Kisalföld logö

2017. 05. 23. kedd - Dezső 14°C | 24°C Még több cikk.

Óriási élmény találkozni a múlttal

A közért tevékenykedő ˝lámpások˝ mutatják az utat a rábaközi falvakban. Pedagógusok, népnevelők, akik elsősorban kulturális, művészeti tevékenységükkel vívták ki a helyiek megbecsülését.

˝Szeretnek-e danúnyi?˝ – kérdezte a szanyi igazgató-tanító az utcán beszélgető férfiaktól nyolcvan évvel ezelőtt. Az emberek bólintottak és Kokas Kálmán megalapította a dalárdát. Igazi lámpás volt ő sok társához hasonlóan a Rábaközben. A szanyi daloshagyományok ma is élnek.

Ahogy ma is énekel Vág, néptáncolnak Szilban, citeráznak Rábaszentmihályon, fociznak a lányok Rábatamásiban.

Portálunk sorba gyűjtötte mindazokat, akiknek a települések sokat köszönhetnek. Az összeállításból nyilván sokan kimaradtak.

Szannyal folytassuk a sort és Kokas igazgató úrral. Az 1928-ban alakult dalárda később a Szent Imre nevet vette fel. Ma is működik, ahogy az alapító pedagógus írta: csak tiszta szívek énekelnek, Szany énekel. És énekel a szomszédos falu, Vág is. Koloszár István az 1946-ban megszűnt dalkör hagyományaira építve hozta létre 1963-ban a vegyes kart.

Kokas Kálmán
Kokas Kálmán

Két évig daloltak együtt, aztán újabb tizenkét éves szünet után megint Koloszár István szervezte meg a kórust 1977 őszén. 1986-ban a dalkör elvesztette tanítóját, meghalt Koloszár István. Helyét rövidesen Horváth Győző vette át és azóta is vezetője a Rábakörnek. A nyugdíjas farádi pedagógus neve Páliban is ismert. Néhány esztendeje ott is megalakították a dalkört, melynek karnagya Horváth Győző.

Horváth Győző
Horváth Győző

Bogyoszló a fafaragók települése. És akik először kést adtak a helyi gyerekek kezébe, azok Kóbor Antal tanító úr és Kiss Ernő voltak az 1950-es években. Ők szervezték meg a faragó szakkört, ahol Kiss Ernő, az Európa-szerte is ismertté vált alkotó tanítgatta a fiatalokat. Ott ismerkedett meg e tudománnyal a ma is alkotó népi iparművész, a népművészet mestere, Pintér Jenő.

Kiss Ernő fafaragó
Kiss Ernő fafaragó

Rábatamásiban a Jászai családot kell megemlíteni. A família több tagja is dolgozott pedagógusként a községben. Színdarabokat írtak és tanítottak be, muzsikáltak és énekeltették a helyieket. Emléküket most is szeretettel őrzik a tamásiak. Ugyanúgy örök emléket hagyott maga után a rábaszentmihályi Lakó József tanár úr. Nemzedékeket tanított citerázni és vezette csoportját. Őrizte és ápolta a népdalos hagyományokat a Rábaközben, váratlanul hunyt el tavaly. Rábatamásiban Varga Tivadar testnevelő tanár révén a női foci is dívik. A lányok számos rangos tornán vettek részt és hódították el sorra a kupákat. A tanár úr fáradságot és szabadidőt nem ismerve foglalkozott a csapattal és tartotta az edzéseket.
 
Varga Tivadar rábatamási testnevelő tanítványaival.
Varga Tivadar rábatamási testnevelő tanítványaival.

Szilsárkányban Gánts Jenő volt a lámpás hosszú évtizedeken át. A tanító úr többek között kertészetet oktatott tanítványainak és asztalostanműhelyt rendezett be. Neki köszönhető, hogy a faluban ma is az átlagosnál több asztalos dolgozik. Az utókor nemrégen emlékfa ültetésével fejezte ki háláját és tiszteletét.

Gánts Jenő
Gánts Jenő

Soboron manapság az íjászat hódított teret. A polgármester, Nemes László mélyedt el a sportban és adja át tapasztalatait a gyerekeknek. Táborokat, versenyeket, szakkört szervez.

Farádon szintén a sport szeretetére nevel Szabó Károly. Ő az, aki megépítette az iskola udvarán a sípályát és rendszeresen szervez sítáborokat, túrákat. A településen hamarosan kötelező tananyag lesz a síelés, a gyerekek természetesen nem ellenkeznek.

Az összeállításban meg kell emlékezni a néptáncos fáklyavivőkről is. A Rábaköz ˝jól van eleresztve˝ ezen a téren, hiszen van egy Töreki Imrénk, Schwarzkopf Gyulánk, Lengyel házaspárunk. Az első Szanyban negyvenhat esztendeje vezeti a Bokréta néptáncegyüttest, Schwarzkopf Gyula ma már a község díszpolgáraként Szilban ápolja a hagyományokat évtizedek óta. Lengyelék Csornán teremtettek néptánciskolát, a Pántlika híre méltán járta be Európát.

Schwarzkopf Gyula, a szili díszpolgár hagyományőrző.
Schwarzkopf Gyula, a szili díszpolgár hagyományőrző.

˝Azoknak az embereknek a lelke és a tisztasága hajt bennünket, akikkel együtt dolgozhatunk˝ – fogalmazta meg a ˝lámpások˝ nevében Schwarzkopf Gyula, miért is áldozzák idejüket a közösségre. A Szili Hagyományőrző Néptáncegyüttesnek 31 éve ő a vezetője.

Azoknak az embereknek a lelke és a tisztasága hajt bennünket, akikkel együtt dolgozhatunk - mondta Schwarzkopf Gyula.
– Kötődünk mindahhoz, amit ez a munka jelent. A múltunkhoz, a faluhoz, a szokásokhoz és persze az öregjeinkhez – tette hozzá. – Engem legalábbis megfogott mindez harminc esztendeje és azóta sem ereszt. A hagyományok felkutatása, találkozás a múlttal óriási dolog, és ezek átörökítése ugyanúgy. Ezek adnak erőt szerintem mindannyiunknak. Egy darabja ez már az életünknek.

Olvasóink írták

  • 2. véleményformáló 2010. március 26. 03:55
    „Nagyon szeretem a szili és a szanyi néptánccsoport műsorait , azonban elragad a Csornai Pántlika szereplése bárhol is lépnek a közönség elé . Igazi lelkesedés, szenvedély lakozik fellépésük alatt szívükben. A népművelőknek , népi tanítóknak, és mindazoknak , akik tettek valamit falujuk kultúrájáért, településük művelődésének előrehaladása érdekében , szívből gratulálok.
    Gulyás Attila”
  • 1. janika 2010. március 25. 06:07
    „Hát Bágyogszovátra hiába is raknának efféle lámpákat, mert azok sem világítanák meg az utakat,mert nincsenek!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kóny madártávlatból

Egyre több régi és mai fotó kerül fel Kóny kluboldalára, a www.kony.kisalfold.hu honlapra. Tovább olvasom