Kisalföld logö

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 17°C | 30°C Még több cikk.

A múlt erőt ad, de a jelen is dicséretes

Lengyel Sándor szerint a jelen hagyományőrző tevékenysége is népszerű és sikeres.

Nincs szégyellnivalónk

„ Egyre sorvad a népi hagyományőrzés" – írtuk a Kisalföld 2006. február 4-i számában. A témáról Horváth Győző tanár-helytörténész és Töreki Imre, a szanyi Bokréta néptáncegyüttes vezetője beszélt. Felelevenítették az 1970-es, ’80-as évek eseményeit, amikor a kulturális csoportok virágkorukat élték.

Lengyel Sándor, a csornai Pántlika néptáncegyüttes vezetője, az alapfokú néptánciskola igazgatója is avatott ismerője a hagyományőrző munkának. Szerinte több oka is van annak, hogy a kistelepüléseken megszűntek az amatőregyüttesek, de állítja: a jelennel sincs szégyellnivalónk.

Nem sajnálták az időt, az energiát...

– Horváth Győző és Töreki Imre az elmúlt évtizedek hagyományőrzésének jó ismerői, nosztalgiával és büszkélkedve olvastam gondolataikat a múlt időkről – kezdte Lengyel Sándor. – Felsorolták a Rábaköz együtteseit, az eredményeket, a rangos fellépéseket. Utólag is elismerés illeti azokat a vezetőket, szervezőket, támogatókat, akik áldozatvállalással – vagy inkább megszállottsággal – vettek részt a munkában. Nem sajnálták az időt, az energiát, és tevékenységük eredményes volt. Valóban fesztiválok, televíziós szereplések, külföldi utazások tették emlékezetesebbé az elmúlt évtizedeket.
Azokban az időkben nem volt olyan település a térségben, ahol ne gondozták volna kulturális örökségüket, a helyiek büszkék voltak lányaikra, fiaikra, de az idősebb korosztályt képviselőkre is.

Nem neveltek utódokat

Lengyel Sándor elismeri: valóban megváltoztak a vidéken élők körülményei, de szerinte más oka is van annak, hogy a népi hagyományőrzés színvonala már nem a régi.

– Tény, hogy kevesebb pénz, támogatás jut a hagyományőrző csoportoknak, de ne feledjük el: közben új művészeti ágak lettek népszerűek – fogalmazott. – A népzenész ma már szintetizátoron muzsikál, a kórusművészet új utakat keresett, a tánc palettája bővült. Meg kell viszont említeni azt is, hogy a korábbi vezetők nem neveltek utódokat. Nem foghatunk mindent a televízióra. Melyik település büszkélkedhet ugyanis manapság az új vezetői generációval? Mi lesz, ha a régiek abbahagyják, ki „húzza tovább a szekeret"? Azt hiszem, a mai kor embere sem érzéketlenebb a hasonló programok iránt, amit jó néhány sikeres rendezvény igazol a közelmúltból is. A közönség tudja, hogy egy-egy programra most is érdemes elmenni.

A Pántlika együttes vezetője azt mondja: a jelenről is mindenképpen beszélni kell, a ma is sokat utazó együttesekről, a sok száz vagy ezer gyerekről, akik szívesen és eredményesen dolgoznak.
– Budai Ilona és Krasznai Tamás útját számos hivatásos művész követte az elmúlt években, más-más területen. És rendezvények is vannak szép számmal. Gondoljunk állami ünnepeinkre, az évszakokhoz kötődő rendezvényekre, farsangokra, majálisokra, nosztalgiaaratásokra, búcsúkra, falunapokra, jótékony fellépésekre. Igaz, hogy nincsenek Rábaközi Napok, de vannak rábaközi művészek, gyerekek, fiatalok, idősebbek, civil szervezetek, művészeti iskolák. A múlt erőt ad, a jelen pedig dicséretet érdemel – szögezte le Lengyel Sándor.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elfogadás előtt az idei költségvetés

A bősárkányi képviselő-testület várhatóan a jövő héten alkotja meg rendeletét az önkormányzat idei költségvetéséről. Szalay Imre, a 2202 lélekszámú település polgármestere elmondta: idén az átengedett személyi jövedelemadóval együtt 200 millió forint normatív támogatást kapnak, amely meghaladja azt az összeget, mint amennyit a Bősárkánynál nagyobb települések mondhatnak magukénak Tovább olvasom