Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Hibák a városvezetés számításaiban?

A bezárásra ítéltek listáján lévő győri Rejtő Sándor Gimnázium és Szakképző Iskola szerint a demográfiai adatok egyáltalán nem indokolják a középiskolákat érintő tervezett intézkedéseket. Az intézmény Kisalföldhöz eljuttatott anyagának szerkesztett, rövidített változatát közöljük.
„ A győri közoktatási intézmények racionalizálásának egyik fő indokaként a demográfiai helyzetet említették a város vezetői. Arról beszéltek, hogy a győri általános iskolákban végbemenő folyamat természetszerűleg el fogja érni a középiskolákat is, ezért kell bezárni a Petz Aladár Egészségügyi Szakközépiskolát és a Rejtő Sándor Gimnázium és Szakképző Iskolát. A Kisalföldben február 6-án meg is jelent egy olyan grafikon, amely a középiskolások számának várható alakulását mutatta. A grafikon jövőre vonatkozó adatai- nak kritikája előtt érdemes megvizsgálni a múltat.
A továbbiakban a nagyon prózai számokban kifejezhető tények játszanak fontos szerepet, valamint a belőlük adódó következtetések. A grafikonnak az 1988 és 2002 közötti időszakra vonatkozó adatai tények. Tény például, hogy 1988-ban 8571 középiskolás korú, állandó győri lakos fiatalt tartottak nyilván a városban, s ugyanebben az évben 12.188 diák járt összesen a város középiskoláiba. Egyszerűen kiszámítható, hogy ebben az esztendőben 3617 nem győri diák járt ugyanezekbe az iskolákba. Az arány ekkor 70 százalék–30 százalék a győriek javára. 1991-ig még nőtt is a győri tanulók aránya (75 százalék–25 százalék), ettől az évtől kezdve azonban fokozatosan csökkenni kezdett. 1997-ben a győriek és vidékiek aránya kiegyenlítődött, majd a folyamat 2002-ben már 44–56-os arányt ért el.
A középiskolások összlétszáma 1993-ban volt a legmagasabb, 14.363-an tanultak ekkor a város iskoláiban. A következő években csökkent a létszám, de egy év (2000) kivételével 13 ezer feletti létszámokat mutatnak az adatok. Bármennyire csökkent tehát a győriek aránya, a vidékiek növekvő hányada ellensúlyozta ezt, többé-kevésbé állandóvá téve a létszámot. Miért történt ez így? Nyilvánvalóan azért, mert a középiskolák igazgatói megtehetik, hogy az egyre csökkenő arányban jelentkező győri tanulók mellett egyre több vidéki diákot vesznek fel. Mindezek alapján megállapítható, hogy az elmúlt 14 évben bármilyen meredeken csökkent is a győri diákok száma a város középiskoláiban, a középiskolások összlétszáma távolról sem csökkent ugyanilyen mértékben.

A számítási módszer problémái

A városvezetés számítási módszerével kapcsolatban legalább két probléma fogalmazható meg. Az egyik az, hogy mindössze négy év adataiból indult ki a számítás. Természetesen fontosak ezek is, ahhoz azonban négy év túl rövid időszak, hogy tizennégy év várható adatainak kiszámításához kiindulásként felhasználható legyen. A másik súlyos hiba az átlag alkalmazása. Két példa annak illusztrálására, hogy mennyire torz eredményeket hozhat az átlagszámítás. Átlagszámítással megállapítható, hogy 1988 és 2002 között az összes Győrben tanuló középiskolás 58 százaléka győri és 42 százaléka vidéki(!). Szintén átlagszámítással juthatunk el ahhoz az eredményhez, amely szerint 1988 és 2002 között átlagban 1,37 százalékkal nőtt(!) a középiskolá-

sok száma Győrben. A fenti hibák oka az, hogy az átlagszámítás nem érzékeny a tendenciákra.

Nő a születések száma

Megállapítható, hogy az önkormányzat nem kellő körültekintéssel jár el, ha ezekből a nyilvánvalóan irreális eredményeket hozó számításokból kiindulva készül középiskolákat bezárni. Ha már a demográfiai helyzet az egyik fő érv a bezárások mellett, akkor érdemes megfontolni a következőket. Az 1990-es évek első felében volt a legmagasabb a középiskolások száma Győrött (1991 és 1994 között évente több mint 14 ezer, ebből körülbelül 9 ezer győri). Az a generáció járt ekkor középiskolába, amely az 1970-es évek közepén született. Ez a generáció ma húszas éveinek közepén, második felében jár, azaz abban a korban van, amikor általában gyermek(ek)et vállalnak a családok. Várható, hogy egy nagy létszámú korcsoport utódai is többen lesznek, mint a megelőző években születettek. Ennek egyébként vannak is jelei: az 1998-as mélypont óta ugyanis 1999-től 2002-ig nő a születések száma Győrben, ennek következménye az, hogy 2013 u tán várhatóan emelkedik a győri állandó lakos középiskolások száma.
Vannak-e valódi érvek tehát, ha a demográfiai helyzetet tekintjük? Amellett mindenképpen, hogy nem szabad bezárni egyetlen középiskolát sem, ha Győr méltó akar lenni a megye- és régióközpont megtisztelő címre. Természetesen bármennyi iskolát be lehet zárni, ha ez az önkormányzat akarata, ekkor viszont feltehetjük azt a kérdést, hogy valóban a köz érdekeit szolgálja-e egy ilyen intézkedés, valóban a köz szolgálatát tekinti-e feladatának az a köz akaratából felállt testület, amelyet önkormányzatnak hívnak."

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A legjobbak versenyeztek

Húsz versenyző az ország tizenhárom városából érkezett hétfőn Győrbe, hogy bemutassa elméleti és… Tovább olvasom