Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 19°C Még több cikk.

A Hanság farától a Katalikjáig

A Rábaköz öröksége sorozat újabb kötete kerül az olvasó elé, most Farádról.

A napokban került ki a nyomdából a farádi helytörténész, Horváth Győző legújabb műve, „Farád, a Hanság fara" címmel.

A könyv felöleli a rábaközi település évszázadait a régészeti leletektől Farád írott emlékein és az egyháztörténet helyi érdekességein át a háborúk pusztításáig. Szó esik még az épített örökségről és Farád nevezetes személyeiről is.

– Gombocz Zoltán nyelvész szerint a „Farád" szó a terület földrajzi elhelyezkedésére utal – mondta Horváth Győző. Az egykori Hanság mocsarai majd a falu határáig nyúltak le, tehát a Hanság déli végéről, a mocsárvilág „faráról" nevezhették el a községet.

A település elnevezéséről szól a helyi legenda is: egy sárba ragadt szekeret a lovak nem tudtak elhúzni, így a kocsis a így biztatta a segítőket: „Csak a farát emeld!" Egy másik helyi monda szerint az elnevezés a favágókra utal, akik a fa dőlésekor kiabálva figyelmeztették egymást: fa-(dől)-rád.

A könyv érdekességei közé tartoznak az egykori helyszínek megnevezései is, mint a Bűtös-gunyó, a Hevesi-sarok vagy a Berki-kastíl is.

– Már elődeink is gyakran feltekintettek az égre, az úgynevezett „Katalikja" irányából (alulról jövő szél) esőt hozó felhőkre, máskor a Hany felől söpörte a szél a farádi határt. Így bölcsen tették, akik néhány évtizede erdősávokat ültettek, mellyel megfogják a hanyi homokot – írta Horváth Győző könyvében.  
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kikötő, kenuk, kemence

Fejlesztette Keszeg-ér-parti pihenőhelyét a markotabödögei önkormányzat. Tovább olvasom