Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Vallásháború Szent István ünnepén

Vadosfa - Ezelőtt 257 esztendővel, augusztus 20-án imádkozó zarándokok érkeztek Vadosfa határába. Az új, Szent István tiszteletére emelt kápolna felszentelésére gyűltek össze. A helybéli protestánsok azonban fegyverekkel fogadták őket. Öt évre rá, Mária Terézia intézkedésére felépült a ma is álló katolikus templom.
Véres Szent István-ünnep volt Vadosfán 1751-ben. A 257 esztendővel ezelőtti események leírása a mihályi plébánia levéltárába A luteránusok rettenetes igazságtalanságainak ismertetése címmel került be. A protestánsok ugyanis szétverték az új, vadosfai katolikus kápolna felszentelésére érkező híveket.

Az 1751. augusztus 20-án történteket dr. Mihályi Ernő főiskolai tanár 1936-ban kiadott, A vadosfai templom története című munkájában olvashatjuk. Kiderül: Kisfaludi Balázs vadosfai birtokos ajánlott fel területet a kápolna építésére. A munkákat Grofft János mihályi plébános irányította, a protestáns vadosfaiak ellenkezése mellett. A kápolna elkészült, felszentelését egyik védőszentjének, Szent Istvánnak napjára tűzték ki. „Mindenünnen özönlött a katolikus nép keresztek, zászlók alatt Vadosfára imádság és éneklés közben" – írta dr. Mihályi Ernő. „Közben a helybeliek Radó László és fia, István vezetésével lovas őrsöket állítottak a faluba vezető utak mentén.

A vadosfai templomot 1756-ban szentelték fel. A befizetett bírságból építették.
A vadosfai templomot 1756-ban szentelték fel. A befizetett bírságból építették.

A települést szekerekkel bástyázták körbe, a népnek öregét, apraját fegyverre szólították.

A kápolnaszentelésre érkezőket visszafordulásra biztatták, mert Vadosfa törvénycikkelyezett kiváltságos hely, nem szükséges, hogy ott a protestánsokén kívül más Istenháza is legyen. A katolikusok olvasóik felmutatásával jelezték békés szándékukat. Kisfaludi Balázs vezetésével követek mentek Vadosfára, megkérlelni a protestánsok főembereit. Míg a községben tanácskoztak, az összegyűlt katolikus hívek jó része hazavonult, csupán a mihályiak tartottak ki. A hangulat egyre feszültebb lett. A szekerek mögül egyre többször törtek ki a vadosfaiak és nem néztek sem kort, sem nemet, sem rangot, kit hol értek, puskával, doronggal, fejszével, vasvillával, szenvedélyes káromkodások, szitkozódások közt szétverték a katolikus mihályi népet. Rosta Jánost a helyszínen agyonverik, az osli remete ellen kegyetlenkedtek, mert ő vitte a Boldogságos Szűz képét és a kápolnaépítő mihályi plébánosra leselkedtek, de ez idejekorán megmenekült." Vadosfán szétdúlták az új kápolnát is. „Egy keresztet kivágtak, összedaraboltak, a kisded kápolnát ocsmányul megfertőzték, benne az oltárt feldúlták, a Mária-szobrot megvesszőzték, koronáját, jogarát letépték."

Nagy híre ment az országban a támadásnak, bírói vizsgálat indult, összesen 278 tanút hallgattak ki. A nyomozás kiderítette, hogy Radó László volt a „lázadás" vezetője, ő szólította fegyverbe és Vadosfára a környékbelieket. A vádlottak mentségükre hozták fel, hogy jogos önvédelmet gyakoroltak. Ők ugyanis úgy tudták, hogy a katolikusok az evangélikus templom elfoglalására indultak Vadosfára papjaik vezérlete alatt. Öt vádpontban találták bűnösnek a tetteseket, az ítéletet Nemeskéren hirdették ki: „Rosta János gyilkosai tíz évi börtönt kaptak Pétervárott. Fábri Gergely vadosfai superintendenst hivatalvesztésre, Radó Lászlót, mint felbújtót 400 forint bírsággal és két évi börtönnel, fiát, Istvánt pedig 200 forinttal, és hetente kétszeri böjttel súlyosbított egyévi börtönnel büntették."


A többi vádlott közül mintegy tízen 150–500 forint bírságot, többen a férfiak közül 150–200 pálcát, a nők közül 120–150 korbácsütést, mások rövidebb ideig tartó börtönbüntetést kaptak. „Szarka Évát Sopronban pellengérre állították, kötözték, s 200 pálcára büntették. Többen a vármegye gyűlésén királyi parancs következtében kemény dorgálásban részesültek."

Az ügyben „megszólalt" Mária Terézia királynő is. Ő úgy vélte, hogy a bűntény nagysága miatt többet érdemeltek volna a bűnösök. Akár azt is, hogy „templomukat betiltsák, de ezt a királynő különös kegye meghagyja.

Elrendeli azonban, hogy a bírságból a sebesültek gyógyítási és a meghalt özvegyének díja és a perköltségek kifizetése után fennmaradt összegből a templomot még szebben felépítsék."

