Kisalföld logö

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 6°C Még több cikk.

A mártír lelkipásztor emlékére avattak táblát

Mosonmagyaróvár - Gulyás Lajost sohasem hagyta érintetlenül népe, hazája, egyháza sorsa - tolmácsolta Szabó Miklós polgármester dr. Ladányi Sándor egyetemi tanár, egyháztörténész emlékező szavait azon az ünnepségen, melynek keretében felavatták a mártír lelkipásztor tiszteletére emelt táblát a róla nemrég elnevezett utcában.
Az 1956-os forradalom mártírjai között több egyházi személyt is találunk, köztük Gulyás Lajost, akit 1957 februárjában, 39. születésnapját követően, szervezkedés vezetése és gyilkosság hamis vádjával első fokon, majd decemberben másodfokon halálra ítéltek - és teljesen koholt vádak alapján - ki is végeztek. A református lelkész szálka volt a rezsim szemében, így igyekeztek mielőbb megszabadulni a "klerikális reakciós alaktól".

A róla nemrég elnevezett utcában, a Bolyai iskola falán elhelyezett tábla pénteki avatóján elhangzott Böröndi Lajos emlékező verse, majd Szabó Miklós dr. Ladányi Sándor egyháztörténész, egyetemi tanár szavaival elevenítette fel az egyházi személy életpályáját.

Szabó Miklós polgármester és Lentulai Attila esperes avatta fel a Gulyás Lajos emlérére állított táblát .


Gulyás Lajos 1918-ban született Kisújfaluban - a mai Szlovákia területén, Érsekújváron érettségizett és teológiai tanulmányait a losonci református teológiai szemináriumban kezdte, Pápán folytatta. A második világháború után a Független Kisgazda, Földmunkás Párt soraiban kapcsolódott be a politikai életbe pótképviselőként, aztán behívott országgyűlései képviselőként. Baloldalról számos támadás érte, népbírósági eljárásban és rendőri felügyelet alá helyezésben is volt része, így 1948 augusztusában lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról. 1948 májusától Levélen lesz segédlelkész, majd a gyülekezet lelkipásztorává választották (itt szolgált egészen letartóztatásáig).

A szabadságharc alatt a mosonmagyaróvári határőrlaktanya előtt 52 halálos áldozatot követelő és 86 sebesületet produkáló sortűz után Gulyás Lajos a helyszínre sietett. Ott egy Máté nevű határőr főhadnagyot sikerült megmentenie a lincseléstől, aki arra intette, hogy meneküljön, amíg a határ nyitva, de Gulyás Lajos ártatlansága tudatában ezt nem tette. A forradalmat követően tagja lett a járási nemzeti tanácsnak, majd a tanács végrehajtó bizottságának. 1957-ben szervezkedés vezetése és gyilkosság hamis vádjával halálra ítélték, majd koholt vádak alapján 1957. december 31-én kivégezték.

A Bartha László által készített emléktáblát Lentulai Attila esperes és Szabó Miklós polgármester leplezték le.

Olvasóink írták

  • 1. Soós Szilárd 2008. január 20. 02:10
    „A képen Dr. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, tatai református lelkipásztor látszik.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Feldúlta a lakást, ezért fejbe verték

Mosonmagyaróvár - Féltékenységből szétverte volt élettársa lakását egy hédervári férfi, aki ezért… Tovább olvasom