyet jelent.

A Miskolci Egyetem teljes kerete 1100, ebből 500 a műszaki, a részkeret 720 hallgató.

A Nyugat-magyarországi Egyetem teljes kerete szintén 1100, ebből 220 az agrárképzési, 210 a pedagógusi, 200 a természettudományos keretszám, részösztöndíjjal 380-an tanulhatnak.

Az Óbudai Egyetemen 1940 teljes állami támogatású hallgató lesz, ebből 1620-an műszaki vonalon tanulhatnak, részösztöndíjjal 1970 diákot lehet felvenni, ebből 1550 a műszaki.

A Pécsi Tudományegyetem teljes állami kerete 2300, ebből 620 az orvosi, 340 az informatikus és 460 a természettudományos képzésben részt vevő hallgató, a részösztöndíjasok száma 1125 lesz.

A Semmelweis Egyetem 1085 állami ösztöndíjat kapott és további 740 helyet egységes, osztatlan képzésben teljes támogatással.

Korábban írtuk:

A felvételi tájékoztató 353 oldalas kiegészítése intézményekre és képzésekre lebontva tartalmazza a létszámokat, és az adott esetben fizetendő összegeket.

A kormany.hu oldalon közzétett tájékoztatás rögzíti, hogy a felsőoktatási intézményekben folyó képzés lehet állami ösztöndíjjal támogatott, vagy állami részösztöndíjjal támogatott, illetve önköltséges képzés.

Az állami ösztöndíjjal támogatott képzés költségeit egészben, az állami részösztöndíjjal támogatott képzés költségeit 50 százalékban az állami költségvetés, az önköltséges képzés költségeit pedig a hallgató viseli. Az önköltség összegét a felsőoktatási intézmények állapítják meg a kormány által megadott keretek közt.

Állami ösztöndíjjal, illetve állami részösztöndíjjal támogatott képzésben nem mindenki jogosult részt venni, a jogosultságot elsősorban az állampolgárság, illetve az ehhez kapcsolódó menekültügyi, bevándorlásügyi státusz, valamint az esetlegesen a felsőoktatásban korábban, államilag támogatott képzésben folytatott tanulmányok befolyásolhatják.

A felsőoktatási törvény szerint egy személy - állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott felsőoktatási szak-, alap-, valamint mesterképzésben - 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat, ez a támogatási idő. Amennyiben a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt csak önköltséges képzési formában folytathatja.

A felsőoktatási törvény előírásai szerint az állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal támogatott és az önköltséges képzésre történő felvétel nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát senki számára. Ennek megfelelően tehát felvétel esetén az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben való részvétel az első tanévre szól. Akkor folytathatók államilag támogatott képzésben a tanulmányok, ha a felsőoktatási intézményben adott képzési időszakra előírt krediteket összegyűjtötte a hallgató.

Ellenkező irányú átsorolás is lehetséges, a legjobb teljesítményt elérő önköltséges hallgatók átkerülhetnek a "megüresedett" állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal támogatott helyekre.

A tájékoztató az államilag támogatott hallgató kötelezettségeként rögzíti, hogy meghatározott időn, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül megszerezik az oklevelet, s annak megszerzését követő húsz éven belül a tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő idejű magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt létesít, illetve, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, tart fenn, vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytat. Kötelessége átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel az állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj 50 százalékának megfelelő összeget az államnak, ha a meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a képzésben az oklevelet.

Egy az MTI birtokába került tavaly év végi kormányzati dokumentum szerint a kabinet az új belépők létszámkeretét képzési területenként, munkarendenként és szintenként állapítja meg, de arra is lehetőség van, hogy gazdaságilag fontos területeken, egyes szakok esetében is kormányhatározat rögzítse a keretszámokat. A törvény ugyan általános elvként jelöli meg, hogy előző évhez képest biztosított létszámkeret növelésének, illetve csökkenésének plusz-mínusz 10 százalékos arányát, de lehetőséget ad a kormánynak, hogy társadalom- és oktatáspolitikai megfontolásból az államilag támogatott keretszámot változtassa.

Az anyag szerint az államilag támogatott hallgatói létszám csökkenését eredményezi az is, hogy az eddigi adatok alapján, a felsőoktatási intézmények - alkalmazva a felsőoktatási törvény bekezdésében foglaltakat a nem teljesítő államilag támogatott hallgatók átsorolásáról költségtérítéses képzésre - 2010 őszén mintegy 35 százalékkal több államilag támogatott hallgatót soroltak át költségtérítéses képzésbe, mint amennyi költségtérítéses hallgatót államilag támogatott képzésbe.

A 2012-ben a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a középiskola utolsó évfolyamára járó tanulók becsült száma 83 ezer 400 fő. A dokumentum szerint a felsőoktatás költségvetési támogatása a 2011. évi januári állapothoz viszonyítva a benyújtott 2012. évi költségvetési javaslatban 18 százalékkal (mintegy 37 milliárddal) csökken. A támogatás csökkenésével összhangban történik meg az államilag támogatott új belépő hallgatók keretszámának csökkenése, valamint az új, részösztöndíjas képzési forma meghirdetése.

A 2012 szeptemberi, két formában támogatott, új belépő hallgatók csökkentett létszáma az idei költségvetésben csupán négy havi költségkihatás mérsékelését jelenti és 2013-ban jelenik meg a teljes évi vonzata, amelynek végösszegét az új felsőoktatási törvény és finanszírozási rendszer határozza meg.

Olvasóink írták

  • 1. sorok_közt 2012. január 20. 18:34
    „idézet a Wikipédiából:

    "A 2008-as magyarországi népszavazást (,,szociális vagy háromigenes népszavazás") a Fidesz-KDNP népszavazási kezdeményezése nyomán 2007. december 17-én írta ki az Országgyűlés a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. A népszavazás időpontját Sólyom László köztársasági elnök 2008. március 9-ére tűzte ki.[1] A kampány során a KDNP és a Fidesz a díjak eltörlését támogató igen válaszokra buzdított, míg a kormányzó MSZP és SZDSZ a díjak megtartását támogatta. A szavazás nem várt magas részvétellel és mindhárom díj esetében az eltörlést támogató igen szavazatok 82% körüli győzelmével zárult. Az eredménynek valószínűleg szerepe volt a kormánykoalíció egy hónappal későbbi felbomlásában. "

    Ellenzékben tüntettek, most meg drasztikusan leszükítik a tandíj nélküli létszámot. Mondja már meg valaki, ezek mitől különbek a Gyurcsányéknál? Mert nem hazudnak?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyelőre nem vezethet a balesetet okozó buszsofőr

A csütörtöki soproni baleset a gépkocsivezetőt is megviselte. A sofőr szerdán vett részt az éves… Tovább olvasom