Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 11°C | 21°C Még több cikk.

Tíz éve vizsgáztatják a természetgyógyászokat

Tíz éve lépett életbe a népjóléti minisztérium rendelete, amely képzettséghez köti a természetgyógyászati tevékenység gyakorlását. Csak Győrben azóta mintegy 150 természetgyógyász hagyta el az iskolapadot.

Mindannyian jól emlékszünk a kilencvenes évekre, amikor a köztudatban sokszor egy kalap alatt szerepelt az akupunktúra az isteni energiákkal gyógyító imádsággal, a méregtelenítés a tenyérjóslással és így tovább. A káosz és a magukat nyíltan hirdető kuruzslók miatt a természetgyógyászat megosztotta a közvéleményt, ezért maguk az érintettek is örömmel üdvözölték – nyilván fenntartásokkal együtt – a rendeletet, amely képzettséghez köti a tevékenység gyakorlását. Hogy mennyit haladtunk előre, jelzi, hogy ma a valaha sokak által csak lekuruzslózott természetgyógyásznak az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) – a minisztérium egyik háttérintézete – előtt kell vizsgát tenni, s a végzettek a Semmelweis-egyetemen mondják el az esküt.

E téren egyébként Észak-Dunántúl legnagyobb képzési helye Győrben működik, s az iskola szinte egyidős a rendelettel. Grósz Emil, a „Metamorfózis" igazgatója elmondta: 1997 óta körülbelül 150 természetgyógyász hagyta el az iskolapadot, a legtöbben húsz és negyven év közöttiek. A jogszabály megkérdőjelezhető pontja egyébként, hogy középiskolai végzettséghez köti a képzés megkezdését, bár Grósz Emil szerint e képesség terén nem fontos különbséget tenni egy szakközepes és egy szakmunkás között.

A képzés három félévből áll, az ETI egy írásbeli és egy szóbeli vizsgát ír elő, s hogy a megszerzett tudás mennyire tanárfüggő, azt mutatja, hogy csupán két vaskos könyvet írnak elő kötelezően és egységesen. A hallgatók tíz tantárgyból szereznek alapismeretet, majd választhatnak szakirányt az életmód, a masszázs, a reflexológia, az akupresszúra, a kineziológia, a bioenergetika, a fitoterápia, a szemtréning, a fülakupunktúra és a hidroterápia között.

Grósz Emil szerint saját városában, Győrött 30 és 50 közé tehető a hivatásos természetgyógyászok száma, de a végzetteké valószínűleg a 100-at is eléri. Az oktató úgy véli, a rendelet jótékony hatással volt a szakmára, ami pedig a kuruzslókat illeti, mindig is lesznek, viszont a jogszabálynak köszönhetően kevésbé nyíltan hirdetik magukat. Amire viszont a képzés nem alkalmas: az emberi gyengeségek kiszűrése, jellemző természetgyógyász-betegség például az „Isten-tudat" – arra mondják, ha valaki úgymond mennybe megy saját gyógyászati sikerétől.
Míg Grósz Emil szerint a tíz év alatt kisebb lett a rés az orvosok és a természetgyógyászok között, a háziorvos- és magánbelgyógyászként praktizáló dr. Szabó Ibolya úgy látja: éppolyan elutasítóak ma is a nyugati orvoslás gyakorlói a természetgyógyászokkal szemben. Dr. Szabó Ibolya a kettő között foglal helyet, mivel nemrég tanulta ki a kínai orvoslás terén is felsőfokú képzettséget szerzett. Mint vallja, a kétfajta gyógyítási módot nem szabadna egymással szembehelyezni, mivel mindegyiknek megvan a maga helye. Jó példa erre a daganatos megbetegedés, amelynek megszüntetése egyértelműen a nyugati orvoslás hatáskörébe tartozik, viszont a kezelés mellékhatásainak csökkentésére és az immunerősítésre igen alkalmas a kínai gyógymód.

Laczó Balázs

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kerékpárral biztonságért, barátságért

Győrszentiván - A nemrég megalakult MiNők Győrszentiván Egyesület szombaton tartotta első… Tovább olvasom