Kisalföld logö

2018. 01. 19. péntek - Sára, Márió 3°C | 7°C Még több cikk.

A magyar 1848 egyik első vértanúja

Az 1848–49-es szabadságharc egyik első vértanújáról keres adatokat Szalay Balázs helytörténeti kutató. Az áldozat a csornai Horváth János volt, Bécsben végezték ki, pedig csak vadászni akart fegyvereivel.

Bizonyára kevesen tudják, hogy az 1848–49-es szabadságharc egyik első vértanúja a csornai Horváth János volt. Bécsben végezték ki, 1848. december 7-én. Éppen 165 éve. A csornai gazda haditörvényszék előtt tett tanúvallomása szerint véletlenül volt az osztrák fővárosban és nem vett részt az októberi forradalom eseményeiben.

1848. október 6-án robbant ki a harmadik bécsi forradalom. A forradalmárok magyar segítségre számítottak, de haderőink elkéstek. A császári csapatok így megkezdhették a megtorlást, a letartóztatott személyek elleni eljárásokat a Katonai Központi Vizsgáló Bizottmány folytatta le. Két megyénkbeli, kiszolgált katona is e bizottság elé került, mindkettejüket halálra ítélték. És mindkettejüket Horváth Jánosnak hívták. Egyikük Ságpusztán (ma Győrság) született, őt november 14-én végezték ki.

Szalay Balázs: Csorna szabadságharcos történetének leghíresebb szereplője Kmety György, a győztes tábornok. Kiderült, vértanúja is van a városnak.
Szalay Balázs: Csorna szabadságharcos történetének leghíresebb szereplője Kmety György, a győztes tábornok. Kiderült, vértanúja is van a városnak.

A másik Horváth János csornai volt. Szalay Balázs, a város helytörténetét kutató pedagógus bukkant a nyomára Hermann Róbert Vértanúk könyve című kiadványában.

– A csornai Horváth János 1802-ben született Horváth Pál gazda és Kocsis Erzsébet gyermekeként. Az egyházi anyakönyvbe május 13-án jegyezték be születését, keresztszülei Turi Pál gazda és Király Julianna voltak. Tősgyökeres csornai név valamennyi – mutatta be a szabadságharc egyik első vértanúját Szalay Balázs. – A fiatalember előbb kitanulta a kovácsmesterséget, majd 1824 elején beállt a magyarországi kiegészítésű 48. gyalogezredbe. Érdekesség, hogy az 1839 és 1841 között katonáskodó Petőfi Sándor is ebben az alakulatban volt „zöldhajtókás, sárga pitykés közlegény". Horváth János végül huszonhárom év és nyolc hónap szolgálat után, 1847 októberében rokkantként szerelt le a császári, királyi hadseregből.

Horváth János vallomását az osztrák katonai levéltárban, a bécsi Kriegsarchivban őrzik, így innen, illetve a Hermann Róbert szerkesztette Vértanúk könyvéből ismerhetjük meg a történetét. Kiderült, hogy a forradalom kitörése előtt egy nappal, 1848. október 5-én egy gabonakereskedő kocsisaként érkezett Bécsbe. Két nappal később, amikor azt hallotta, hogy a felkelők által elfoglalt fegyvertárnál fegyvereket osztanak, ő maga is odament. Haditörvényszéki vallomása szerint „nem azzal a szándékkal, hogy uralkodóm ellen küzdjek, miután nyugdíjas rokkantként tőle kaptam a fizetésemet", hanem azért, hogy ha hazatér Magyarországra, az így szerzett fegyverrel vadásszon. Hamarosan szert tett lőszerre és egy hosszú török muskétára is, de a szállásán, egy vendéglő istállójában tartózkodva nem vett részt az eseményekben. Amikor a katonai hatóságok elrendelték a fegyverek beszolgáltatását, nem adta le a nála lévő hadfelszerelést, hanem elrejtette, ahol házkutatás során megtalálták. Három nappal később a városkapitányság fogdájában állították rögtönítélő bíróság elé. Hiába tanúsított azonban bűnbánást, a hadbíróság szándékos fegyverrejtegetés bűne miatt kötél általi halálra ítélte. Mivel a hóhér nem állt rendelkezésre, ezért a csornai születésű Horváth Jánost délután négy órakor lőpor és golyó által végezték ki.

– Horváth kétségkívül vétett az ostromállapot szabályai ellen, de kivégzését az is befolyásolta, hogy a hadbíróság azt feltételezte a magyar, október ötödikén Bécsbe érkezett, kiszolgált katonáról, hogy „minden valószínűség szerint" részt vett az eseményekben. Ez akkor elegendő volt a halálos ítélet kimondásához. Valahol Bécsben tehát százhatvanöt éve nyugszik egy csornai születésű vértanúnk – tette hozzá Szalay Balázs.

Keresi a családot. Szalay Balázs szeretné tudni, élnek-e leszármazottjai, esetleg oldalági rokonai Horváth Jánosnak. Ezért akinek ismerős a vértanú története, keresse meg a szalaybalazs@freemail.hu e-mail címen, vagy a 30/284-1584-es telefonszámon.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az egyesület használhatja Csorna nevét

Két, a mentőkhöz kapcsolódó napirendi pontról is tárgyalt a város képviselő-testülete legutóbbi… Tovább olvasom