Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Csak sovány másszon a dóm tornyába

Nem csoda, hogy a franciák és a németek olyan hosszú időn át harcoltak érte, hol ide, hol oda csatolták. Nem főváros, mégis számos nemzetközi intézmény székhelye, három egyeteme van. Többször innen indult a Tour de France, az író embernek pedig azért szívéhez közeli, mert itt gondolta ki Gutenberg a nyomdagépet. A Franciaország ötszögének észak-keleti sarkában található Strasbourgot akár egy nap alatt megcsodálhatjuk békaperspektívából, hajóról és a magasból.
Utópisztikus állomás, illatos villamos

Mintha egy ufó szállt volna le a vasútállomásra és légpárnaként rátelepedett, úgy néz ki a strasbourgi főpályaudvar. Óriási modern átlátszó búra alá rejtették ugyanis régies épületét, ami alól az átsejlik és azért is megcsodálható mindkettő, az ódon és az új forma is, mert a két réteg közötti tér kellemes váróterem tulajdonképpen. Persze a fiatalok nyáron inkább a vasútállomás előtti szállodák félkaréjával övezett nagy zöld területen a fűben fekszenek bőröndjeik mellett a csatlakozásra várva. A tapasztalatok szerint itt ez tűnik a csomagmegőrzés egyetlen biztonságos módjának.


Megyénkből Strasbourgba vonattal is könnyű eljutni, s egészen olcsó is lehet a jegy, ha jó előre megvesszük. Bécsből este indul és reggelre célba ér a mindennapos járat tíz óra alatt. Nem muszáj hálókocsiba jegyet váltani, az ülőhelyes részen csúsztathatók az ülések. Ha legalább ketten utazunk együtt, akkor azokon elfeküdhetünk. Persze ha ezt először tesszük és nem vagyunk ebben rutinosak, akkor érdemes az utazó diákoktól ellesni azt a pozíció, ami a legkényelmesebb.


A strasbourgi pályaudvaron sokan automatából vesznek jegyet a továbbutazáshoz, úgy, hogy egy furcsa nagy gombot gyorsan tekergetnek. Ám aki külföldiként az idegen nyelvű feliratok miatt nem mer erre vállalkozni, azt szívélyesen angolul is kiszolgálják a külön irodában található jegypénztárban. Külön ügyfélpult van a sietős utazóknak és az elővétel iránt érdeklődőknek. Érdemes a diákkedvezményeket firtatni. S bár a retúrjegy nem olcsóbb, viszont ha egyben vesszük meg az átszállásokra vonatkozó jegyet, az igen.


Na, persze mielőtt továbbmennénk, nézzünk körül a jól kiismerhető városban. A főpályaudvar alsó szintjén villamosra szállhatunk, ami amíg a föld fölé nem vezet útja, metrónak tűnik. A strasbourgi villamosnak hatalmas oldalra csúszó ajtóit, utópisztikus alakját, hangtalan suhanását szokták méltatni. Ám szintén feltűnő, hogy milyen illatosak az azon utazóktól. Nem hiába emlegetik gyakran együtt a parfümöt és a franciákat. Másrészt mintha ebben a városban mindig mindenki nyugodt lenne. A tágas villamosra kétkerekűvel is felszállnak az emberek, van olyan hely, ahol így is elférnek. A legtöbb kerékpáros persze azért az utcákon teker. Látni szalmakalapos öreget szájában pipával, biciklikosarában bagettel és menedzsert is öltönyben, a kerék sárvédőjéhez rögzített aktatáskával.

Sörgyártók favázas házakban

Az 1988 óta a világörökség részét képező történelmi városmag, a Grand Ile, az Ill folyócska szigetén terül el – Strasbourg legfontosabb látványossága. Ezt a városrészt a gótikus stílusban épült egytornyú katedrális uralja, Európa legmagasabb középkori épülete száznegyvenkét méteres magassággal. A vörös vogézeki homokkőből készült dómot kétszázötven éven keresztül építtettek, s a XIX. századig a kereszténység legmagasabb temploma volt. Stendhalt megdöbbentette monumentalitása, Goethe nem tudott betelni szépségével.


