Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

Simon Róbert Balázs a Rába-részvényekről és a pénzügyekről

Győr - „Nem támogatok olyan törekvést, amely az önkormányzati vagyon privatizációjának lehetőségét bármilyen formában felvetheti" – jelentette ki a városi cégek vagyonkezelő holdingba szervezéséről Simon Róbert Balázs győri alpolgármester.
– Mivel magyarázza, hogy a Medián közvélemény-kutató intézet által a Kisalföld kérésére készített októberi felmérés szerint a három győri alpolgármester közül ön a legkevésbé ismert és a legkevésbé népszerű?

– Egy éve vagyok a politikában, van még időm. Az ismertségem azért lehet alacsony, mert az általam felügyelt területeken főleg megszorítások idején nehéz pozitív szerepben feltűnni. Másrészt ezeknek az egyébként stratégiailag fontos szakterületeknek a tevékenysége kevésbé zajlik a nyilvánosság előtt, noha mindhárom osztály Győr érdekeit képviselve hatékonyan segíti a városvezetést és a közgyűlést. Az osztályvezetők és a munkatársak szakmai munkájával elégedett vagyok.

– Elképzelhető, ismertsége nagy részét annak köszönheti, hogy a Kisalföld címlapjára került, amikor Balogh József volt polgármester obszcén szavakat vágott a fejéhez a függetlenség napja alkalmából rendezett ünnepségen mondott beszéde miatt. Hogy emlékszik vissza erre?

– Higgadt, nyugodt habitusú ember vagyok. Egy baloldali barátom azt mondta, én úriember módjára viselkedtem.

Simon Róbert Balázs alpolgármester: Hosszabb távon gondolkodom, hogy több cikluson keresztül tudjak Győrért és választókerületemért, Szabadhegyért és Kismegyerért tevékenykedni. Fotó: Bertleff András

– A városvezetés egy évét sokszor nem éppen a higgadtság, hanem a pengeváltások jellemezték. Önnek milyen a kapcsolata Borkai Zsolt polgármesterrel?

– Korábban valóban volt nézetkülönbség köztünk, de az utóbbi hónapokban már nincs. Borkai Zsolt kért fel, hogy legyek az egyik alpolgármestere, az a feladatom, hogy segítsem a munkáját. Kiváló munkakapcsolat alakult ki közöttünk, mindketten csapatjátékosok vagyunk. Kérdezi a véleményemet, és én mindig őszintén elmondom. Úgy érzem, hogy az új városvezetés összességében új lendületet adott Győrnek. Egyébként középiskolás korom óta készültem közéleti pályára, persze nem gondoltam volna, hogy harminchat évesen rögtön alpolgármesterként kezdek. Hosszabb távon gondolkodom, hogy több cikluson keresztül tudjak Győrért és választókerületemért, Szabadhegyért és Kismegyerért tevékenykedni. Ehhez biztosítja a családi hátterem az erőt és a hitet.

– Beszéljünk az egyik ön által felügyelt területről. Építményadóból a tavalyinál hatvanmillió forinttal kevesebbet, iparűzési adóból ugyanúgy hétmilliárd forintot terveztek a költségvetésbe. Mit tapasztal: stagnál a győri gazdaság?

– A korábbi évekkel ellentétben nem terveztük túl az adóbevételeket, és jelenleg úgy tűnik, hogy várakozásaink teljesülni fognak. A győri gazdaság nem stagnál, növekedést érzékelek.

– Hogyan kalkulálnak: az Audi mikortól fizet iparűzési adót, és mennyit?

– Azzal számolunk, hogy jövő tavasztól. Több milliárd forintról van szó. Abban reménykedünk, hogy a vállalat és a kormány között nem születik olyan megállapodás, aminek hatására a pénz vagy annak egy része mégsem hozzánk kerül.

– Ezt talált pénzként kezelik majd?

– Számos fejlesztést szeretnénk elkezdeni, megvalósítani saját erőből vagy európai uniós támogatással ebben a ciklusban. Ezek közé tartozik a Széchenyi tér felújítása, a marcalvárosi uszoda megépítése, a Káptalandomb-projekt, Újváros rehabilitációjának elindítása, a Sziget és Révfalu közötti híd, a közlekedési fejlesztések, ezen belül a lakóutca-rekonstrukciós program, a panellakások fűtéskorszerűsítése. Az Audi adója ezen beruházásokhoz járulhat hozzá.

– A büdzsében 1,2 milliárdos bevételt terveztek be ingatlaneladásból, a piac viszont köztudottan kevésbé pezseg mostanság. Teljesítik a tervet?

