Kisalföld logö

2017. 11. 25. szombat - Katalin 4°C | 14°C Még több cikk.

Hat hónappal a vörösziszap után: mi lesz Marcallal?

Fél évvel a katasztrófa után még mindig tisztázatlan a Marcal sorsa - állítja a WWF Magyarország.

Hat hónappal a tragédia után még mindig nincs előrelépés a vörösiszap katasztrófa sújtotta övezet élővilágának rehabilitációjában.

A WWF rendszerszemléletű megoldásokat sürget a lúgos iszap által elöntött területek újjáélesztése során, továbbá a Marcal komplex rehabilitációjának megkezdésére hívja fel a figyelmet.

Mindez nem csak az ökológiai egyensúly érdekében fontos, hiszen a megfelelő intézkedések elmulasztásának gazdasági vonatkozásai is vannak a helyi életközösségre nézve.

Hat hónappal ezelőtt szakadt át az ajkai timföldgyár tízes tározójának gátja, amelyből kiáramló erősen lúgos vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet.


Marcal folyó, Rábaszentmiklósnál szórják a gipszet. Fotók tavaly őszről.


A tíz ember életét követelő példátlan ipari katasztrófában több száz család veszítette el otthonát és jelentősen károsodott a terület élővilága.

Helyi gazdák bevallása szerint a tavaly októberben kiömlött több mint egymillió köbméter vörösiszap a legjobb termőföldjeiket öntötte el és tette alkalmatlanná bármilyen élelmiszernövény termesztésére.

Az érintett mintegy 750 hektáros területen jelenleg is fejtik le az átlúgosodott felső rétegeket és szállítják vissza a Mal Zrt. tározójába.

Az eredeti tervekkel ellenétben azonban a friss talaj odahordására már nincs forrás, ezért teljes talajcsere nem történik.

Időközben Szászországból érkezett szakértők megállapították, hogy a lúg mostanra elszivárgott a talajból. A korábbi termőföldeken így most fás és lágyszárú energianövények termesztését tervezik, biogáz illetve biomassza előállítása céljából.

A WWF azt javasolja, hogy a természeti adottságoknak megfelelő, változatos, a helyi gazdálkodói környezetnek is megfelelő hasznosítást részesítsük előnyben.

A lágyszárú növényeket mellőzve inkább őshonos fásszárú növényekkel telepítsék be a területet, alkalmazva a rendszerszemléletet.

Ennek részeként a vízfolyások közelében nagyobb teret kellene biztosítani a levonuló víztömegnek, vagyis a hullámtér bővítése a gazdasági és ökológiai szempontok alapján elengedhetetlen.

A lúgos iszap a környéken lévő édesvizeket sem kímélte. A Torna patak és a Marcal élővilága szinte teljesen megsemmisült.

Októberben a WWF szorgalmazta, hogy a helyreállítások során ne a baleset előtti szabályozott állapotot állítsák vissza, hanem igyekezzenek figyelembe venni az ökológiai szempontokat és az eredeti természetes állapot visszaállítására törekedjenek.

A helyi gazdálkodásra nézve is ez lenne a fenntarthatófejlődés útja. Ezt támasztja alá az 1998-as spanyolországi zagytározó katasztrófánál
alkalmazottmegoldások eredménye is.

A WWF tavaly októberben a spanyolországi példa rehabilitációs tapasztalatait megosztotta a városvezetőkkel, valamint a WWF erre vonatkozó külföldi szakértői segítségét fel is ajánlotta kormányunknak.

A példa követésére akkor kormányzati akarat is volt, de átfogó konkrét rehabilitációs terv azóta sem született a folyóra vonatkozóan.

A WWF javasolja, hogy mihamarabb szülessen meg a rehabilitációs terv, továbbá kezdődjenek meg a munkálatok.

"A Marcalt vezessék vissza a régi lápvilágába, kanyargós sekély medret kialakítva segítsék elő, hogy a víz szétterülhessen a hullámtérben.

A nagyobb befogadóképességű hullámterek elősegítik a visszapótlódást, és fokozzák a megújulás képességét, ami elengedhetetlen feltétele az élővilág rehabilitációjának" - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.

A katasztrófa után azonban nemcsak a természet rehabilitációja elengedhetetlen. A szabályozás megfelelő szigorítása nélkül sajnos a meddőhányók és a zagytározók kockázatot jelentenek Európa számos országában.

"Magyarország mellett Bulgária és Románia tározói is aggodalomra adnak okot. A tavaly októberi ipari katasztrófához bármikor szenvedhetünk el hasonlót, ha nem tesszük meg a szükséges lépéseket a szabályozási rendszer reformálásában" - figyelmeztetett a szakember.

Olvasóink írták

  • 7. janika 2011. április 07. 17:56
    „Lényeg a horgász jegek árának az emelése! MOHOSZ, Szövetség, egyesület díjak, és ezzel még halat nem lehet fogni!
    A nyúzás mester foka!”
  • 6. fióka 2011. április 07. 15:43
    „nem jut a Mal zrt több mint 100 milliárdos vagyonából rehabilitációra”
  • 5. Gazember 2011. április 06. 17:07
    „Ez magyarorszag,ha a bakony melyen egy oreg nenike szed mondjuk 100 csokor hoviragot hogy bevigye gyorbe es eladja ,azert kemenyen megbuntetik(azt azert jo tudni,hogy a hovirag csak a " nagy" EU-ban ritka,nalunk rengeteg van belole) Ezek,akik 10millaert vettek meg a timfoldgyarat , elpusztitottak egy folyo teljes okoszisztemajat,tobb szaz,ha nem ezer ember szorakozasat,piheneset hiusitottak meg,Ezek meg mivel a nagymagyar tuz kozepen ulnek az alampolgarokkal akarjak kifizettetni a karokat.Van kepe romaperekre jarni,parlamentbe visszajarni,mikor ennyi "csunya "dolgot kovetett el ,majd akkor menjen birosagra,mikor a vadalottak padjan ul a kolontaron es devecserben meghalt emberek perenek ugyeben,,a kozvetett halal okozas mondjuk jo ok lenne.”
  • 4. kata11 2011. április 06. 15:56
    „Ez a rengeteg szakerto!! Es semmi nem tortenik, elpusztul az elovilag.”
  • 3. citromfa 2011. április 06. 15:25
    „Malomsoknál,a Marcal folyónál fekete gyászszalagot lenget a szél ...
    A folyó két partján élővilágnak nyoma sincs.”
  • 2. omm 2011. április 06. 13:47
    „1. Mi.”
  • 1. bubu87 2011. április 06. 11:51
    „De ki fogja ezt kifizetni ????? Erről elég nagy a csend ???!!!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átrepült az autón a motoros az M1-es autópálya győri lehajtójánál

Motorkerékpár és személyautó ütközött kedden este az M1-es autópálya lehajtójánál. Tovább olvasom