Rátky József irányításával elkészült aztán az új, vadosfai templom, 1756-ban Szent István ünnepén szentelte fel Horváth István szombathelyi apátkanonok. Korabeli források szerint az ünnepre összegyűlt hatalmas tömeg körmenetben indult Mihályiból, dobpergés és trombitaszó mellett, imádkozva, énekelve. Az új templomban négy szentmise volt a négy védőszent tiszteletére, a kiszorult tömegnek pedig három szentmisét mondtak. 1772-ben XIV. Kelemen pápa gróf Zichy Ferenc győri püspök közbenjárására Szent István és Mária névnapjának ünnepére búcsút engedélyezett, amit 1874-ben Zalka János püspök hatására IX. Piusz pápa megújított. „Mindazok, akik Szent István király ünnepén az első vesperástól az ünnep naplementéig meglátogatják a templomot, meggyónnak, megáldoznak, s ott a keresztény fejedelmek békességéért, az eretnekségek megszűnéséért, s az anyaszentegyház felmagasztalásáért imádkoznak, teljes búcsút nyernek, mely a tisztítótűzben szenvedő lelkekre is alkalmazható. A búcsúlevél hét évre szóló kérvénnyel bír."

Így építettek tehát katolikus templomot Vadosfán. Az épületet „lelkes emberek, apostoli főpásztor, tüzeslelkű, jóízlésű, találékony lelkipásztor, megértő, áldozatrakész hívek, jótevők az ország minden részéből", összefogásával 1936-ban sikerült felújítania az egyházközségnek.

A helyiek emlékezetében élnek a templomépítésről az apáktól, nagyapáktól hallott történetek. Ahogy az is, hogy a templomszentelőre Mária Terézia és udvarhölgyei báli ruháikat küldték el, hogy azokból miseruhákat készítsenek. A hagyomány szerint a Szent István-ereklye is ekkor került a templom tulajdonába.

Úgy tartják, első királyunk koponyájának egy darabját őrzik. Minden évben augusztus 20-án hívek menete indul Vadosfára énekelve, imádkozva. Az ünnepi szentmisén ereklyecsókolás is van. Az oltárkerülés után a miséző atya tartja oda a híveknek az ereklyét, akik megcsókolják. Így lesz holnap is, Szent István király ünnepén, 257 évvel a vadosfai vallási „ütközet" után.

A Szent István-ereklyét a hagyomány szerint Mária Terézia ajándékozta a vadosfai templomnak. Úgy tartják, első királyunk koponyájának egy darabját őrzik.

Olvasóink írták

  • 4. szadesz 2008. augusztus 21. 10:47
    „Jobbkettő!

    Hofi a kommunisták ügynöke/barátja/önkéntes szolgája volt. (a nem kívánt rész törlendő) megmondta, mert mondhatta, mert velük vadászgatott, iszogatott...
    Adómentes jövedelem. ja. milliárdokat vágnak zsebre a papok. pffuj, de szemetek...

    Egyébként meg miért is zavar téged az, hogy valaki "bedől a csuhásoknak"? ha te ilyen übermensch vagy, örülj neki! más ember máshogy gondolkodik. Kezd fárasztó lenni, hogy minden egyes cikk után, ahol papok, hívők szerepelnek, elkezdtek csuhásozni.”
  • 3. jobbkettő 2008. augusztus 20. 09:08
    „A csuhások ép úgy kábítják a népet mint a kommunisták tették!Természetesen mint ahogy Hofi mondotta: "dumákkal"!
    Hát a gyengébb felfogásúaknak állítanak bálványokat (szobrokat, képeket), hogy legyen fogalmuk kik, mik előtt is kell nekik leborulni,hajbókolni!Az, hogy a nép nyakán élősködnek már fel sem tűnik senkinek,már úgy megszokták, rájuk ragadt mint a szamárra a fül.Van is miért hálistenkedniük. Ilyen munkahelye senkinek sincs mint a csuhásoknak nem is beszélve a jövedelmükről természetesen adózatlanul!”
  • 2. jobbegy 2008. augusztus 19. 21:17
    „Egy közel 300 évvel ezelőtti eset leírása miért jó példája a gyűlöletkeltésnek, uszításnak? T.D., ezek szerint szerinted történelemkönyvek sem kellenek, vagy azokban is csak a jó dolgokat szabadna leírni?”
  • 1. T.D 2008. augusztus 19. 17:53
    „"Mi tekintettel vagyunk a személyiségi jogokra, elutasítjuk a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!" hirdeti a hozzászólások alatti szöveg. Véleményem szerint ez a cikk jó példa ennek az ellenkezőjére.
    Valamint a cikk írója elfelejtette leírni, hogy a protestánsokat az eset után gályarabságra ítélték...
    no comment”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Társulásba került az óvoda

Markotabödöge - Társulási fenntartásba kerül szeptembertől a markotabödögei óvoda. A polgármester… Tovább olvasom