Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

A sejk galambjait nálunk nemesítik

Mosonmagyaróvár - Nagy becsben tartott, külföldi „vendégek" érkeztek Nádas Pál mosonmagyaróvári galambász kétemeletes madárházába. A két postagalamb egy kuvaiti sejk tulajdona. Egy keresztezési-nemesítési kísérlet részesei lesznek.

Nádas Pál nyugalmazott rendőr már közel négy évtizede galambászik. E hobbi feleségét, Évát is „megfertőzte".

– A kuvaiti és tajvani milliárdosok akár százmilliókat is kifizetnek egy világ- vagy olimpiai bajnok postagalambért. A kuvaiti galambok, ha nem is eredményesek, annál strapabíróbbak.

Jól viselik az akár 60 fokos hőmérséklet-ingadozást is ezek a galambok – magyarázza a mosonmagyaróvári galambász, akinek eredményeiről kupák tucatja árulkodik a házban. Így szívesen látott vendég lett a galambházban a két, az arab királyságból szerdán érkezett szárnyas, akiknek egy kuvaiti sejk a gazdájuk. Az arab törzsfő unokaöccse, All Fallah Abdul ugyancsak megszállottként gondoskodik a különös tájékozódási képességgel megáldott madarakról. Bárdos István, a Magyar Postagalamb Szövetség elnöke, nemzetközi alelnök közvetítésével  utaztak a szárnyasok a Lajta-parti „madárszállodába", s velük együtt még norvég, belga és dán társak is. A skandináv madár kiváló hosszú távú repülő, a két belga pedig neves galambászoktól származik. Belgiumban komoly hagyományai vannak  a postagalambászatnak, milliókat keresnek a gazdák a versenyeken. Például  Andre Litaer milliárdos már három Rolls-Royce-szal gazdagodott galambjai fürgesége által.

A Nádas-galambházban az irányított párválasztást követően már egymásra találtak a vendégek. Várhatóan 25–30 kis utód kerülhet ki a fészkekből, ebből három-négyet kereszteznek az ugyancsak jó tulajdonságokkal bíró magyar galambokkal.

Nádas Pál a nagy értékű kuvaiti galambbal.
Nádas Pál a nagy értékű kuvaiti galambbal.

A madarakkal való eredményes törődés teljes embert igényel. Nem csoda hát, hogy a házaspár nyaralni sem tudott elmenni harminc éve. Most ugyan még kevésbé sűrű a napi program, azonban a nyári versenyidőszakban reggel 7-től este 7-ig akad tennivaló. A galambok reggeli tornája alatt a gazdák elvégzik az alapos takarítást, fertőtlenítést, s mire hazaérnek, már ánizs-, mentol- és eukaliptuszillat lengi be a kétemeletes „társasházat". Ez  jót tesz a légutaknak.

A madárház lakóira évente félmillió forintot is költenek, a takarmány mellett védőoltásra, rovarirtó szerre, vitaminokra.

Az egészségük megőrzésének alapja a napi ötszöri ivóvízcsere, illetve a heti egyszeri fürdetés.

A jó karbantartásra szükség is van, hiszen versenyek idején száz kilométereket tesznek meg hazáig. Nádasék aggódva várják ilyenkor haza a galambokat: az időjárás viszontagságai, de a ragadozó madarak is veszélyt jelentenek.

– Egy világbajnokságot és két olimpiát megjárt galambom is eltűnt már így – panaszolja a galambász, aki még hozzáteszi: pontosan tudni GPS segítségével, mekkora távot tesznek meg  80–100 kilométeres sebességgel repülve. Például Prága és az udvaruk között 315 kilométert és 327 métert repülnek, Brüsszel viszont tőlük 993 kilométerre és 510 méterre fekszik.

Sinti, a gondos házőrző a betolakodó madarakat elűzi a már ismert postagalambok mellől, sőt, azt is megengedi, hogy a hátára üljenek. A nagy becsben tartott vendégek biztonságban érezhetik magukat a mozgékony pitbull mellett.

Olvasóink írták

  • 3. pidali 2009. július 08. 19:36
    „moderálva”
  • 2. Mérnök 2009. március 09. 22:09
    „Ez az ember még galambászik!??? Hát hol az etika, a sport iránti alázat?
    Mondjuk ahogy "eljött" annak idején a rendőrségtől, egyáltalán nem csodálkozom a galambász sportban véghezvitt húzásain!”
  • 1. pampus 2009. március 06. 19:49
    „No ezek már marabusul ,is tudnak turbékolni!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Élet Mosonban

A február 27-én megnyílt „Élet Mosonban a XIX–XX. századi levéltári források tükrében"… Tovább olvasom