Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 21°C Még több cikk.

Átvágott vasfüggöny - Külügyminiszteri találkozó Sopronban - fotók

A vasfüggöny lebontásának 25. évfordulóját ünnepelték pénteken a szögesdrót átvágásának helyszínén Sopron közelében.

A megemlékezést azon a helyen tartották, ahol Horn Gyula magyar külügyminiszter és osztrák kollégája, Alois Mock negyed százada a határzár felszámolásának részeként közösen átvágta a szögesdrótot. A szimbolikus gesztust ma emlékkő is megörökíti.

Az emlékkőnél pénteken Sebastian Kurz osztrák és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, valamint Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára mondott beszédet.

A két szélen Sebastian Kurz osztrák- és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, középen Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkár. Fotó: Magasi
A két szélen Sebastian Kurz osztrák- és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, középen Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkár. Fotó: Magasi


Szijjártó Péter beszédében azt hangsúlyozta: az emberek kitartó szabadságharca Európa szívében a kommunista diktatúrák bukásához vezetett, és utat nyitott a kontinens újraegyesítéséhez.

Ha a közép-európai emberek nem küzdöttek volna folyamatosan a kommunizmus ellen - mondta -, ma nem lenne egységes Európa. Bár ezeket az országokat a vasfüggöny elválasztotta a szabad világtól, "mi mindig is szerves részei maradtunk Európának immáron több mint ezer éve" - hangsúlyozta.

Sebastian Kurz arról szólt, hogy a fiatalabb generáció tagjai csak elképzelni tudják, milyen is volt az élet a vasfüggöny és a berlini fal lebontása előtt, éppen ezért fontos emlékezni arra a történelmi eseményre, amely a szabadságot hozta el Európának és a szorosabb együttműködés lehetőségét adta meg az országoknak.

25 éves a rendszerváltás. Fotó: Magasi


Miroslav Lajcák szerint mindaz, ami huszonöt éve a magyar-osztrák határon történt, a szabadság és a demokrácia reményének üzenete volt, és már nem kellett sok időnek eltelnie, hogy a berlini fal ledőljön és Európa újra egységessé válhasson.

A szabadság az utazás szabadságát, a tanulás szabadságát és a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatok szabadságát is jelenti - mondta.

A soproni megemlékezés végén a három ország külügyi vezetői közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben kiállnak az egységes Európa, az európai értékek és a szabadságjogok mellett.

Az ünnepség Sopronkőhida közelében, a páneurópai piknik emlékhelyén folytatódott. Fodor Tamás (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere úgy fogalmazott: a határnyitás helyszíne, az 1989. augusztus 19-i események Európa újraegyesítésének szimbólumai.

A Fertő tó mellett augusztus 19-én megrendezett páneurópai piknik alkalmából ideiglenesen megnyitott határon kilencszáz NDK-állampolgár menekült át Ausztriába.

Előzmények:

Sebastian Kurz Ausztria, Miroslav Lajcák Szlovákia külügyminisztere, valamint Szijjártó Péter magyar külügyminiszter-helyettes egynapos, villámlátogatásra Sopronba érkezik pénteken.

A nap folyamán a delegáció részt vesz a Páneurópai Piknik Emlékparkban tartandó ünnepségen.

Itt a külügyi beszédet is mondanak, csakúgy mint Fodor Tamás polgármestere, valamint a 25 évvel ezelőtt történtek szemtanúi.

A látogatás apropója, hogy 25 évvel ezelőtt Sopronnál vágta át jelképesen a vasfüggönyt Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter.

Visszatekintés:

Huszonöt évvel ezelőtt szűnt meg a vasfüggöny Magyarország nyugati határán: a  két rendszert elválasztó elektromos és műszaki zár elbontása 1989.  május 2-án kezdődött, felszámolásával az eszmék, gondolatok és az  emberek szabad mozgását évtizedekig akadályozó válaszvonal szűnt  meg. 

A vasfüggöny fogalma Winston Churchill brit politikustól  származik, aki először a Truman amerikai elnökkel folytatott  levélváltásában használta a kifejezést, majd 1946. március 5-ei  fultoni beszédében. A kezdetben képletes, majd fizikai valósággá  vált elhatárolás Európa kettéosztottságának metaforája lett, és  évtizedekig betöltötte azt a szerepet, amelyet Sztálin és kommunista  vezetőtársai neki szántak: a szocialista tábor országainak  hermetikus elzárását Európában, szárazföldön, levegőben, vízen és az  éterben.  

Nyugaton a magyar-osztrák határt, illetve délen az ellenségnek  kikiáltott titói Jugoszláviával közös határszakaszt lezárták, és már  1949-ben megkezdődött a műszaki zár, a határ menti drótakadály és  aknazár telepítése. Az osztrák határszakaszon 356, a jugoszláv  részen 630 kilométer hosszan egy- és kétsoros drótakadályt  építettek, amelyet aknamezővel egészítettek ki.