– Sokan tapasztalhatták, hogy idén egy 55 négyzetméteres panellakást is nehéz eladni. Eddig négyszázmillió forint folyt be sok kisebb tételből, valamint a Bécsi kapu tér 1–3. 192 millió forintos értékesítéséből. Hátravan még számos licit, eladnánk például a Praktiker barkácsáruház, valamint a Győr Plaza mellett lévő területeket, amelyekért egyenként is kétszázmillió forint feletti összeget várunk.

– Egyre többet hallani arról, hogy a városi cégeket vagyonkezelő holdingba szervezik. Támogatja ezt az elképzelést?

– Önkormányzati cégeink jelenlegi társasági formájukban jól működnek, ezért egy ilyen elképzelést szakmailag nagyon részletesen elő kell készíteni, és alapos gazdasági számításokat kell elvégezni. Egy biztos: városvezetőként, egyben Győr vagyonáért felelősséggel tartozó emberként nem támogatok olyan törekvést, amely az önkormányzati vagyon privatizációjának lehetőségét bármilyen formában felvetheti.

– A vagyongazdálkodás speciális esete volt a város tulajdonában lévő Rába-részvények eladása. A városháza és az MSZP sikerként kommunikálta a tranzakciót, de például a Napi Gazdaság napilap és az Index internetes portál is úgy vélte: a város több százmillió forintot bukott az üzleten. Nem lehetett volna az éppen aktuális piaci árhoz közelebbi értéken értékesíteni a pakettet?

– Nem értek egyet a bírálókkal. Ilyen nagy részvénycsomag eladása esetén természetes, hogy nem az éppen aktuális napi áron köttetik meg az üzlet. Amikor a közgyűlés tavasszal döntött az értékesítésről, a Rába-részvény 1546 forinton állt, és végül 2150 forintért váltunk meg a papíroktól. Úgy értékelem, hogy a lehető legkisebb kockázat mellett jó üzletet kötöttünk.

– A vevő, a KBC ugyanakkor sajtóértesülések szerint azonnal eladta a pakettet, és több százmillió forintot keresett rajta.

– Nem tudom, igaz-e a hír. Mi ezzel nem foglalkozunk.

– Hol van most a kétmilliárdos summa?

– Bankbetétben, az év végéig a legjobb ajánlatot adó pénzintézetnél kötöttük le. Jövő évi beruházásoknál használjuk fel.

– Köztudott, hogy meglehetősen takarékosra tervezték a város idei büdzséjét. Hozzák a számokat?

– Igen. Kétségtelen, hogy a következetes és szigorú gazdasági szemlélet jellemezte az idei költségvetést. Az intézményhálózat működtetése – amely a bevételek kétharmadát emészti fel – zökkenőmentes volt. A már megkezdett vagy előkészített beruházásokat végre tudjuk hajtani. A tervezéskor a város magas adóerő-képessége miatti 952 milliós – azóta csaknem másfél milliárdosra hízott – állami lefölözésen túl nehézséget jelentett, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó része tízről nyolc százalékra csökkent, ami 360 millió forint kiesését jelentette. Az állami normatív hozzájárulások reálértéken csökkentek. Fontos, hogy új hitelkeretet nem nyitottunk, a régiekből pedig idén még hárommilliárd forint felhasználható.

– Az országos költségvetés tervezete szerint 2008 az önkormányzatok számára nem lesz fáklyás felvonulás. Mire számít Győr esetében?

– Továbbra is takarékosságra törekszünk, miután a központi normatívák jövőre sem nőnek és az adóerőképesség-elvonás is megmarad. Kritikus pontot jelenthetnek az esetleges közalkalmazotti és köztisztviselői bérpolitikai intézkedések is.

– Nem tart attól, hogy a győri helyiadó-bevétel meglódulása miatt nehéz lesz megmagyarázni, miért kell összehúzni a nadrágszíjat?

– De igen. Részben emiatt akarunk változtatni intézményeink finanszírozásán. Az idei költségvetésben annyi pénzt terveztünk számukra, mint tavaly, s már látható, hogy tíz-húsz százalékkal túllépik a keretüket. Jövőre nagyobb összeget kapnának, de abból pótelőirányzat nélkül ki kellene jönniük.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Börtönt a feketemunkáért?

Európai Unió - Magyarországon általában megengedőbbek az emberek a feketegazdasággal szemben, mint az Európai Unióban. Tovább olvasom