A turista mindenképp másszon fel tornyába, ha hosszasan vezet is felfelé a csigalépcső. S soványsága mércéje lehet, hogy a közbe eső folyosókon könnyen átfér-e. De a látvány fentről mindenkit légiessé tesz.
Tehát a katedrális biztosítja a madár szemszögét, a békaperspektívát pedig az oldalától induló minitram, a kis turistáknak szánt villamosbusz. Végigvisz többek közt a Grande Ile sarkán, ahol az Ill folyó számos kis csatornába fut szét, az apró francia negyeden, a Petit France-on. Főleg a jellegzetes elzászi fagerendás házak miatt érdemes rá felszállni, ám a modernebb épületek is azok formáit idézik.


A minitramról bátran felfelé bámulhatunk, nem sodor el a turistaáradat, nem megyünk neki az ajándékárusok állványainak, bár a kisbusz csak nyugdíjastempóban halad és a benne ülő maga is látványossággá válik. Kissé kínos érzés is, hogy amikor elindul, olyan nehézkesen gördül a macskaköveken, hogy az arra sétálók bátran lehagyják, s azt hiszi az ember, nem fogja elbírni az utasok súlyát. Ám aztán belendül és ügyesen manőverezik a szűk utcácskákon is, majdnem elsodorva a kávézók teraszainak napernyőit, asztalait. Igaz, nemcsak ott áll meg, ahol idegenforgalmi szempontból indokolt, hanem ott is, ahol a sofőr meglátja ismerősét és röviden szóba elegyedik vele. Eközben érdemes a sörözők frappáns elnevezéseit figyelni, a Sörakadémia még nem is a legfantáziadúsabb, de hát Elzász Franciaország legjelentősebb sörgyártó vidéke.


A „henger", mint háttér

A városban több európai közösségi intézménynek is van székhelye, a legjellegzetesebb épület az Európai Parlament. Könnyű közelébe kivillamosozni a városközpontból, de aki többet akar a „henger" előtti fotózkodásnál, annak turistahajóra kell szállnia vagy jó előre az interneten csoportos vezetett látgatásra kell jelentkeznie. Viszont a látnivalók közt nem megemlített hatalmas bevásárlóközpont, a vasútállomástól egy megállóra található Les Halles, (ejtsd: lé all) is jó fél napos programot jelenthet divatmániásoknak.
Strasbourg az utak városa a Vogézek és a Jura közötti átjáró keleti kapujában, Franciaország keleti határán, ahol az Ill folyó a Rajnába torkollik. Az Elzászi régió és Alsó-Rajna megye székhelye. Jelentős ipara és csak egy híd választja el a német Kehltől.

Gólyaárusítás

A farkatlan gólya Elzász jelképe. Árusítják is lépten nyomon minden méretben szuvenírként. Sőt többféle gyermekáldáshoz kötődő szimbolikus holmit, bébidresszet, partedlit is. Sokan épp ezért nem is vesznek gólyát, mert hát a családba már újabb jövevény érkezését nem akarják jósolni. Viszont a plüssgólyák nagyon aranyosak és legenda kapcsolódik hozzájuk, mely szerint Elzászból hajdan minden évben elvándoroltak a gólyák – ami nem csoda –, de egyre kevesebb tért vissza. Mire az elzásziak elhatározták, inkább etetik-itatják őket egész télen és levágták a gólyák farkát, hogy náluk maradjanak, templomtornyaikon, házak kéményein.

Több Miasszonyunk templom

A Notre-Dame-ról, ami magyarul Miasszonyunknak fordítható, mindenkinek a híres párizsi templom jut eszébe. Ezen a néven azonban francia nyelvterületen több templom, székesegyház, földrajzi név, azok valamelyikéhez kapcsolódó irodalmi, művészeti alkotás ismert. Strasbourg katedrálisának neve is Notre-Dame.

Névmagyarázó

A város neve a Strateburgum elnevezésből ered, ami annyit jelent, hogy az utak városa, mivel stratégiailag fontos helyen fekszik a Rajna nyugati partján. Időszámításunk első századában Drusus római hadvezér egy katonai erődítményt hozott itt létre, amelyet Argentoratumnak nevezett el a korábbi kelta település, Argentorate neve nyomán. Germania superior, Felső-germánia provinciának fontos katonai erődítménye volt. A római időkben a várostól északra húzódott a limes.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ízvilág: Korea – férfierő kutyahúsból

Ahogy a házastárs, egy-egy vidék is lakva mutatja meg igazi arcát, ezért legjobb a tájakat a helyi… Tovább olvasom