A Sztálin halála  utáni enyhülés és a megváltozott politikai körülmények miatt 1955  júniusában az építkezéseket befejezettnek nyilvánították, és a  magyar kormány döntése alapján még az év októberében megkezdődött,  1956 őszére pedig gyakorlatilag befejeződött a határzárak  eltávolítása, az aknák felszedése. Ez tette lehetővé, hogy a  szabadságharc leverése után százezrek meneküljenek át Ausztriába.  

Az 1956-os forradalom leverése után újra kiéleződött a viszony a  Nyugattal, ekkor már a lehetséges konfliktus iránya délről nyugatra,  Ausztria felé helyeződött át. A kormány 1957 márciusában elrendelte  a nyugati országhatár újbóli lezárását. A drótkerítés felhúzását és  az újraaknásítást a műszaki csapatok 1957 áprilisától 1957. június  30-ig hajtották végre, ezzel ismét leereszkedett a vasfüggöny.

A  műszaki alakulatok 350 km kétsoros tüskésdrót kerítést húztak négy-,  illetve ötsoros aknamezővel, benne körülbelül 800 ezer  taposóaknával. Mivel a drótakadályok állapota idővel romlott, és az  aknák is veszítettek működőképességükből, az egész rendszert 1963-ra  korszerűsítették új típusú drótakadállyal és több mint egymillió  aknával.  

A vasfüggöny létének harmadik szakasza akkor kezdődött, amikor a  határőrség országos parancsnokának és a Belügyminisztériumnak a  javaslatára az MSZMP Politikai Bizottsága 1965-ben jóváhagyta, hogy  megépítsék a Szovjetunióban alkalmazott SZ-100-as elektromos  jelzőrendszert (EJR), amelyet 1971-ig működésbe is helyeztek. Ehhez  véglegesen el kellett távolítani az aknazárat és a drótakadályokat,  megépíteni a jelzőkerítést, valamint a vadfogó kerítést. A  rendszernek az volt a lényege, hogy ha a 24 voltos feszültség alatt  álló kerítéshez valaki hozzáért, ez riasztotta a legközelebbi  határőrsöt.  

Az 1980-as évek hazai és nemzetközi változásai következtében  egyre erőteljesebben vetődött fel, hogy nem eléggé hatékony,  rendkívül költséges, nem utolsósorban politikailag is indokolatlan  az EJR fenntartása. Eközben mind több jelzés érkezett a Határőrség Országos Parancsnokságára a jelzőrendszerrel kapcsolatos gondokról, műszaki zavarokról. A Belügyminisztérium javaslatára az MSZMP Politikai Bizottsága 1989. február 28-án határozott a jelzőrendszer felszámolásáról.  

1989. május 2-án Hegyeshalomban nemzetközi sajtótájékoztatón  jelentették be, hogy a 350 kilométer hosszú magyar-osztrák határon  megkezdődött az elektromos határzár felszámolása.  

Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák  külügyminiszter Sopronnál személyesen is átvágta az vasfüggönyt: a  világ több országából érkezett újságírók előtt végrehajtott  demonstratív külügyminiszteri akció szimbolikus és egyben történelmi  pillanat volt. A jelzőrendszer teljes lebontása 1990. december 31-ig  fejeződött be.   

A vasfüggöny fokozatos felszámolásával átjárhatóvá vált határon  1989 nyarán naponta egyre több keletnémet állampolgár szökött át  Ausztriába, majd onnan a Német Szövetségi Köztársaságba.  

Ezt a folyamatot tetézte a Fertő-tó mellett augusztus 19-én  megrendezett "páneurópai piknik", amikor a rendezvény alkalmából  ideiglenesen megnyitott határon kilencszáz NDK-állampolgár tódult át  Ausztriába. Szeptember 11-től a Magyarországon tartózkodó és az  NDK-ba hazatérni nem kívánó keletnémet állampolgároknak a magyar  kormány engedélyezte a kiutazást olyan országokba, amelyek  hajlandóak voltak őket befogadni, vagy számukra átutazást  biztosítani. Ezt követően mintegy 12 ezer NDK állampolgár utazott  Ausztrián keresztül a Német Szövetségi Köztársaságba.   

A vasfüggöny lebontásának emlékére 1991. augusztus 24-én  emlékoszlopot avattak a Hegyeshalom és Nickelsdorf közötti "senki  földjén". A vasfüggöny nyomvonalán ma turistaút van. Az 1989-es  eseménysorozatról évente megemlékeznek, a német kormány számos  kitüntetéssel, állásfoglalással fejezte ki elismerését, háláját és  megbecsülését a magyarok iránt. Fertőrákoson egy volt határőr  magánkiállítás keretében mutatja be a határzár összegyűjtött  relikviáit és dokumentumait.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három autó ütközött a 84-esen - Egy sérült

Az összefutásos balesetben egy ember sérült meg péntek délután. Tovább olvasom